Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

ŐS KÖLTÉSZETÜNK. 39. Csalóka, Péter kalandjairól szóló, az Igazság és Hamisság, Világszép János királyfi, Jártál- varnyú s talán a Nádszál kisasszony, Jóka ördöge, Tücsök Péter cziinű meséket is; mert párjaikat megtaláljuk a törökségnél (I. föntebb az I. részben). Jól tudom azt, hogy a mesetárgyak s kész mesék folytonosan és messze földre is vándorolnak, egy-egy mese igen sok népnek tulajdona ma már ; de azt is tudom, hogy a magyar nép egykoron még túl lakott az Ural folyón és igy a keleti törökök szomszédságából szakadt cl nyngot felé s hogy sokkal több mese vándorolt keletről nyugotra, mintsem megfordítva. Ha tehát pl. a frízei; is hídnak mesélni a mi Csalóka Péterünkhöz hasonló emberről, még sem tudom elhinni azt, hogy e inesetárgyat a frízektől vettük: inert nem tudom, hogy mikor állottunk velők olyan fokú érintkezésben, a minek eredménye ilyenféle eszmecsere lehetett volna; ellenben a kirgizek Ezsiyeldije és a mi Csalóka Péteriink összefüggése egészen természetes dolog. III. Miután bebizonyítottuk, hogy nemzetünk életének azon korszakában is virágzott — még pedig sokkal gazdagabban, mint későbben — a nemzeti költészet, a mely korból egyetlen költemény sem maradt reánk, sőt azt is meghatározhattuk, hogy azon ős költészetnek mik voltak a tárgyai és micsoda O«/ műfajokhoz tartoztak termékei: azzal a kérdéssel kell immár foglalkoznunk, hogy az ős költészetnek ama nem ismert termékei milyenek lehettek költői értékükre nézve? Meg voltak-e azokban a költői müalkat (compositio), vagyis a cselek vénynek egysége s részeinek egymásból folyása, vagy fejlődése, a költői mesének kereksége, a jellemek alkotása, szóval a benső költői idom? Milyen lehetett a versbeli előadás: meg volt-e bennök a külső és belső ritmus, nyelvezetük könnyen folyó, dallamos volt-e? E kérdéseket joggal feltehetjük : mert