Református gimnázium, Kiskunhalas, 1884

Ki TANTÁRGYAK". gyakorlatoknak iskolai Írásbeli dolgozatul való készítésére esik. K. k. Bartal-Malmosy Latin alaktan és Latin gyakorlókönyv. Tanár: Péter Miklós. Földrajz. Hetenként 8 óra. Földrajzi alapfogalmak. Magyarország síkságai, felföldei, hegyei, vizei, főbb helyei, ezeknek a földabroszon való megismertetése s rajzolás utján való betanítása. Ugyan ily módon az osztrák tartományok physiognomiája. Az egyes vidékek lerajzolása házi feladvány tárgyait képezte; ily feladvány átlag két hetenként egyszer adatott. K. k. Brozik-Paszlavszky Földrajz I. és II. füzet. Tanár: Szatlunáry Sándor. Mcmiyisn/tan. Het. 4 óra. A négy alsó számtani műtét kisebb számokkal fejből, nagyobbakkal táblán, nevezett és nevezetlen, egy és különnemű mennyiségekkel, az utóbbiak szétbontása és összevonása. A tizedes számrendszer ismertetése, ez úton a tizedes törtek fogalma. Egyszerű és összetett számok. Tényezőkre bontás. Oszthatóság, ennek ismertető jelei. Osztó, közös osztó, legnagyobb közös osztó. Többes, közös többes, legkisebb közös többes. A tört mint osztalék. Közönséges és tizedes törtek s a négy alsó számtani műtét ezekkel. A métermérték rendszeres ismertetése. A mar ismert műveletek gyakorlása végett hetenként kétszer, háromszor házi feladvány. K. k. Császár Károly Számtan I. füzet. Tanár: Szatlunáry Sándor. Rajzoló mértan. Hetenként 3 óra. Planimetriai alaktan. Megismerkedés a rajzeszközökkel; a koczka szemlélése után a pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakításai u. m.: három, négy és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, symmetriája, hasonlósága és terület meghatározása. A keriilék és néhány más görbe vonal. Eajzok a fentebbi tárgykörből; a görög és római decorativ vona-