Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

152' érdeme is jó részben őt illeti. E felfedezéseket már most másnak kell megtenni, fájdalom, mert kérdés, hogy mikor áll elő erre hivatott és alkalmas egyéniség a magyar tudományban. Azt, a mit Thúry a görög és keleti kútfők felhasználásával megállapított, eddig csak kis részben birta feldolgozni és közzé tenni; a magyar őstörténet teljes fölfejtése, mely neki életczélja volt, későbbi műveinek lett volna feladata, melyek tervben, vagy vázlatban, vagy félig kidolgozva, egy szóval befejezetlenül nagy számmal maradlak hagyatékában. Bizhatunk-e a jó sorsban, hogy valamint egykor Reguly hagyatékának hivatott feldolgozót és örököst rendelt, hasonló kegyességet fog ezúttal is tanúsítani a magyar tudomány iránt?.. Thúry József első nyilvános fellépése 1883-ban történt midőn «Ethnologiánk módszerei» czimmel az Egyet. Philologia Közlönyben újra szóba hozta a magyar nyelvészetnek, némelyek által már végleg elintézettnek tekintett kérdéseit. Ugyancsak ott jelentek meg azon közleményei, melyekben először intézett támadást a Hunfalvy-Budenz-féle elmélet ellen; ezeknek czimei: Az ugor-magyar theoria (1884.) és A török szókincs apologiája (1885). Ugyanez irányt szolgálja a következő cz. dolgozata: A magyarok eredete, őshazája és vándorlása (Századok 1896. és külön is), A magyaroknak szabartoi aszphaloi neve (u. o. 1897.), A székelyek eredete (Erdélyi Múzeum 1 898. és külön is), s ennek folytatása : Még egyszer a székelyek eredete. Krónikánk és a nemzeti hagyomány. (Irod. tört. Közi. 1897.). Legnevezetesebb ezek közül A magyarok eredete stb. cgírnű, mely nemzetünk történelmi emlékeit, históriai adatokkal bizonyítva a Kr. e. 8-ik századig viszi vissza, s vándorlását nyomról-nyomra kimutatja a khinai határtól egészen a Dunáig, továbbá kimutatja a hun és magyar nemzet kapcsolatát s dokumentumokkal bebizonyítja azt, hogy nemzetünk Attila birodalmának elpusztulása után a hunok maradványaival jó ideig egy közös birodalomban és közös uralkodó alatt élt; felderíti a magyar nemzet két nevének (magyar és hungar) eredetét s olyan kútfőket érvényesít a magyar őstörténet tárgyalásában,