Félegyházi Közlöny, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-29 / 4. szám
HM kilát Az átszervezés óta jobb hatásfokú a termelés Számottevő hazai megrendelőt és né: hány külföldi üzletet lát el termékeivel a kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet, mely 1987. július 1. óta kisszövetkezetként működik. Ez természetesen sok változást hozott, hiszen kevesebb dolgozóval kellett a kitűzött terveket teljesíteni. A dolgozók száma csökkent ugyan, de az egy személyre számított termelési érték a korábbi 388 ezer forintról 433 ezerre nőtt. Jelenleg 96-an dolgoznak a közösségben, közöttük 72 szövetkezeti tag, a többi alkalmazott. Január elején a közgyűlés Szabó Mihály mérnököt választotta meg elnöknek, a nyugdíjba vonult Herceg Pál helyett. A nem függetlenített tisztségviselőket is a közgyűlésen választották meg. a Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben Almási Jenő, Rác/ Gusztáv és Baranvi 1.ászló a tartálvokat szereli. A kisszövetkezetben nyomástartó berendezést, különféle tartályt és vasszerkezeti elemeket készítenek szénacélból, valamint rozsdamentes anyagból gyógyszeripari, vegyipari és élelmiszer-ipari célokra. A megrendelők gyógyszer- és konzervgyárak, növényolaj-ipari vállalatok. Hasznos kapcsolata van a szövetkezetnek a Vegyterv Vállalattal, mely az Iránba szállítandó gyógyszeripari berendezések megrendeléseit intézi, a Techno-Coop pedig az NDK- nak bérmunkában Félegyházán gyártott mezőgazdaságigépalkatrészek megrendeléseit, szállítását szervezi. A lakosság számára szolgáltatásként motorkerékpár- és kerékpárjavító részlege van a kisszövetkezetnek. Idei tervét már teljes egészében kisszövetkezeti alapon dolgozta ki a közösség. Termékváltás most még nem várható, hiszen 1988-ra a piaci igényeknek megfelelően készültek és megrendeléssel is jól el vannak látva. 1988-ban 42 milliós árbevételt és 4,2 milliós nyereséget szándékozik elérni a kisszövetkezet. A változást a létszámcsökkenés, a bérbruttósítás és egyéb gazdasági határ indokolja. A Vas- és Fémipari Szövetkezet termékeinek egy részéhez a tervdokumentációt a megrendelők adják át. A konzervipari berendezéseket és légtartályokat viszont saját terveik alapján gyártják a félegyháziak. Nem lebecsülendő munka manapság az anyagok beszerzése sem. Ezeket jórészt a Fer- roglobus és más készletező cégek, valamint a Szerelvény Értékesitő Vállalat szállítja. A munkákat jól képzett lakatosok és hegesztő szakmunkások végzik. A tartályoknak legalább 10 bar légnyomást kell tartósan kibírniuk. A szövetkezeti dolgozók átlagkeresete a változás óta magasabb. A bruttósítást saját anyagi erejéből, az előírásoknak megfelelően végezte el, majd a későbbiekben a lehetőségeknek megfelelően továbbfejleszti a szövetkezet. # A hegesztési varratok köszörülése. Az új vezető tapasztalt szakember, akiben bíznak munkatársai. Ez a bizalom és a közös munka további eredményeket hozhat a jövőben is a szövetkezetnek. Némedi László SPORT ASZTALITENISZ A hétvégi kettős asztalitenisz-fordulóban nem sikerült az NB—I-ben pontot gyűjtenie a félegyházi Lenin Tsz SE csapatának. A félegyházi, játékosok mindkét napon vesztesen hagyták el a termet, de micsoda különbség volt a két vereség között?! Szombaton Cegléden az eddig pont nélkül álló vasutasokkal találkoztak. Győzelem esetén a félegyháziak nagy lépést tettek volna a vidék legjobbja cím elnyeréséért folytatott harcban. Sajnos a szövetkezetiek idegesebbek voltak, mint a kieséstől fenyegetett hazaiak. Bár 5:4-re még a vendég félegyházi csapat vezetett, a játékon látni lehetett, hogy a ceglédi gárda jobban tud összpontosítani, Harczi és Berta vezényletével végül is nagyarányú győzelmükhöz nem férhetett kétség. Nagyobb arányú vereségre lehetett ezután számítani másnap, a sokszoros bajnokcsapat Bp. Spartacus ellen odahaza. A félegyházi játékosoknál azonban 180 fokos fordulat következett be. Szinte rá sem lehetett ismerni játékukra. Óriási becsvággyal vetették magukat a küzdelembe a száz lelkes néző előtt. Szebbnél szebb találkozókat lehetett látni. Ismét Kaiser Józsi volt ele• Kaiser József játszott a legjobban a két találkozón. (Fotó: Némedi L.) A győztes csapat mében, és ha lehet, még jobban játszott, mint szombaton. Kovács János végre igazi tudásához mérten teniszezett. A budapesti csapat csak 9:9 után tudta a maga javára fordítani a mérkőzés állását. A találkozón bebizonyosodott, hogy sokkal több van a félegyházi csapatban, mint amit eddig mutatott. A két találkozón Kaiser játszott a legjobban. Szombaton Harczitól, vasárnap pedig Kristontól is csak nagy csatában kapott ki. A két találkozó jegyzőkönyve: Ceglédi VSE—Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SE 16:9. Győzött Kaiser (3), Karsai (2), Kovács (2), Szalaba (2), Laczkó (0). Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SE— Bp. Spartacus 10:15. Győzött: Kaiser (4), Kovács (4), Karsai (1), Szalaba (1), Laczkó (0) KOSÁRLABDA NB II. Debreceni USE—Kiskunfélegyházi T. K. 75:72 (45:38) Új edző — Nádasdy József — vezetésével kezdte az évet a KTK férfi csapata. Az idei első mérkőzésén csak minimális arányú vereséget szenvedett a KTK Debrecenben. Ld. Dobos (21/18), Horváth (13/ 3), Vértesi (11), Nádasdy (10), Pólyák (8), Maros (7), Solymosi (2). Február 30-án (szombaton) de. 11 órakor a 608-as számú Szakmunkás- képző Intézet tornatermében játsszák a Bajai T. K. elleni mérkőzést. LABDARÚGÁS Az Integrál ÁFÉSZ február 6—7-én 9 órai kezdettel Tiszaalpáron rendezi meg a harmadik alkalommal kiírt Laczkó János kispályás férfi labdarúgó kupát. Nevezni február 3-án délután négy óráig lehet Kiskunfélegyháza, Szabadság tér 5. szám alatt. Sorsolás ugyanitt február 4-én 16 órakor lesz. A csapatokban csak olyan játékosok szerepelhetnek, akik 1987. január 1. után szövetségi (MLSZ) bajnokságban nem játszottak. Horváth István Országgyűlési képviselő a politikai klubban Kiskunfélegyházán a városi politikai klub február 3-án 17 órai kezdettel tartja évindító rendezvényét az MSZMP körzeti székházában (Béke tér 1. sz. alatt) Meghívott vendég Király Zoltán országgyűlési képviselő. Ő tájékoztatja a hallgatóságot az országgyűlésben és az MTV szegedi körzeti stúdiójában kifejtett munkásságáról. Minden érdeklődőt szeretettel vár a KISZ Városi Bizottsága. Vetélkedő a vándorkupáért Színvonalas műsor és nagyszerű szervezés Január 14-én a kiskunfélegyházi helyőrségi klubban Szuper hűhó címmel vetélkedőt szervezett a városi diáktanács. Az évente visszatérő rendezvényen Félegyháza öt középfokú tanintézete játékos formában méri össze alkotókészségét. Az idén különösen színvonalas produkciókat láthatott a közönség. Ez alkalommal csak győztesek vetélkedtek. A diákokból álló zsűri rangsora döntötte el, hogy ki nyeri el a KISZ városi bizottsága által felajánlott Szuper Hűhó vándorkupát 1988-ban, illetve melyik iskolából utazhatnak húszán Kemencére nyaralni augusztusban. Első lett a Petőfi Sándor Gépészeti Szak- középiskola, második a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola, harmadik a Móra Ferenc Gimnázium, negyedik a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző, ötödik a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. A nagyszerű délutánért elismerés illeti a városi diáktanácsot, a helyőrségi klubot, az iskolák nevelőit, a rendezvény szereplőit is segítőit. KISZ városi bizottsága rp* a r. r zz Tisztítómű a környezeti ártalom ellen A Gyapjú- és Textilnyersanyag- forgalmi Vallalat félegyházi telepe 27 milliós beruházással építi meg a szennyvíztisztitó telepét. A gyapjúmosáskor keletkező hulladékanyagok az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalattal közösen létesített zárt nyomócső -vezetéken jutnak el a tisztítóműbe. A szennyvíz szakszerű, gépesített kezelésével sikerül megszüntetni azokat az ártalmakat, melyeket a nagy vízfelhasználó vállalat akaratlanul is okozott a környezetnek. M. D. A GYÓGYÍTÁS és a gyógyítószerek ismerete, tudományos alkalmazási módja a népek kulturális színvonalának egyik fokmérője. A napjainkban egyre jobban fejlődő néprajzkutatás művelői is voltaképpen akarva, nem akarva lépten-nyomon találkoznak ilyen emlékekkel és munkájuk szorosan összefügg a gyógyítás múltjának kutatásával is. Számos régi népi emlék, szokás, babonáknak tartott hagyomány, növényekhez fűzött név és monda eredete vezethető vissza az egykori gyógyítás ősi emlékeihez. Abban a korban elismert gyógyítók kiváló tudományukat gyakran merítették a nép tapasztalt öregeitől, azoknak is homályba vesző táltosi, sámáni hagyományaiból. A XI-XIII. században a papok, szerzetesek külföldön szerzett ismereteik alapján kezükbe vették a gyógyítás, a gyógyszerkészítés tudományát, és az általuk alapított kolostorokban, rendházaikban kórházakat, gyógyszertárakat létesítettek. A XVII-XVIII. század gazdag természettudományos felfedezései világszerte döntő kihatással voltak az orvostudomány és a gyógyszerészet fejlődésére is. Hazánk közegészségügyében a XVIII. században legnagyobb újítást e téren a magyar királyi helytartótanács létrehozása és a nagyszombati egyetem orvosi karának megszervezése hozott. A helytartótanácsot 1723-ban létesítették. Működése idején egészség- ügyi intézkedések egész sorát hozta és hajtotta végre. Ezek közé tartozik az 1738-ban életre hívott egészségügyi bizottság, melynek egyik legfontosabb feladata volt az akkoriban fenyegető járványok elterjedésének megakadályozása. A helytartótanács 1752-ben elrendelte, hogy a törvényhatóságok szervezzék meg a megyékben, illetve a szabad királyi városokban, a „városi physicus ordinarius’M állást, feladatai közé sorolta a gyógyszertárak időszaki ellenőrzését is, elrendelte továbbá, hogy ahol nincs, ott legalább a megyeszékhelyeken állítsanak fel gyógyszertárt. 1748-tól magának -tartotta fenn a gyógyszertárak adományozásának jogát, majd 1759-ben elrendelte, hogy a gyógyszerész a megyeorvos előtt köteles vizsgát tenni és csak ezután válik teljes jogú gyógyszerésszé. A Kiskunság gyógyszertári hálózatának történetét ismertetem az alábbiakban, a helységek nevének alfabetikus sorrendjében, a település rövid helytörténeti összefoglalójával együtt. ALPÁR a honfoglalás előtt is jelentős település volt. Béla király Névtelen Jegyzője is megemlíti. I. Géza király 1075-ben kelt oklevelében Alpárt a váci püspöknek adományozta. A török hóSzavalóverseny Szűts József emlékére Szűts József halasi tanítónak, a Tanácsköztársaság mártírjának emlékére löbb mint egy évtizede rendeznek szavalóversenyt Bács-Kiskun megyében. A Tanácsköztársaság idején Kiskunhalason a munkástanács elnöke volt. Húsz esztendőnél is hosszabb pedagógusi tapasztalataival az intézőbizottság tagjaként az oktatás, a kultúra és közegészségügy tartozott a feladatkörébe. Elnöki funkciója mellett előadásokat tartott, cikkeket írt a helyi lapba. A haladásért, az igazságért minden körülmények között síkraszállt. A Tanács- köztársaság megdöntése után Szegeden több társával együtt kivégezték. Emlékét Kiskunhalason a róla elnevezett iskola és a mártírok emlékműve őrzi, valamint a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődésügyi osztálya által felkarolt és róla elnevezett szavalóverseny. Az iskolák háziversenye után a legjobbak vesznek részt a városi versenyen. Itt Kiskunfélegyházáról 9 iskola, valamint Pálmonostora és Tiszaalpár egy-egy tanulója szerepelt. A zsűri elégedett volt Kiskunfélegyházán a színvonallal Buknicz Brigitta (Batthyány ált isk.) és Nagy Andrea (Dózsa ált. isk.) kapott arany oklevelet. így ők képviselik a várost Kiskunhalason, a megyei versenyen. Ezüst oklevelet kapott Fekete Zoltán (József Attila ált. isk.). Bronz oklevelet pedig Seres Beáta Bankfaluból. N. L. Bolthálózat-fejlesztés a Konzumnál A Konzum Vállalat kereskedelmi hálózata Bács-Kiskun megye területén 6 városra terjed ki. Százötven boltjából Kiskunfélegyházán 25 működik. A műszaki fejlesztésre, a hűtőpultok beszerzésére az elmúlt években hárommilliót költött a vállalat. Két boltban bevezettették a gázfűtést. A korszerűsítésnek gátat szabnak a szűkös anyagiak. Kiskunfélegyházán a boltok 85 százaléka bérleményben van, amely magánszemélyeké. A bolti dolgozók 75 —78 százaléka szakképzett. A nehéz fizikai munka, a társadalmi megbecsülés hiánya miatt nem vonzó a kereskedelmi pálya. 1986-ban nyolc, 1987-ben hat fiatal jelentkezett tanulónak, holott 12-15-re lenne szükség. Az élelmiszer-kereskedelemnek állandó szállítója a helyi húsipari vállalat, a tejüzem, sütőipari vállalat. A Füszért, Piért dohány-, likőr-, sörszállításaiknál előfordul, hogy késve érkezik az áru. Emiatt Szolnokról, Dunaújvárosból és Szegedről is szereznek be portékát. Zöldség, gyümölcs közvetlen kistermelőktől érkezik, kivéve természetesen a déligyümölcsöt. 1988-ban is a lakosság minél jobb ellátását tartja feladatának a Konzum Vállalat. Az idén a Móravárosi ABC 200 négyzetméteres bővítése következik. Mivel az édességbolt veszteségessé vált, gyorskiszolgáló szeszmentes vendéglátóhelyet tervez oda a vállalat. Emellett újabb hűtőberendezések beszerzésével is javítja a termékkínálat bővítésének a feltételeit. Némedi Imre doltság alatt teljesen elpusztult. Még 1715-ben is pusztaként tartották számon, amikor Kecskeméthez tartozott. Csak évek múlva kezdett betelepülni. Patikáját még 1892-ben létesítette Pfalz Kálmán Őrangyal elnevezéssel. Halála után a gyógyszertárat örökösei bérbe adták. A patikát 1943-tól az 1950-es államosításig Bech Béla bérelte. Ekkor a megyei gyógyszertár vállalat 12/13-as számú patikája lett, amikor is Lengyel Lajost nevezték ki a vezetőjének. Á tiszaalpári gyógyszertár ma is működik. BUGAC gyógyszertárának, mint állami patikának felállítására és megnyitására 1949 augusztusában került sor. Addig a község és a puszta betegei nagy távolságokra jártak gyógyszerért. A 12/24-es gyógyszertár első vezetője Bíró Balázs volt, aki 1968 novemberében történt nyugdíjba vonulásáig vezette a ma is működő patikát. JÁSZSZENTLÁSZLÓ, mint neve is mutatja, jász település, mely a hódoltság után lassan népesült be. Gyógyszertárát 1923-ban Kosziba Kálmán alapította Magyarok Védasszonya elnevezéssel. Később a patikát bérbe adta, majd Szánkon nyitott fiókpatikát. A ma is működő jászszentlászlói gyógyszertár vezetésével államosításkor Tomcsányi Lászlót bízzák meg. A gyógyszertárat 12/42 számmal jelölték. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Pöschl Ferenc Szentháromság elnevezéssel a város első gyógyszertárát 1819-ben nyitotta meg. Az 1950-es államosítás után a patikát megszüntették és berendezését az 1952-ben létesített borotai gyógyszertárba vitték, ahol az jelenleg is használatban van. A Segítő Mária elnevezésű kiskunfélegyházi második gyógyszer- tár alapítási évét hol 1875-re, hol 1877- re teszik. A helyes évszám azonban 1880, mert Bernátsky Béla ekkor kapott jogot a gyógyszertár megnyitására. Á gyógyszertárat államosításkor 12/55 számmal vették nyilvántartásba. A harmadik félegyházi gyógyszertárat Szent Istvánról elnevezve 1894-ben Lorbeer Vilmos alapította. A század- forduló után tulajdonosa Sz. Tóth József volt. 1950-ben a gyógyszertár megszűnt. Kiskunfélegyházán a negyedik gyógyszertár felállítására 1904-ben került sor, melyet Páduai Szent Antal névvel jelölve Hazslinszky István nyitotta meg. 1906-ban azonban a patika már Thúry Dénesé. Halála után a család kezelőket alkalmaz a gyógyszertár vezetésére, egészen 1921-ig. Ekkor Thúry Andor veszi át a gyógyszertárat és kezeli az 1950-ben történt államosításig. A gyógyszertárat 12/54 számmal jelölték meg és jelenleg is működik. Az ötödik patikát Tarjányi János 1914-ben létesítette Megváltó néven. Tarjányi Kiskunfélegyházán született régi, városalapító családból. Kimagasló érdemeket szerzett szülővárosa egészségügyi és kulturális fejlesztése terén kifejtett munkásságával. A hatodik gyógyszertárnak Jézus Szíve volt a neve, és 1934-ben Táby József alapította. A felszabadulás után mint elhagyott patika állami kezelésbe került, majd 1950-ben megszüntették. PÁLMONOSTORÁT a török teljesen elpusztította és kivonulása után is mintegy másfél évszázadig pusztaság maradt. Innen származik régebbi, Monostorpuszta neve is. Csak a múlt század 30-as évei után népesült be ismét. A község patikáját 1951-ben a megyei gyógyszertári központ nyitotta meg. Első vezetője Bech Emil volt. A patika ma is működik. Lóránd Nándor gyógyszerész történész Gyémántlakodalom Házasságkötésének hatvanéves jubileumát ünnepelte bensőséges családi körben Kiskunfélegyházán a Bessenyei utca 32. szám alatti otthonában Szabó Ferenc és felesége, Faragó Franciska. A férj, aki a felszabadulás előtt napszámból tartotta fenn a családot, huszonöt éve ment nyugdíjba. A városi költségvetési üzemnél dolgozott hosszú ideig kertészként, majd az EM-raktámál parkgondozóként. A félegyházi születésű házaspárnak két lánya, egy unokája, egy dédunokája van. Hozzátartozóik hatvan szál szegfűs csokorral köszöntötték őket a gyémántlakodalom alkalmából. MŰSOR Szakmaközi művelődési ház: 5 és 7 órakor: ITT NEM JÁRNAK IDEGENEK. Sz., mb., szovjet krimi. • Kiskunfélegyházán a Darvas József Általános Iskola tornacsarnokában rendezték meg a város általános iskolái részére kiirt Téli Kupa teremlabdarúgó tornát. Képünkön a Petőfi Sándor Általános Iskola kisdiákjai, (testnevelő tanáruk Stuhl József) ők a Darvas József és a Batthyány iskola csapatai előtt nyerték meg a tornát. (Farkas Tibor felvétele) ÉMÉH HIM A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága lapjának, a Petőfi Népének félegyházi kiadása Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Készült a Petőfi Nyomdában, ofszet rotációs eljárással, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 28-777 Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató 1988. I. 29-én, megrendelés sorszáma: 75378 Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Kecskemét, Szabadság tér 1/A. 6001 Fiókszerkesztöség: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. 6100 Telefon: 62-144 Teijeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és hírlapkézbesitőknél. Előfizetési díj: egy hónapra: 43,— Ft, negyedévre: 129,— Ft, félévre: 258,— Ft, egy évre: 516,— Ft. HU ISSN 0133 —235x i
