Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

61 járt hallatszik Argamemnon kiáltása: nhih.ynai x«ioíu>> .iX^y/ir l'aoi . . . vYiioi (u'ő? aittig. így értesül a kar Agamemnon meggyilkolásáról. Hosszas tanakodás után beakarnak hatolni a palotába, meglátják Agamemon és Kassandra holtteste mellett Klytaimnestrát. Most végre a maga valóságában áll előttünk. Saját szavai szerint pirulás nélkül vallja be, hogy eddigi beszédei és viselkedése tettetés volt, hogy tervét eltitkolja s férjét tőrbe csalja. Rég óta tervezi a gyilkosságot s elmondja, hogyan hajtotta végre. .,Hosszú lepett fontam köré háló gyanánt, Nem futhatott el és magát nem védhelé. Kétszer sujték reá, . . . Még ráadást is adtam, harmadik csapást". A magasra szökő vér befecskendezte, ennek ő úgy örült, mint elvetett mag a langy esőnek. Midőn a kar a nép haragjával, átkával, üldözésével fenyegeti, kijelenti, hogy nem fél, mert különben is legkedvesebb gyermekéért állott bosszút. Később Agamemnon házasságtörését is említi, ki Trójából most is. magával hozta kedvesét, Kassandrát. Ez volt a második ok a gyilkosságra. A kar szerint minden szerencsétlenségnek Helena volt oka. A daimon e két nő által érezteti y.oáios xaxótpvXorját a két Tantalidán. Klysaimnestra kapva-kap a daimon említésén s tagadja, hogy ő Agamemnon neje. (ficriu'íóuei'os öf. yovaixl vfxqov rovó

3 (i rrahuos őoiubj dláaims 3. /INI'díj XaXf JXOV !)ou'(ciiJooS 7úri)

3 ujiéiiasv Tf.fa.oi> veanols ejiitivou-j ^ 1501 -5.) De ő maga is megelégeli a vérontást s kész volna házában levő kincsével megelégedni, ha a bosszuszellemet eltávolíthatná. Csak most jön elő a gyáva Aigisthos. Agamemnon halálában az istenektől küldött igazságos büntetést látja. A gyilkosságot ő tervezte, ha nem ő hajtotta is végre. Szóváltás keletkezik közte és a kar között. Emez gyávasággal vádolja őt s fenyegetéseivel szemben Orestesre hivatkozik, mint jövendő bosszúállóra. A pörlekedésnek Klysaimnestra vet véget.