Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

25 vették. Nem törődtek azzal, hogy a kapcsolat szívóssága és a szó egységes voltának általa keltett érzete ebben az esetben épen olyan erős lehet, mint amabban. S az esetleges nyelvtani átalakulás annál inkább relative közömbös körülmény, mivel mindaddig, mig csak nem kezdődnek messzebb ható hangés fogalomváltozások, mindkét esetben egyformán megkülönböztethetők az egészben foglalt egyes képzelek: a timbreposte-b&rx épen úgy, mint a timbre de posteban, a Vaterhausban épúgy, mint a Vaters Hausban. Egyáltalán semmit se mond és csak megtéveszti az embert, ha a szó elemeknek az ö. syntheticus folyamatát kisérő beolvadását „ellipticus" beszédmódnak nevezik." „Ha tökéletes szónak csak az olyat ismernők el, a mely teljesen kifejezi az egész fogalmat, akkor minden egyszerű szót is „ellipse"-nek kellene neveznünk. Hiszen mindig csak egyetlen szembeötlő jegyünkről nevezzük el a tárgyakat».

1) íme, teljes igazolása a TM\y. Balassa-féle czikke ellen Wundt ismerete nélkül tett kifogásunknak. Másik kifogásunknak hogy «nagyon szorosan követi Pault és nincs figyelemmel a magyar nyelv eltérő voltára», a jelentőségét szintén teljesen igazolja Wundt következő fejtegetése: Miután elmondta, hogy a logikai kategóriák szerint való csoportosításnak semmi értelme nincs sem pedig annak a megállapításnak, hogy az előtag az utótagnak tulajdonságát, nemét, faját, birtokosát, okát, czélját, eszközét, fokát, számát határozza-e meg,hogy az összetétel az association és apperception alapszik, így folytatja: «A lélektani keletkezésnek a fogalmak logikai viszonyától való függetlenségét közvetlenül bizonyítja az a tény, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a fogalmat nyelvtani szerkezetök és psychikai fejlődésük szerint teljesen különböző ö.-ekkel fejezhetik ki s a két eltérés közt még sincs semmiféle közvetlen vonatkozás.» «Epen az ö.-ek területén láthatni világosan, hogy nemcsak rendkívül különböző módon lehet kifejezni ugyanazt a fogalmat, hanem, hogy a kifejezés módja is függ egyrészt a gondolkodás sajátos irányától, más') Wundt i. m. I. G-Í9-650 11.