Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

•32 ŐS KÖLTÉSZETÜNK. szagba, nagyapjához menekülését s innét újra visszatérését Scythiába, apai nagyatyjához, Bendeguzhoz. bol megházasodik. királylyá lesz és gyermekei' a magyarok fejedelmei lesznek, kik nyugotra jővén uralkodnak az ősi birtokon, „íme itt van s ezen épen nem kételkedem, egy töredéke az ázsiai hagyománynak" — mondja Thierry a karacsaj mondáról. S mi sem kételkedhetünk, hogy a magyar monda Honoriáról és Csabáról, a karacsaj monda s e kirgiz rege csak ugyanazon históriai személyekről alkotott mondának három különböző helyen keletkezett, a lényegekben teljesen egyező variansai. Végre még az ős magyar mondák egyik legszebbikét, a Turulról szóló mondát kell megemlítenem. Anonymus így ír róla a 3. caputban; „Ugelc . . . erat quidam nobilissimus dux Scythiae, qui duxit sibi uxorem in Dontumoger . . . nomine Emesu. De qua genuit fllium, qui agnorninatus est Almus. Sed ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri eins praegnanti per somnium apparuit divina visio, in forma asturis, que quasi veniens earn gravidavit. Et innotuit ei, quod de utero eins egrederetur torrens et de lumbis eins reges gloriosi propagarentur, sed noil in sua multiplicarentur terra". Ezért a monda Almost, illetve Árpádot „Turul fiá"-nak nevezi (Kézainál „de genere Turul"). Hogy a Turul nemzetségnév is volt őseinknél, arról 1305. és 1313. évből való oklevelek tanúskodnak. Az astur-nak magyar neve turul volt s azt mondja róla Kézai, hogy ez volt Attila czímere, melyet pajzsán viselt (avis, quae hungarice turul dicitur) s a magyarok is ezt a czímert viselték a hadban egészen Szent István koráig. — íme, a turul a magyar ősmondában háromféle alakban jelenik meg: mint jósmadár, mint nemzeti, vagy fejedelmi czímer és mint nemzetségnév. — Forduljunk most a törökséghez. Az oszmán-törököket Szulejman sah íia, Er-togrul (kiejtve Er-túrul, azaz: férfi, vagy hős Turul), vezette nyu-