Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

ŐS KÖLTÉSZETÜNK. 6. 1. Nemzetünk életében a Kr. u. VII. század az a legrégebbi idő, melyből költészetünk virágzásáról első történeti adatunk van. Tkeoph/lactos Simocatta görög iró ugyanis a 629. év körül többek közt ezt mondja, az 582. évtől 602-ig terjedő krónikájában, az ázsiai magyarokról, vagyis a görög írók szokásos nevezete szerint a türkökről: „A turkok rendkivül tisztelik a tüzet, tisztelik a levegőt és vizet, a földnek c-neleket zengenek" stb. (Szabó Károly Kisebb tört. munkái, I. 312.). Imc az első, legrégibb nyom, mely egyúttal az ős költészetnek egyik nemét is, a pogány kori vallásos költészetet megjelöli. A görög iró latin kiadása szerint „tclluri liymnuni eoncinnunt" s mit nem adnánk ma egy ilyen byinnusnak bármennyire eltorzítva is fennliagyott néhány soráért! — Figyelembe veendő, hogy a szerző a cselekvés kifejezésére n jelen időt használja („eoncinnunt"), a mely körülmény mig egyrészt a görög irónak csakugyan egykorúságát bizonyítja, másrészt azt mutatja, hogy szorosan a VII. század elejéről van szó, t. i. a mikor irta munkáját, vagy talán helyesebben a VI. század végéről, a mennyiben krónikája az 582. évtől 602-ig terjedő időre vonatkozik. De bármiként álljon a dolog, annyi bizonyos, hogy a VII. század elején virágzott költészetünkről már az egykorú história tanúskodik. 2. Az időrendben következő második és harmadik históriai adatot csak két századdal később, a IX. század végére vonatkozólag találjuk följegyezve. Anonymus ugyanis Arpéid korából ezt írja Gesta Hungarorum-ának 46. fejezetében : „Dux Árpad et omnes sui primates, cum omnibus militibus Hungáriáé intraverunt in ci vitatom Athilae regis . . . Et epulabantur cottHie cum gaudio magno in palatio Athilae regis ... Et omnes symphonias atque dulccs sonos cythararum et fistularum, cum omnibus cantibus jocidatorum liabebant ante se" (Anonymi Belae Regis Notarii História llungarica de septem primis ducibus. Cassoviae, anno 1747;