Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

ADATOK AZ INTÉZET TÖRTÉNETÉHEZ AZ 1889-90-IK TANÉVRŐL. 47 bővítése, vagy egy egészen új főgymnasiumi épületnek előállítása valóban égető szüksége tanintézetünknek: különösen előtérbe helyezkedik e szükség a tanév megnyílta alkalmával az elhelyezkedésnél; reményijük azonban, hogy e baj már nem sokára meg tog szűnni, a legközelebbi időben az iskolai építkezés megkezdődik, a kormány által építkezési segélyül megállapított 25 ezer forintból a nagyméltóságú Vallás és Közoktatási Miniszter úr folyó óv április 15-ről 13,303. sz. a. kelt intézkedése folytán 5 ezer forint kiutalványoztatván, kifizettetett, miből bizton következtetjük. hogy a következő évben tanintézetünk részére a kiutalványozás folytattatni fog. A fentartó testület gondoskodásából ez idő szerint több mint 800 ezer tégla készen van s a téglaégetés folytatása ez évre is elrendeltetett. Tanulóink erkölcsi magaviselete ez évben jónak jellemezhető, tanári és osztályfőnöki intézkedésen túl alig jött elő néhány eset, a mely az igazgató vagy épen a tanári szók hatáskörébe tartozólag intéztetett el, elutasítást vagy épen kizárást maga után vonó cselekmény ez évben nem zavarta meg iskolai foglalkozásunkat. Az ifjúság a vallásos szertartások gyakorlására buzdíttatott; saját hitfelekezeti tanulóink a téli évszak kivételével a vasárnapi s ünnepi isteni tiszteletekben tanári felügyelet alatt résztvettek; az úrvacsorához első ízben járulni kívánók előkészíttettek; a más liitfefekezetüek saját szertartásaikat gyakorolták s saját lelkészeiktől nyertek vallásos oktatást s előmenetelükről bizonyítványt. A tanulók szorgalmát a VII. 4) alatt foglalt statisztikai adatok tüntetik fel s az általánosságban kielégítőnek jelezhető. Az egészségi állapot a tanulókra nézve kedvezőnek mondható, a mennyiben a szokott mértéken felül nagyobb vagy tömegesebb megbetegedések nem fordultak elő, járványos betegségektől tanulóink mentek voltak, egy halálozási eset azonban ez évben is fordult elő, Babó Sándor H. osztálybeli növendékünk a karácsonyi szünidőben megbetegedvén, szüleinek önfeláldozó gondozása ós ápolása daczára is, azoknak mély fájdalmára 1890. évi január hó 1-ső napján kiszenvedett. A városunkban is nagy mértékben fellépő influenzás betegség tanulóinkat csodálatos módon megkímélte s alig egy-nehánynak volt egy-két napig tartó ilynemű gyengólkedési esete; a tanárokat azonban egynek kivételével a legnagyobb fokon megtámadta, volt eset, hogy egy és ugyanazon időben 7, 8 tanár szenvedett ezen betegségben; mindamellett a tanítások nem szüneteltek; elismeréssel kell adóznunk azon tanároknak, a kik a lehető-