Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

10 íme hová juttatta a szép. gazdag Erdélyt Zsigmond esztelen politikája, ki nem tudta belátni, hogy a jezsuiták nem csak országa pusztulását fogják előidézni, hanem saját családjanak uralmát is tönkre fogják tenni. Joggal elmondható, hogy e szomorú korszaknak egyedüli okai a jezsuiták voltak, kiknek főczeljuk csak az volt. hogy tönkre kell tenni az prszág alkotmányát, megszüntetni függetlenségét, mert ezután nagyon könnyű lesz a protestantizmust kiirtani. az egész országot római katholikussá tenni. Egyrészben tervük sikerült is, mert Erdély felett meghúzatott a leiekharang, azonban az isteni gondviselés gondoskodott, hogy ez az annyira meggyötört, megsanyargatott ország hamvaiból újból feltámadjon. így álltak a közállapotok Erdélyben Rudolf uralkodásának utolsó évtizedében. Azonban Magyarországon sem volt boldogabb időszak. Magátakirályt őrülési rohamok támadták meg. Képtelenebbnél képtelenebb dolgokat mivelt. Maga Mátyás fő berezeg irja testvéréhez: „hogy a császár ő felsége egy idő óta súlyos búskomorságba esett. Legtöbb idejét szepegésben, aggályok, soly gondolatok között tölti, mintha őt megölni, a trónból megbuktatni s z á n d é k o z n á n a k. H a j i g á 1, csapkod maga körül; nyugyodtan sem enni, sem aludni nem tud; önmaga is megbűvölt nek tartja magát; s annyira erőt vesz rajta az elcsüggedés és szepegés, hogy nyavalyatöréstől vagy más ilyesmitől keli tartani...." E lelki állapotát a királynaktanácsosaiéshivatalnokaialeglelketlenebbül használták ki Jellemvonások, a megvesztegethetőség volt. Csak annak orvosolták sérelmét, aki fizetett. Egy komornyikja 200.000 tallért harácsolt össze. Mások még többet. Megtörtént, hogy még a főherczegek is vesztegetéssel tudták elintézni ügyes-bajos dolgaikat. A király e kedelyállapotát, betegségét és őrülési rohamait nem családja, hanem maga az ország érezte meg legjobban. Valósággal agyrémévé vált a zsarnoki uralom. A jog-törvénytisztelet nála teljesen hiányzott. Jogérzéke pedig absolute nem volt. De annál nagyobb volt benne a korlátlan egyeduralmi vágy. Ehhez pedig pénz kellett — ami pedig vajmi kevés volt. Különös módon segi-