Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

•29 XIV A Hocskay-féle adományozások megerősítése. XV. Az ország egyéb sérelmei is orvosoltassanak a legközelebbi országgyűlésen. XVI. Bocskay Erdély örökös fejedelméül ismertessék. XVII. Magyarország tiszai része Bocskayra szállítassék. XVIII. A béke megalakulásnak esetében két hónapi zsoldot kiván a fejedelem hadai számára; s jövendőre segédet pénzben, fegyveres népben a török ellen. E feltételeket az udvarnak hangadó emberei szertelennek mondták, az ügynek nem békés, hanem fegyverrel való elintézését ajánlották. Az európai hatalmak, különösen Róma még jobban szították a tüzet, s ha nem hiányoztak volna a háború viseléséhez a szükséges ezközök, a hatalom minden bizonyára ezen elintézési módot választotta volna. A magyar követség egész súlyát latba vetve, úgy Mátyást, mint Rudolfot a feltételek elfogadására igyekeztek reá bírni, kik ha nem is mentek egészen az obligoba, de megfontolva a helyzetet és körülményeket, beleegyeztek a tárgyalások folytatásába. A király a fejedelem békefeltételeire válaszolt, s e választ Forgách Zsigmond békekövete által adta tudomására. A király válasza következő : ad I. a király eddig senkit sem sértett vallás gyakorlatában, s ezt ezentúl sem fogja tenni; de a vallás nehasználtassék ürügyül zavargások előidézésére. ad II. a király ezt nem ellenzi; jelöltessék ki a hely, hol a közös tárgyalás véghez menjen ; egyelőre legyen fegyvernyugvás. ad III. E tárgy jövő országgyűlés elébe való. ad IV. A viszályok mialt ez nem lehet, a korona biztos helyen (Prágában) őriztetik. ad V. Nem lehet. ad VI. Halasztatik a jövő országgyűlésre. ad VII. E kívánságnak nem lehet helyet adni.