Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

21 delemmé" választották, mely választást közölték a/, erdélyi ren­dekkel is. Az országgyűlés emlékiratot is szerkesztett, melyet megküldöttek Europa összes nemzeteihez. Ez emlékirat pontról­pontra tárja fel a felkelés okait. Kíméletlenül ostorozza az önkény­uralom embereit, felsorolva égbekiáltó bűneiket. Különösen a ka­marák eljárásait festi rajzolja megkapóan és hűen, tudniillik, hogy minő rendszert folytattak jószág és vagyon elkobzás terén. Kifakad Rudolf ellen, ki vérebeinek mindent elnézett és megengedett. Tisz­tázzák magukat azon vád alól, hogy a keiesztvének ellen szövet­keztek volna a törökkel, kijelentvén, hogy „az ön vedelem szükségétől kényszerítve" lettek szövetségesek, minthogy a király az ország, s a vallás szabadságát akarta elnyomni. A fejedelem még tovább ment. Felhívta a morva és sziléziai rendeket, hogy csatlakozzanak a felkeléshez, s vívják ki együttesen szabadságukat. A lengyel királyhoz pedig követ­séget küldött, hogy kifejtvén a felkelés jelentőségét, és hivatkozva a magyar és a lengyel barátságra, kérjenek segélyt a felkelés további folytatására, mivel az a „haza és vallás szabad­ságért" történik. E felette fontos, s a felkelés további fejleményeire döntő befo­lyással biró intézkedések megtétele után fejedelemségének ügyét végkép tisztázva, politikai érdekei úgy kívánták, hogy még más irányban is tegye meg a szükséges lépéseket. Sürgette ezt azon körülmény is. hogy a császár békét akart kötni a törökkel, hogy megszabadulva a töröktől, nagyobb erővel támadhasson a felke­lőkre. Még mikor Bocskay Barbiánót megszalasztotta, a szultán már akkor áthnamét küldött a fejedelemnek. De a közbejött foly- • tonos harczok. ütközetek, s mivel még a szultánhoz küldött követei sem érkeztek vissza, akadályul szolgáltak az elvben létrejött szövet­ségnek tényleges megkötésében. Minthogy azonban követei a török portánál nagy eredményeket értek el és előnyös szerződést kötöt­tek, elhatározta, hogy Lolla Mohamed nagyvezért, ki Budán tartóz­kodott. meglátogatja. A fejedelem nem igen bizván a törökben, tekintélyes haderő kíséretében érkezett meg Rákos mezejére. Kísé­retében legmeghittebb emberei voltak, köztük Homonnay Bálint, a dunáninneni hadak fővezére. Megérkezése után másnap Budára

Next

/
Thumbnails
Contents