Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

e Az ö.-ek ilyetén keletkezése — mondja Paul — egyre tart még ma is. Annyira mindennapos az átmenet mondatbeli kapcsolat és ö. közt, hogy nincs is köztük biztos határ. Erre mutat az a bizonytalanság is, a mely a modern nyelvek helyesírásában az ö.-ek egybe-, vagy különírására nézve uralkodik ; a „—" jelnek közvetítő szerepe van. Ezek a szavak teljes mértékben ráillenek a mi nyelvünkre, a mi helyesírásunkra is. Az ingadozás a helyesírásban a lehető legnagyobb nálunk is. Némelyek a bizonytalanság mély kátyúját meg akarják közletni s derűre-borúra használják a „—" jelet, a melynek az a szerencséje, hogy két oldalról is sorakoznak mellé a hívek és nevezik ki kötő jelnek, ki elválasztó jelnek, aszerint,hogy ki mit szeret benne. Aranylánc és arany lánc, nagyfejű és nagy fejű, észrevesz és észre vesz, városháza és város háza egyaránt láthatók írásban, nyomtatásban. Csapodi szerént

1' példáink három elsejét nem kell egybeírni. Brassai * helytelenítette az igekötőnek, vagy határozónak az igével való egybeírását. Simonyi a Nyr. IV. kötetében rosszalta a birtokos jelzőnek a birtokkal, a jelzőnek a jelzett szóval való állandó egybeírását. A magyar helyesírásnak az akadémiától elfogadott és kiadott szabályai (1901) szerint a fölsoroltak mind egybeírandók. Azonban aranylánc mellett különírva találjuk arany bárányt (143. p.) nagyfejű mellett végtelen bölcseségű-t (150. p.) nevenapja pedig írható kötőjellel is. Tehát a gyakrabban használtakat és rövidebbeket egybeírja, „ellenben, a melyek csak alkalmilag kerülnek elő, kivált, ha hosszabbacskák, megmaradnak két-két szónak" (150. p.) Mindebből az tűnik ki, hogy nyelvünkben még sok meg nem állapodott ö. van s hogy az ö.-lé válásnak sokszor a két szónak hosszabb volta az akadálya. De Brassainak nem adunk igazat abban, hogy az igekötőt nem kell egybeírni az igével, mivel a szórend és accentus gyakran elválasztja őket Mert kétségtelen, hogy az igekötő az igével olyan összetételt alkot, a melynek az első tagja 1) Nyr. XVII. 71. 1. 2) Szórend és accentus 19. 1.