Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

21 kében több képzet vagy képzetcsoport egybekapcsolódott és annak az eszköze, hogy ugyanez a kapcsolat a hallgató lelkében is létrejöjjön."

1) Wundtnak a mondat „valamely a tudatban lévő egésznek részekre bontása, nyelvi kifejezése annak, hogy egy complex képzet föltagolódott egymással logikai kapcsolatban levő részeire."

2) Paul tehát synthetikusan, Wundt analyticusan határozza meg a mondatot. Ilyes különbség jellemzi az ö. ről való elméletüket is. Wundt szerént

3) az ö. keletkezésekor egy analyticus és egy syntheticus lelki folyamat kereszteződik. Analyticus folyamat: egy-egy syntaktikai kapcsolatnak a mondatból való kiválása; syntheticus functio: alkotó részeinek szorosabb kapcsolódása és izolálódása vagyis összetett voltának elhomályosodása. Ebből a kettős folyamatból egyszer csak az analyticus, másszor csak a syntheticus mozzanatot látták meg az elméletirók, még pedig mivel a korábbi nyelvészet rendesen az egyes szóból indult ki, a syntheticus szempont szinte általános volt. Az ö.-t két szó önkényes egyesülésének tekintették, keletkezésének lélektani föltételeit nem kutatták, hanem megelégedtek a tagok között levő logikai és grammatikai viszony megállapításával s erre alapították az ö.-nek osztályozását. Paul már megállapítja képződésüknek szabályos voltát, kiemeli az analytikus szempontot is, de példáit ő is logikai-nyelvtani kategóriák szerint csoportosítja; Darm estet er pedig egész tárgyalásának alapjául ezeket a kategóriákat teszi meg. Pedig az ezek szerint való osztályozásnak nagyon kevés értéke van. „Valóban nehéz elképzelni, hogy mennyiben fontos vagy jellemző az ö.-re nézve az, hogy tagjai milyen logikai viszonyban vannak egymással; hogy egymás mellé vannak-e rendelve, vagy egymás alá, hogy főnév határoz-e meg melléknevet (vérpiros), vagy melléknév főnevet (kisasszony), vagy főnév főnevet (kőfal) slb. A logikai viszony nem oka a két tag kapcsolatának."

4) l) Paul i. m. 85. §. s) Wundt i. m. II. 245. 1. 3) U. a. i. m. 642. s köv. 11. 4) Gombocz Z. i. m. Nyr. XXXII. 15. 1. >