Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

2 1 Ha a különböző ö.-eket szemügyre vesszük, keletkezésük szerint három csoportot különböztetünk meg köztük. Vannak olyan ö.-ek, a melyek úgy váltak ki valamely mondatból, hogy szinte teljesen a mondatból származtathatók. Viszont nagy számban vannak olyanok is, a melyeknek alkotó részei semmiképen nem lehettek eredetileg önálló szócsoportjai egyegy mondatnak, hanem a közöttük ható psychikai rokonságfolytán kisebb vagy nagyobb mértékben eltolódtak és megváltoztak alakjukban. Ebben az esetben a syntheticus folyamat háttérbe szorította az analyticust. A harmadik-féle ö.-eknek alkotó részei még messzebbről kerültek egymás mellé s az egyik tag eredetileg nem is tartozhatott abba a complex képzetbe, a melyből a másik tag kivált, hanem egészen más mondatkapcsolatból képzettársulás útján vonzotta magához a íofogalmat jelölő tag a másik tagot. Itt tehát még jobban háttérbe szorítja a syntheticus folyamat az analyticust, a mely csak egy szónak a kiválasztásában nyilvánult. Hogy szemléletesen is megmutassuk a keletkezés három féle módját, legyen T a complex (teljes) képzett, a, b, c, . . . a fölbontott complex képzettnek a mondatban egymás mellett álló elemei és Ö a létrejövő ö.: I. fajta II. fajta T ' T a b c d e f g O. tn ti o p a b c d e f g ö