Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

49 fordításban a következő: »Thrasydäos, ki ősei tűzhelyére most a harmadik koszorút dobja, figyelmeztet engem fényes győzelmekre, melyeket Pytho termékeny határán a spártai Orestes aratott, akit, midőn atyját meggyilkolták kegyetlen kézzel, Klytaimestra kezéből lopva elrabolt dajkája, Arsinoe, mikor a dardani Priamos gyermekének, Kassandrának s Ágamemnonnak lelkét leküldte sötét érccel az Acheron árnyékos partjára a kegyetlen asszony. Vájjon Iphigeniának az Euripos partján, távol hazájától történt feláldozása indította-e ilyen borzasztó gyűlöletre? Vagy más nász vette el eszét s éjjeli fajtalanság vitte rá? . . . így halt meg a hős Atreides, hazatérve a hires Amyldaebe. És magával ragadta a jósnőt, mikor a trójai házakat elpusztította tűzzel Heléna miatt. Akkor a vendégszerető Strophioshoz jött Orestes, gyermek fővel, a Parnassus aljára. De idővel megölte anyját fegyverrel s melléje fektette holtan Aigisthost«. Homerostól különbözik abban, hogy a cselekvény színhelye Amyklae. Orestest yjáxm> névvel jelöli. Ez közös a lyri/ kusoknál. így van Stesichorosnál és Simonidesnél. Állandóan előtérben van Klytaimestra, csak második helyen szerepel Aigisthos. A férjgyilkosság oka mélyebb, mint Homerosnál és Stesichorosnál. De reánk bizza a költő, hogy eldöntsük: Klytaimestra tettének oka Iphigenia föláldozása-e, vagy biinös szerelem ? Iphigenia föláldozásáról Homeros még nem tud semmit. O az aulisi tartózkodás idejéből csak a trójai háború 10 éves tartamára vonatkozó csodát és jóslatot említi.

1) Iphigenia feláldozásáról, mint láttuk, a Kímue. -ban van szó először, de itt még semmiféle következménye nincs Agamemnonra nézve. — Fontos újítás Pindarosnál, hogy Orestest dajkája Delphi vidékére, Krisába viszi Strophioshoz s ennek fiával, Pyladessel nő föl. Talán már a Nóaroi költője is ösmerte ezt a helyet, mert már ő nála is szerepel Pylades. A Strophiosnál való tartózkodás megokolására találták ki később azt a magyarázatot, l) L. Ilias II. 324-329. 4