Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

154' tartották megjelenését. A könyv azonban, miért miért nem, mind e mai napig nem jutott kiadásra, s igy a tudomány végtelen kárára félben maradt, mivel Thúry a második felének kidolgozását akkorra vélte halaszthatónak, ha az első fele sajtó alá kerül. Tudomásunk szerint a szótár a K betűig teljesen sajtó alá rendezve készen volt már vagy 12 évvel ezelőtt, s a másik fele is megvolt vázlatban, azonban Thúry az utóbbi időben sokszor emlegette, hogy ha most Budapestre megy (Vámbéry tanszékére az egyetemre), akkor az első részt is újra át kell dolgoznia, mivel a tudomány 12 év óta nagyot haladt s a könyvet úgy, ahogy akkor megíratott, ma már nem lehet kiadni. Hogy mi lesz a sorsa e nagyértékű és nagy terjedelmű műnek, mely különben nem csak a szókincsnek, de a nyelvtani anyagnak összehasonlítását is magában foglalja, nem tudjuk, de szükségesnek tartjuk arra e helyt is felhívni az illetékes körök figyelmét. Az őstörténet és 'összehasonlító nyelvészet körében kifejtett munkásságán kívül nagy értékűek még Thúry-nak az újabb magyar történet és írod. történet terére tartozó dolgozatai. Ilyenek A török hódítás kezdete Magyarországon (Századok 1893). Bocskay István fölkelése (u. o. 1899). A régi magyar és török hadviselés (Hadtört, közi. 1888.). Zrínyi M. hadtudományi elveinek forrásai, (u. o. 1891). Szigetvár elfoglalása 1566-ban (u. o. 1891). A várnai csatáról (u. o. 1892). Irodalomtörténeti tárgyúak: Szilágyi és Hajmási históriája (Írod. tört. Közi. 1893.), kimutatja ebben a monda történeti alapját, aZrinyiász (ü. o. 1894), melyben az eposz forrásait ismerteti, s melyről szólva érdekes fölemlíteni, hogy direkt azért tanult meg horvátul, hogy Karnarutics krónikáját elolvashassa. Nagyérdeküek az ozmán-török történetírók elbeszélései nemzetüknek magyarországi dolgairól. E történetírókból Thúry egész nagy gyűjteményt állított össze, melyeknek lefordítását szükségesnek tartotta. Az Akadémia meg is bizta őt e munkával, de ebből csak 2 kötet jelent meg (1893-és 1896-ban).