Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

57 Krisztus szenvedéseit, Mária és magyarországi szent Erzsébet életének jeleneteit ábrázoló művei, a bártfai, valamint a lőcsei szent Jakab templom, Mária életének 12 jelenetét tárgyaló képei, a melyek a legbecsesebb műalkotások, e nembeli emlékeink között. Az üvegfestészetet szintén kultiválták, de belőlük alig maradt néhány töredék. Eléggé épségben maradtak fönn az aranyosinaróthi templom XV-ik századból való ablakai. Képírásunk művészi tekintetben semmivel sem volt hátrább a többi nemzetekénél, nagyobb művészeti fejlődés azonban nem követte. Az ujabb kor képírása. i. Olasz képírás a XV-ik században. (Quattrocento.) A falképek terén való szükséglet, mindinkább nagyobb lett, miáltal a monumentális képírás tökéletesedett, nem vált kicsinyessé, aprólékossá, mint az északi országok táblaképei. Az emberi testet, formáit, arányait tanulmányozzák szorgalmasan, figyelembe veszik a perspektíva törvényeit, szóval iparkodnak a természetet híven utánozni. Firenze különösen alkalmas volt a tanulmányozásra, mivel itt minden kellék kéznél volt. Sokat tettek a művészet érdekében az előkelő patríciusok, kik közül a Mediciek jártak elől. A mesterek, képeik tárgyát most is szerették a bibliából és a legendákból venni, de szakítva a régi felfogással, a való életnek ábrázolása a fő törekvésük. Ezért képeik alakjait gazdagon díszített építészeti formákkal, szines tájképekkel veszik körül. Általában Massacció képeit tartják ez irányban a legelsőknek. Freskóit a Flórenci S. Maria del Carmine templom u. n. Brancacci kápolnájában találjuk. Massacció csak 27 évig élt, mégis oly kiváló műveket alkotott, a melyek Leonardónak. Michelangelónak és Raffaelnek mutattak irányt. Képei: a bűnbeesés, a paradicsomból való kitiltás, az adógaras. Befejezetlen freskóit Filippino Lippi festette meg.