Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905
24 van benne, hanem a gehörnt képzet-elem; tehát szarvasbogár az I. fajta, az ugyanott említett vér fű (vérehulló fű ? vérelállító fű ?) pedig szerintük a II. fajta ö.-ekhez tartozik. Wundt tehát az associatio és apperceptio belső okaira viszi vissza az ö. keletkezését. Hogy nyelvi megjelenésükben megtartják-e a mondatbeli viszony jelét, vagy sem, az nem csak a Wund lélektani szempontjából, hanem, mint önállóan is kifejtettük) a fejlődés szempontjából is mellékes és sokkal kevésbé fontos, hogysem osztályozás alapjául szolgálhatna a jelölt és jelöletlen, vagy kih agyásos (ellipse), valódi és nem valódi ö.-ek megkülönböztetésére. Idézzük szószerint Wundtot: ,,Vannak egyfelől olyan ö.-ek, a melyekben az alkotó fogalmak is és a közöttük lévő viszony is olyan alakban van kifejezve, a melyben már összetett voltuk előtt szerepelhettek valamely mondatban; viszont más esetekben hozzájuk kell tennük valamit, ha csak egy ragot is, hogy teljesen kifejeződjék az egyes fogalmak kapcsolás módja. Az első esetben tehát az ö. egyszerűen a mondat felbontásából eredt két szónak szorosabb kapcsolata által keletkezhetik, pl. Jiósxovooi, respublica, quamobrew, bíeuheureux, Gottesgericht stb. 2) A másik esetben elvesznek bizonyos szó-elemek, vagy megváltoznak a szavak, s ezek mind olyan tünetek, a melyek a syntheticus folyamat hozzájárulására mutatnak; pl, (In'hnnos, ydidy í'nnovs helyett, timbre poste, timbre de poste h., Vaterhaus, Vatershaus h. Trinkgeld, Geld zum Trinken h. stb. 3) Minthogy a nyelvtani kapcsoló elemek ilyetén kihagyását az ö. új szóvá alakulásának lényeges ismertető jegyéül tekintették, az ilyes „ellipse" jelenlétét egyenesen a valódi ö kritériumának tartották és azokat az eseteket, a melyekben nem volt kihagyás, csak afféle .,juxtapposition"-nak 1) L. a. 15. 1. 3) Magyar példák: istennyila, egyeiért, hadakútja, lánchordta, nagyszájú, ióltevö stb. 3) Magyar példák : égzengés, ég zengcsi h., diákszoba, diákok szobája h., ebrúd, ebiitö rúd h., csizmabőr, cs.-nak való bőr h. stb.