Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905
23 Az első fajtát érintkező hatású képzettársulás, a másodikat közelbe ható, a harmadikat távolba ható képzettársulás hozza létre. Az első fajtára példák lehetnek az értekezésünk elején tárgyalt egyetért, istenharagja, fenmarad, vasmacska, mint a melyek közvetlenül egymás mellett állottak ugyanazon mondatban, továbbá világtátni, istenadta, felemás s az összes ö.-lé vált mondatok s véleményünk szerint kőfal s az u. n. jelöletlen birtokos ö.-ek is, a melyek először megtarthatták a viszonyjelölő ragot és csak továbbfejlődésük során vesztették el 1); vasynacska és kőfal is előfordulhatnak egymás mellett a mondatban, tehát idetartoznak s nem a II. csoporthoz. Az ö keletkezésének ezt a módját Zolnai tapadásnak nevezi. A második csoportba soroljuk azokat az összetételeket, a melyek nem állhattak úgy, a hogy vannak a mondatban egymás mellett, hanem egy-két szó vagy rag kimaradt közülök; fújkendö, vendégszoba, süly fű, lépfü, ezerjófű] idetartoznak az u. n. tárgyas ö.-ek is: favágó, világlátott. Az ilyen ö.-ekben tehát a complex képzetnek két-két olyan képzet-eleme kapcsolódott, a melyeknek szóbeli kifejezése a nyelvi mondattá fölbomlásban nem közvetlenül egymás mellett szerepel. Tehát ezeket az ö.-eket közelbe ható vagy észrevételi képzettársulás hozza létre. A harmadik csoport ö.-eit a távolba ható, vagy emlékezeti képzettársulás hozza létre. A szemléletben megjelenik pl. a fehér szín képzete és tartalmának sajátos jegyei fölkeltik pl. a h ó képzetét, a mely eredetileg teljesen más complex képzetekbe tartozott s a két képzet társulása nyelvi megjelenésében ö. lesz: hófehér. Ugyanilyen eredetűek: vérvörös, vasderes, zsemlyefakó, aranysárga s más összetett, színt jelentő szók. Tányerrózsa (napraforgó), szalmavirág is idetartoznak, ellenben a Gombocz-említette szarvasbogár szerintünk egyszerű jelzős ö. s nem a Hirsch képzete Gombocz ezeket a II. csoporthoz sorolja. I. ra. Nyr XXXII. 14. 1. Azt hisszük, nem lehet úgy distingnálni, hogy városháza nem ugyanúgy keletkezett, mint városház. Az utóbbi az elsőnek továbbfejlődött alakja, tehát homályosodó ö. . L. a 1G. lapon.
