Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

GS az Aigisthosért küldött, siránkozó öreg dajkát, Kilissát, hogy Aigisthos fegyveres kiséret nélkül jöjjön haza. Megérkezik Aigisthos. Bemegy a palotába, a honnan nemsokára halálkiáltás hallatszik s a kisiető szolga hirül adja, hogy a fejedelem meghalt. Elősiet Klytaimnestra, kérdezősködésére a felelet: ibv iwna xuirnv robs rrtvrpöras Xéyio (885), mindent megért, óó/.ms oáov/o-IF cum/•(> orr IxTHrautr. Fejszét kér a küzdelemre. Szembejön vele Orestes. Ez mindját végezni akar vele, de ő kitárja mellét s anyai voltára hivatkozik: Liiu7.es, i'> .~la7, iór<):- <)

3 (tíőFOKI, rí-y.ror, fiaavóv, Tioös cí ab no)JA őij floíirtr apa o'j/.oaitr í'íi'tuí-/.'irts ;-t)tou<[?s yá/.a (895 — 7). Orestes megtántorodik. Pylades Apollon parancsára emlékezteti őt. Ez dönt, visszautasítja anyjának védekezését s szivébe mártja a tőrt. A bosszú tehát végre van hajtva, de nem tudjuk, Orestesének tartsuk-e, vagy Apollónénak ? Orestes a tett elkövetése után érzi, hogy bűnbe esett, mintegy tisztázni akarván magát rámutat a véres lepelre, melyben Agamemnont meggyilkolták. Aigisthos halála szót sem érdemel; anyja férjének megyilkolása és házasságtörése miatt megérdemelte a halált. De már megbánta tettét, félelem fogja cl. Igyekszik menekülni a lelkiismeret vádjától, igazolja magát: Apollon parancsából tette, ennek szentélyébe kell menekülnie. Nem hallgat a kar vigasztaló szavaira. Látja feléje közeledni a sötét ruhájú, kígyóhajú Erinyseket, felösmeri őket. Kétségbeesésében Apollonhoz kiált s őrülten rohan el. A mint látjuk tehát, az Erinysek üldözőbe veszik Orestest, ki ő előttük anyagyilkos és nem isteni jog végrehajtója. Hogy a mondának ilyen alakulását megérthessük, szólanunk kell néhány szót a nő helyzetének fejlődéséről s különösen az anyának gyermekével szemben elfoglalt állásáról. A nemzetségi államot Athen törte össze s helyébe valódi államot állított. A vérbosszú intézményét állami jogszolgáltatás váltotta föl. Orestes tette kiváló példa volt, hogy rajta az államnélküliség rettenetes következményeit s a jelen kultura ál-