Félegyházi Közlöny, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

A kegyelet és tisztelet emlékműve. • • A FARSANGTÓL A MÁJUSFÁIG Előadás-sorozat a honismereti klubban A Kiskun Múzeum honismereti klubjának tudománynépszerüsítő és is­meretterjesztő szerepe van Félegyhá­zán és környékén. Dr. Fazekas István múzeumigazgató, áki a klubnak is ve­zetője, a honismereti mozgalom né­hány évre visszatekintő tevékenységé­ről tájékoztatott. Megemlítette, hogy a7. 1985-ben ren­dezett Kiskun napok alkalmával Fél­egyházán tartott es országos visszhan­got kiváltott Jászkunság ’85 című, hon­ismereti tudományos konferencia e mozgalomnak fontos állomása volt. A tanácskozáson részt vett nyelvé­szek, régészek, néprajzkutatók, törté­nészek, előadásaikban az egész Jász­kunság kutatásával kapcsolatos össze­függések feltárására törekedtek. Ebben az időszakban mutatták be A kunok emléke Magyarországon című kiállí­tást, melynek sikerére jellemző, hogy később Halas, Karcag és Túrkeve kö­zönsége is megszemlélhette. A konfe­rencián elhangzott előadások jász anyaga gyérebb volt, mint a kun anyag. Ebből a szempontból hézagpótló szerepet is betölt a decemberben Szol­nokon megrendezésre kerülő Jászkun­ság ’88 elnevezésű tanácskozás. A negyven előadás között hangzik cl Fekete Pál félegyházi kutatótanár Az 1848—49-es szabadságharc kiskunfél­egyházi eseményei című előadása is. A honismereti klub központi program­jában tavalyelőtt a Kossuth Lajos 1886- ban történt, félegyházi díszpolgárrá avatásának centenáriumára való felké­szülés és megemlékezés volt. Az akkor elhangzott előadások anyagát, melye­ket Fekete János, Bánk iné dr. Molnár Erzsébet és Fekete Pál írt és mondott el, később á városi tanács kiadásában meg is jelennek. Tavaly Darvas József születésének 75. évfordulója adott alkalmat egy má­sik emlékezésre, a Békés megyei iroda­lom-történészekkel való találkozásra, akik közül többen még a félegyházi tanítóképző falai közt kaptak indítta­tást a tudományos tevékenységhez. A Holló László festőművész születé­sének centenáriumára rendezett kultu­rális eseménysorozat nagy visszhangot keltett annak idején a városban. Most karácsony előtt a múzeum igazgatójá­nak a Szélmalmok a Kiskunságban cí­mű korábbi néprajzi előadása jelenik meg külön kiadványként a Félegyházi Hírek gondozásában. Az előadás szin­tén a klubban hangzott cl. Az idén januárban „Bronzkori lakó­telep Petőfiszálláson” címmel Somogy- vári Agnes régész előadását hallhatták a klubtagok. Februárban Fekete János „Emlékezés Haubner Károlyra" című előadása, márciusban Fekete Pál „A közművelődési egyesület programja” című előadása szerepelt a klub prog­ramjában. Áprilisban Kunkovács Lászlónak „A farsangtól a májusfáig’’ című színesdia­vetítéssel egybekötött néprajzi előadá­sa szolgált megszívlelendő tanulságok­kal. Márciusban Pusztaszer történelmi és néprajzi emlékeivel ismerkedett meg a honismereti klub tagsága. Szeptember­ben Péter László kandidátusnak a „Hogyan készül a Nagy Új Magyar Irodalmi Lexikon” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Októberben zajlott le az 1918 és Horváth Zoltán emlékezete Kiskunfél­egyházán című előadássorozat. Ennek keretében Fekete János. Fekete Pál és dr. Fazekas István előadása hangzott el „teltház” előtt. A nagyobb vonzerejű programokra meghívják a közművelő­dési egyesület tagjait is. Nemrég, no­vember 21;én Kulcsár Valéria es So- mogyvári Agnes régész az ez év júniusá­ban Pákán végzett ásatás leleteiről tar­tott előadást. Erről a Félegyházi Köz­lönyben is publikációjuk jelent meg. 1989 januárjában „Népszokások Félegyházán és környékén” címmel Fe­kete Jánosnak és Tóth Istvánnénak az előadása hangzik el, melyben a Kun­szálláson végzett önálló gyűjtőmunka eredményeit is ismertetik. Jövő febru­árban Bánk iné dr. Molnár Erzsébetnek a „Jászkunok szerepe az utolsó nemesi felkelésben" címmel lesz előadása a honismereti klubban. A márciusi klubrendezvény „Petőfi és Debrecen kapcsolata” témakörének elemzésével telik el. Áprilisban a Sze­ged környékén és Kiskunfélegyházán élt kunok a középkorban címmel a le­véltári források és régészeti kutatások eredményeire támaszkodó ismertető hangzik el. Az előadó dr. Blazovich László, a szegedi levéltár igazgatója és dr. Pálóczi Horváth András lesz. Ez a márciusi klubrendezvény két évfordu­lóhoz is kötődik, így a kunok 1239. március 27-én történt letelepedésére és Félegyháza első, a Zsigmond-kori ok­levélben való említésére 1389-ben. Májusban kirándulnak a klubtagok, és a Bugac—Fülöpszállás—Kunszent- miklós útvonalon töltik hasznosan sza­badidejüket. Az egyik klubfoglalkozás Holló Lajos születésének 130. évfordu­lója tiszteletének jegyében telik el. 1989-ben, júniusban, Móra Ferenc szü­letése 110. évfordulójának megemléke­zésére készül a honismereti klub. Major Dóra AZ IFJÚSÁG SOKRÉTŰ TÁMOGATÁSA A CÉL Együttműködik a KISZ és a városi tanács Kiskunfélegyházán a városi tanács és a KISZ-bizottság az ifjúságot érintő városi feladatok megvalósítása céljából tizenhat évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött, amelyet most újítottak meg. Továbbra is fő feladata mind a két szervnek a fiatalság szocialista szellemű nevelése. Igen fontos a fiatalok mozgósítása a tervfeladatok, a városfejlesztési célok meghatározásához és valóra váltásához. Mindkét szerv elküldi a másik fórumaira saját képviselőit, ami segíti a kölcsö­nös tájékoztatást. Az ifjúságot érintő munkaprogramok megvitatása, az ifjúság életkörülményeiről a közös véleményformálás közelebb hozza a megoldást. Á vá­rosi tanács támogatja azt, hogy a fiatalok képviseleti felelősséggel vehessenek részt az őket érintő döntések előkészítésében. Bevonja a döntés végrehajtásába, annak ellenőrzésébe az ifjúságot, annak képviselőin keresztül. A tanács ily módon tájékoztatja az ifjúságot a településfejlesztés főbb célkitűzé­seiről, eredményeiről, az őket érintő lakásépítés, -elosztás, művelődés és sportolás lehetőségeiről, a gyermekintézmények helyzetéről. Fontos, hogy a tanács testületéinek fórumain az ifjúságpolitikai kérdések a jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek. A fiatalság szükségesnek tartja, hogy a tanács a fiatal értelmiségiek javaslatait is figyelembe vegye. Valóságosan is vonja be a tanács a fiatalok képviselőit a lakásügyi döntésekbe, a telekelosztásba, a félkész-akcióba, a tetőtér-beépítésbe, hogy a fiatalok érdekei érvényre jussanak. Ezt kell érvényesíteni az új lakótelepek egészségügyi létesítményeinek, továbbá a bölcsődének, óvodának, iskolának kereskedelmi es szolgáltató létesítményeknek, művelődési intézményeknek építésénél is. A tanács teremtse meg az oktató-nevelő munkához szükséges feltételeket, nagy figyelemmel a hátrányos helyzetű, mozgás- sérült gyermekek, valamint a kiugró tehetségű gyermekek tanulására, továbbta­nulására. A fiatalság fontosnak tartja, hogy a tanács továbbfejlessze a művelődés, szórakozás, sportolás és a turizmus feltételeit. A kemencei táborozás lehetőségei­nek kiterjesztése a legifjabbakat segíti. Az ifjúság a tanács segítségét kéri, hogy a Holló-ház emeleti részét ifjúsági célra hasznosítsák. A KISZ segíti a tanulást serkentő versenyek és vetélkedők szervezését. A fiata­lok művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeinek bővítése érdekében társa­dalmi munkaakciókat indít. A nyolc általános iskolai osztály elvégzésére és a második szakma megszerzésére serkenti a fiatalokat. Szükségesnek tartja azt, hogy a városban élő fiatal művészeket segítsék, bemutatkozási, szereplési lehetősé­get nyújtsanak számukra. A KISZ egyik fő célkitűzése az edzett és egészséges ifjúság nevelése, ezért részt vállal a szabadidő és sporttevékenység fellendítésében, a sportversenyek szervezé­sében fogalmazza meg az együttműködési megállapodás szövegében a közös teendőket a két testület. M. D. NAPIRENDEN A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYTERVEZET Állásfoglalás a társadalmi vita után November nyolcadika és huszon­egyediké között Kiskunfélegyházán több vitafórum zajlott le, amelyeken együttesen kétszázhúszan vettek részt. Ezeken az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításának javasla­tát ismertették az előadók és vitatták meg az érdeklődők. A népfront városi bizottsága a társa­dalmi vitákon elhangzott vélemények­kel egyetértve az alábbiakban foglalt állást. A törvénytervezet részben visszalé­pés, részben előrelépés a jelenleg ér­vényben lévő törvényhez képest. Álta­lános az a vélemény, hogy nem a parag­rafusokban foglalt elképzeléseket, ha­nem a törvény koncepcióját kellett vol­na vitára bocsátani. Előbb új alkotmányra lenne szükség, hiszen az alkotmány es a tanácstörvény adja meg a döntési jogköröket, védi a képviseleti testületek hatáskörét, csakis egymásra tekintettel lehet ezeket refor­málni. A költségek csökkentése és egyéb okok miatt azonos időben kellene tar­tani az országgyűlési képviselők, vala­mint a tanácstagok választását, ez egy­ben erősítené a választópolgárok bizal­mát is. Fontos kérdés, hogy az országgyűlé­si képviselő személyére ne csak kollek­tívák. hanem a választópolgárok egyé­nileg is tehessenek javaslatot. A kötelező két jelölt megfogalmazás helyett, a kötelező egy, lehetséges több jelölt állítását javasolja a nép­frontbizottság. A jelölést előkészítő bi­zottságba huszonegy-harmincegy sze­mélyt javasolnak és az a bizottság nyil­vános, érdekegyeztető fórum legyen. Indokolatlannak tartják az országos listán szereplők számának emelését, sőt az országos listát meg is kellene szün­tetni, hiszen nem lehet tudni, hogy azok a képviselők milyen állampolgári érdekeket képviselnek. Vissza kell térni az egyéni választó- kerületi rendszerre, politikai program­mal, melyet azon politikai szervezetek, társadalmi érdekképviseleti szervek is támogathatnának, akik eddig az orszá­f ;os listán indultak. Fontos, hogy a he- yi tanácsok elnökeit és elnökhelyette­seit a település egésze válassza meg, mely növelné a lakosság iránti teljes felelősséget. A jelöTőgyülésen részt vevők felének igenlő szavazata helyett, aki az összes érvényes szavazat közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok egynegyed részét megkapta módosítást javasolja a nép­front elnökség, és támogatja az abszo­lút többség és nyilvános szavazás elvét. Az elnökség egyetért a törvény-terve­zetben szereplő pozitív módosítási javas­lattal, mely a bírósági felülvizsgálattal a jogvédelemnek olyan törvényességi ga­ranciát nyújt, amely növeli az állampol­gárok bizalmát. Némcdi László A Magyar Nemzet augusztus 20-i számában Szakály Sándor hadtörté­nész írta: „A hősi halottak, áldozatok ügye ma nincs nyugvóponton. Az utódok joggal várják el, hogy halottaikat elsirathas­sák, emléküket méltó módon megőriz­hessék.” Az elmúlt hét keddjén tartotta meg első ülését a második világháborúban elesettek emlékművének létrehozására alakult operatív bizottság. Az ülésen Dobosné dr. Patyi Mária népfronttitkár hangsúlyozta, hogy a legkevesebb, amivel a háború utáni ge­neráció tartozik a háborúban elesett honfitársak emlékének, ha lehetővé te­szi a hozzátartozók, az egész lakosság számára a kegyelet virágainak elhelye­zését, egy méltó emlékmű talapzatára. Alig megbocsátható igazságtalanság lenne, — az idegen érdekekért, — a mások helyett életüket feláldozó honfi­társain^ emlékét, tiszteletét nem tudo­másul venni, ebben a dologban tovább tétlenkedni. Kötelességünk tehát csatlakozni ah­hoz a terebélyesedő társadalmi meg­mozduláshoz amelynek célja, hogy minden településen legyen a háború­ban elesetteknek figyelmeztető, ugyan­akkor tiszteletet demonstráló emlékhe­lye. A jelenlevők ezután közös egyet­értéssel és elhatározással mondták ki egy emlékmű létrehozásának szüksé­gességét, azzal az igénnyel, hogy ez két éven belül valósuljon is meg. Több ja­vaslat, vélemény, tanács hangzott el a kutatócsoport létrehozására, az emlék­mű elhelyezésére, formai megoldására, a lehetségés közreműködő partnerek kilétére, az anyagi források előteremté­sére. íme néhány javaslat: — Mindenekelőtt ajánlom mind­annyiunk figyelmébe a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, és a Minisz­tertanács tanácsi hivatala 7001/1985. számú együttes irányelvét, amelyből a számunkra is követendőt idézem a kö­vetkezőkben: „A községek, városok közterületén, a tanácsok vagy egyhá­zak által fenntartott temetők területén emlékmű, emléktábla, emlékoszlop he­lyezhető el azok tiszteletére akik ártat­lanul váltak a háború, a fasizmus áldo­zataivá.” — Miután az első világháborúban elesettek tiszteletére és emlékére 1941- ben avatott a város emlékművet, amely a Blaha Lujza téren áll, felvetődik a kérdés, külön emlékmű emeltessék-e a második világháború áldozatainak, vagy a meglevőhöz csatlakozzék a ter­vezett emlékmű. Ha külön emlékmű mellett döntenénk, akkor ennek elhe­lyezésére vonatkozóan is szeretnénk ja­vaslatot kérni. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a döntés és megvalósítás előtt kutatómunkára is szükség van. Többek között egy hiteles névjegyzék összeállítására, bizonyos adatok össze­gyűjtésére. Az emlékmű avatásakor a kutatás összegzéséről is szeretnénk szá­mot adni. — Természetesen anyagiakra is szükség van főleg, ha önálló emlékmű felállítására kerülne sor. A tanács veze­tői készek segíteni az ügyet. Emellett a lakosság megértésére, támogatására is számit az operatív bizottság. Úgy gon­doljuk az egyházak sem zárkóznak el a segítségadástól, hiszen mindannyiunk közös ügyéről van szó. Az OTP-nél szándékozunk az adományoknak számlát nyitni. Ezt a bizottság kezeli és elszámolással tartozik a város közvéle­ményének. — Az operatív bizottság december­ben bízza meg a kutatócsoportot, amelytől azt várja, hogy mielőbb lás­son munkához. Áki úgy érzi, hogy tud­na ebben a munkában részt vállalni kérjük jelezze ezt a szándékát a Gorkij utca 2. szám alatt a város népfrontbi­zottságon. — A bizottság tevékenységéről, a helyi sajtóban rendszeresen tájékoztat­juk a város lakosságát. Bense György bizottsági tag Az idősebb félegyháziak közül néhá- nyan szóvá tették, hogy a Félegyházi Közlönyben felsorolt műemlékek kö­zül kimaradt Szent Vendel, a pásztorok védőszentje. Valóban nem szerepel ez a városi tanács műszaki osztálya által összeállított listán. A Félegyházi Krónika 12. oldalán van azonban egy hatsoros szöveg, amely így szól: „ 1835-ben szobrot emel­tek Szent Vendelnek. A pásztorok a szentet a saját képükre formáltatták az ismeretlen művésszel: arca egy bajuszos magyaré, a ruhája félegyházi pásztoré. Az alkotás műemlék, s a népi képzelet földöntúli erőt tulajdonított neki.” Szent Vendel szobra a Csongrádi út mellett, a városhoz 7 kilométerre állt. úgy ahogyan ez a fénykép is mutatja. (th-ós) A csendes Illésházy utca közepén, egy öreg házban lakik a régi idők tanúja: Farsang Péter lakatos, pártveterán. Az I. világhábo­rúban résztvett a háború ellenes cattarói matróz felkelésben. Farsang Péter volt az egyik alapítója az első félegyházi munkásott­honnak és 94 éves kora ellenére szellemi fris­sességének örvend. — Igen. Ott voltam az akkori Kolozsvár utcában, amikor megkaptuk a városházától a mostani óvoda épületét, amit csak tataroz­ni kellett és kissé átalakítani. Téglajegyek árából jött össze a szükséges pénz. — A félegyházi munkásotthon működése roztuk, hogy eszperantista tanárt hívunk Szegedről és legálisan eszperantó klubként működünk. Tanultuk a szép, dallamos világ­nyelvet, de illegálisan maradtunk szociálde­mokraták és kommunisták. Aztán egyre rosszabb lett a politikai helyzet, 1940-ben elvették a munkásotthont. Az eszperantó tagkönyvemet a helyi Baghy Gyula eszpe­rantó klub örökölte, de a Vasas szakszerve­zeti 80 éves tagsági könyvet a vitrinben őr­zöm, míg a matróz egyenruhám a szekrény­# Képünkön: a legutolsó vitafórumon jogászoknak tart előadást dr. Bogdán Tibor jogász. SPORT ASZTALITENISZ NB 1. férfi: Bp. Spartacus—Kiskun­félegyházi Lenin Mgtsz SE 15:10. Győzött: Kaiser (4), Bénák (3), Ko­vács (2), Szalaba (1), Laczkó T. (0). A fővárosban játszott hétközi mérkő­zésnek egyértelmű esélyese a szövetke­zeti csapat volt. A félegyháziak min­dent megpróbáltak, hogy szorossá tud­ják tenni az eredményt, ami sikerült is, hiszen jó mérkőzéseknek lehettek szemtanúi a nézők. Kaiser ismét bebi­zonyította kivételes képességeit. Igazi csapatjátékos. Áz őszi idény utolsó mérkőzésére de­cember 7-én (szerdán) kerül sor, 17 órai kezdettel, amikor a Bp. Postás ezüstér­mes gárdája látogat Kiskunfélegyházá­ra. A fővárosiaknak nagyszerű játéko­saik vannak. Hogy mást ne említsünk, mint a kirobbanó formában játszó Né­meth Károlyt. Rajta kívül Varga, Lein- wéber is kitűnő játékos. A hazai kör­nyezetben tisztes helytállást vár a szak- vezetőség. Megyei csb: Kecel—Kunszállás 5:11. Győzött: Laczkó J. (4), Kertész K. (3), Hajnal (3), Kertész G. (1). Ismét idegenben győzött az újonc kunszállási csapat. Egy ezüst- és egy bronzérem a Juhos­emlékversenyen. Cegléden rendezték meg a J uhos József asztalitenisz pénzdí-i jas I. o. emlékversenyt. Párosban kitű-' nőén szerepeltek a félegyházi verseny­zők. Szalaba Miklós a miskolci Bátho- ryval az oldalán döntőbe került, ott azonban kikapott a Vitsek, Simon (BVSC, Bp. Spartacus) kettőstől. A má­sodik helyük így is dicséretre méltó telje­sítmény. Ennél még értékesebb a me­zőny — talán — két legidősebb résztve­vőjének. a Karsai, Bénák (Lenin Tsz SE) párosnak harmadik helye, akik lelkese­désből példát mutattak a fiataloknak. Kunszentmiklós adott otthont a kö­zépiskolás Diákolimpia megyei döntő­jének. A fiúk mezőnyéből kiemelked­tek a félegyházi fiatalok, így ők képvi­selik megyénket az országos döntőn. Eredmények: Bajnok: Móra F. Gim­názium (Laczkó T., Horváth A.). Test­nevelő: Fülöp Imre, edző: Erdélyi End­re, 3. Petőfi Gépészeti Szakközépiskola (Dinnyés G., Fekete). Egyéni: Bajnok: Laczkó Tamás (Móra F. Gimnázium), 3. Dinnyés Gábor és Horváth András (Petőfi, ill. Móra F. Gimnázium). ÖKÖLVÍVÁS Biztos hazai győzelem OB 11. Honved Kun Béla SE—Pécsi VSK 18:10. Győzött: ifjúságiak: Drozdik K., Mizsei Gy., felnőttek: Mjski L., Maku­la J., Németh O., Szász Á., Károlyi Á., Gabányi A., Varga Z. Az év utolsó hazai mérkőzésén biztos győzelmet aratott a honvédcsapat. A találkozó után ejtettünk néhány szót Molnár Lászlóval, a csapat vezetőedzőjével. — A csapatot a lelkes játékáért di­cséret illeti. A Szász—Jóni és a Károlyi Á.—Herczeg összecsapáson jól felké­szült ökölvívókat láthatott a közönség. A szakosztály ezúttal köszöni a közön­ség lelkes buzdítását, ami hozzásegítet­te a csapatot a győzelemhez. Remélhe­tő, hogy szombaton Hódmezővásárhe­lyen a Szegedi Dózsa elleni mérkőzés után minimális arányú győzelemmel térhetünk haza fejezte be rövid tájé­koztatóját a vezetőedző. TOBORZÖ A H. Kun Béla SE ökölvívó- szakosztálya ökölvívó-toborzót rendez a Honvéd-sporttelep edzőcsarnokában hétfőtől péntekig 16 18 óra között. 11 —17 éves fiatalok jelentkezését várja Gondi János edző. KOSÁRLABDA Kiskunfélegyházi TK—Békés 75:83 (37:38) NB II. férfi, Kelet „B”. Ismét teltház előtt kezdődött a találkozó. A hazai csapat két újonc játékost (Vörös és Ra­bi) aratott a mérkőzés folyamán. Saj­nos a játékosok taktikai fegyelmezet­lensége eredményezte a vereséget. Ld.: Pólyák (30), Vörös (13/3). Bódi (10), Nádasdy (10/6), Görög és Rabi (6—6). December 3-án 16 órai kezdettel kerül lebonyolításra a KTK—Nagykálló összecsapás a 608-as szakmunkáskép­ző tornacsarnokában. BIRKÓZÁS Győztes csapatok Remekül szerepeltek a Vasas TK út­törő korosztálybeli versenyzői Kiskun­halason rendezett ÁMK Kupa meghí­vásos kötöttfogású bajnokságon. Itt 18 csapat 300 (!) versenyzője küzdött az ér­tékes tisztcletdíjakért. A csodálatosan szép sportcsarnokban késő estig folytak a csatározások. A félegyházi versenyzők a következő eredményeket érték el: Úttörő B korosztály (130 induló) 35 kg (5 ind.) 1. Veres Zoltán, 41 kg (17 ind.) 1. Tajti Ákos. Sokat fejlődött, igen kemény és látványos birkózással minden ellenfelét tussal győzte le. 45 kg —15 ind.) 1. Cseh Imre, a taktikus ver­senyzéssel szemben az ellenfelét félel­metes csípődobásaival tussal győzte le. 50 kg (17 ind.) 1. ifj. Besze László. Többhonapos sérülése után 5 tusgyőze­lemmel került a döntőbe, ahol okos bir­kózással pontozással győzte le országos hírű abonyi ellenfelét. 55 kg (15 ind.) 4. Vereb László, 60 kg (16 ind.) 2. Ferenczi Péter. Jól birkózott, négy győzelemmel került döntőbe, ahol neves soltvadkerti ellenfelétől kikapott. 73 kg (13 ind.) 1. Gémes László. Nálánál 20-30 kg-mal . nehezebb ellenfelekkel szemben reme­kül érvényesítette gyorsaságát és négy győzelemmel került a döntőbe. Itt az egész verseny legizgalmasabb mérkőzé­sen fölényes taktikai győzelmet aratott. A Vasas TK az úttörő korosztály csapatversenyét fölényesen nyerte. Kis­dobos korosztály (87 ind.) 28 ,kg 4. Palásti Tibor, 6. Szabó Antal. Úttörő A korosztály (83 ind.) 28 kg. Élete má­sodik versenyén induló Ajtai István 3 győzelemmel a 2. helyen végzett. 41 kg: Szabó Attila négy győzelemmel 4. lett. 55 kg: Tarjányi Antal 3 győzelemmel 5. 60 kg: 2. Papp Tibor 2 győzelemmel egy vereség ellenében. Az összesített csapatversenyben a félegyházi fiatalok a 3. helyen végeztek. A jo teljesítményért járó értékes tiszte­letdíjat nagy örömmel vette át Besze László, a csapat vezetőedzője. Horváth István A régi idők tanúja 1938-ban már akadozni kezdett, egyre gyak-| rabban razziáztak a detektívek. Ezért elhatá­Pctőfi mozi: 4, 6 és 8 órakor: A KIS SZEMTANÚ. Sz., amerikai film. 14 éven felülieknek. Stúdiómozi: 6 órakor: VIDEOMO- ZI. ARANYESŐ YUCCÁBAN. Sz., mb., olasz film. mmi\ kiiziM A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága lapjának, a Petőfi Népének félegyházi kiadása I-öszerkesztő: dr. Gál Sándor Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Készült a Petőfi Nyomdában, ofszet rotációs eljárással. Kecskemét. Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 28-777 Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató 1988. XII. 2-án, megrendelés sorszáma: 830011 Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Kecskemét. Szabadság tér 1/A. 6001 Fiókszerkesztőség: Kiskunfélegyháza, Marx tér I. 6100 Telefon: 62-144 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és hírlapkézbesítöknél. Előfizetési díj: egy hónapra: 43, Ft, negyedévre: 129, Ft, félévre: 258,— Ft, egy évre: 516,— Ft. HU ISSN 0133 — 235x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents