Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

ŐS KÖLTÉSZETÜNK. 21. honfoglaló személyek egyes jellemvonásainak ismeretében is, a mennyiben nála pl. Tuhutum „vir prudentissimus", Ogniand pedig „astutus". stb., mely jellemvonásokat semmi esetre sem maga Anonymus költötte, hanem a történeti énekekből vette. Az eposznak e részletessége, véleményem szerint, legtöbbször egyórtolmű s azonos a törtónoti hűséggel is; mert ha még Tinódi históriás énekeit is bátran történeti forrásokul használhatták historikusaink, annál inkább hívek lehettek az őskori hegedősök énekeinek egyes adatai a történeti valósághoz ; mert — mint már föntebb is mondottuk — ez a történeti énekköltészet nem csupán költészete, hanem egyszersmind történeti tudománya is volt a nemzetnek s mert ha netalán a hegedős tudva, vagy tudatlanul eltért volna a valóságtól, valamely eseményt, vagy hőst tárgyaló énekében, melyet olyan hallgatók előtt zengett, a kik az illető esemény részesei voltak, vagy az illető hőst, mint kortársat, jól ismerték : épen úgy kiigazították volna tévedését, mint a hogy kiigazítja a turkomán és kirgiz a bakim-1, vagy dsirsi-1, ha a megénekelt hős lovának sziliét és szerszámát a valóságtól egy kissé eltérően festi le. A mi pedig a monda és éposz azon sajátságát illeti, hogy az események kiképzésében szeret hasonló, vagy azonos módot követni, elannyira, hogy az előadás is majdnem szórói-szóra ugyanaz, ezt a sajátságot megtaláljuk a Szvatopluk- és Zalánmondában is, a mi világosan kitűnik, ha összehasonlítjuk a bécsi Képes Krónika előadását Anonymuséval; mert noha Szvatopluk morva, Zalán pedig bolgár fejedelem ; noha annak Árpád ízen először, emettől pedig Árpádhoz jön előbb követség s noha Árpád amahhoz Kusidot, emehhez Ketelt és Undot küldi követekül: mégis azt látjuk, hogy az illető földterület tulajdonául tekintésének zálogául Árpád úgy Szvatopluktól egy palaczk dunavizet, egy tömlő füvet és fekete földet, mint Zalántól két palaczk dunavizet s egy zsák alpári füvet kér ;