Félegyházi Közlöny, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-29 / 30. szám

-% Hfl ŰBAIY »>« 1849. július 29 KISIPAROSOK A VÁROSBAN ÉS KÖRNYÉKÉN Több kőműves, ács, kevesebb szobafestő Félegyházán és a szomszédos hat te­lepülésen hétszázhatvan kisiparos dol­gozik. Korábban többen voltak, de az adóreform és a temérdek adminisztrá­ció miatt sokan abbahagyták mestersé­gük gyakorlását. Eléggé érezhető a csökkenés a városban és a falun egy­aránt — tudtam meg Molnár Istvánné- tól, a KIOSZ félegyházi alapszervezeté­nek titkárától. Néhány szolgáltatási ágazatban vi­szont többen kiváltották az iparenge­délyt. A kőművesek már harmincötén, vagyis hatszor annyian vannak, mint korábban. Valamikor egyetlen ács és állványozó dolgozott Kiskunfélegyhá­zán, most tízen vannak. A létszámnö­vekedés egyik oka: az építtetőknek is érdeke az, hogy számlát adó, iparjogo­sítványt szerzett szakembereket bízza­nak meg a munkával. Érdekes, hogy a szobafestők száma a felére csökkent. Félegyháza ipar történetének jelleg­zetessége, hogy itt hajdan számos szűcs és cipész dolgozott. Ma már mindkét szakma kihalófélben van, holott a hét­száz, az ezer, az ezerhatszáz forintos cipőket, vagy az ennél tízszer, hússzor többe kerülő bundákat, ha bajuk esik, érdemes megjavíttatni. Kár, hogy a ci­pész szakmában főként már csak nyug­díjasok dolgoznak. Élelmiszer-kisiparosok is dolgoznak Félegyházán és környékén. A pék és a cukrász szakmában monopolhclyzet alakult ki, mert csak két cukrász és két pék váltotta ki az iparengedélyt. A napraforgó-pirítással, -árusítással viszont tízen is foglalkoznak. Vissza­térve a sütőiparosokra, néhány eszten­dővel ezelőtt a pékmühelyeket, különö­sen faluhelyen még üzembe lehetett volna állítani. Sajnos, az épületeket azóta átalakították. Ösztönzés híján ez a szakma is elhal, kenyérsütésből alig lehet megélni. Hét férfiszabó gyakorolja az ipart Kiskunfélegyházán. Ők is nyugdíjasok, és másfél évtizede egyetlen tanuló sem jelentkezett kisiparosnál, hogy férfisza­bó szeretne lenni. A női szabók tizen- ketten vannak, közülük néhányan tex­tilhulladékból otthonkákat varrnak. A KIOSZ titkárának véleménye sze­rint, a női szabó mesterségnél sincs megfelelő utánpótlás. A vasiparban működik a legtöbb kisiparos — mondja a KIOSZ-titkár. Nyolcvanan fémtömegcikket készíte­nek kereskedelmi egységeknek, főként hiánycikkek pótlására. Dolgozik még tizennégy esztergályos, ötvenhárom gép-, általános és vas-fémszerkezeti la­katos. Akad Kiskunfélegyházán vés­nök, szerszámkészítő, rézműves és ké­ses is. Elég népes a műszerész szakma. Huszonnyolcán váltották ki az iparen­gedélyt. Van elektronikai, irodagép­A városi közlekedés jelene és jövője Útakadály a forgalmas kereszteződésben. Félegyháza közúti és vasúti közleke­dése az utóbbi húsz évben nyerte el jelenlegi szerkezetét. A távlati fejlesztés teendőinek megfogalmazásával a ta­nács műszaki osztálya kilenc évvel eze­lőtt bízta meg a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézetet. A tanul­mányterv két ütemet irányzott elő. Az első 1985-öt, a második pedig az 1995- évet jelölte meg végső határidőnek. A tanács végrehajtó bizottsága nyolc évvel ezelőtt hagyta jóvá Félegyháza hosszú távú közlekedésfejlesztési és tö­megközlekedési tanulmánytervét, mely tartalmazta az autóbusz-hálózatot és a helyi tömegközlekedést korszerűsítő célokat, figyelembe véve a lakosság utazási szokásait. Különböző okok mi­att azonban az új autóbusz-pályaudvar helyett csak az ideiglenes buszállomást építették meg, ami napjainkban már igen szűk. Az autóbusz-közlekedésnél a helyi és a távolsági forgalomban a járatok idő­beosztása elsősorban a munkahelyekre és az onnan való visszautazást szolgál­ja. A helyi és helyközi közlekedést 22 autóbusz bonyolítja le, melyeken egy­szerre 1672-en utazhatnak. Kilenc évvel ezelőtt még csak 16 busz volt a Volán félegyházi üzemegységé­nél. A helyi tömegközlekedési hálózat hossza kilenc évvel ezelőtt 14,4 kilomé­ter volt, jelenleg megközelítőleg 20 ki­lométer a távolság. A helyi közlekedés 7 vonalon bonyolódik le, részben suga­ras, részben körjárat jcljegü rendszer­ben. A Szabadság tér és a Molnártelep közötti autóbuszforgalom a kihaszná­lás alacsony foka miatt időközben megszűnt. Jellemző, hogy a lakosság kérésére a helyi Volán körjáratot indított a város- perem és a központ között. Az utazó- közönség nem vette igénybe. A külön­böző időpontban indított buszokon az utazók száma nem érte el a négy sze­mélyt. Mégis érdemes lenne tovább próbálkozni, például a vasútállomás és a lakótelepek közötti forgalommal. Az ideiglenes autóbusz-pályaudvar a jelenlegi körülmények között nem fej­leszthető. Viszont az utazás körülmé­nyeit javította az utóbbi három évben felépített nyolc fedett autóbusz-vára­kozó. Kívánság, hogy Gátért is be kell kapcsolni a helyközi forgalomba. A másik kívánság, hogy a Petőfiszállás- ra közlekedő járatok számát emelje a Volán. A közlekedésfejlesztési tanulmány- tervben szerepelt a Cegléd—Kecske­mét—Félegyháza—Kiskunhalas vas­útvonal villamosítása, ami azóta befe­jeződött. A MÁV felvételi épületének felújítása, korszerűsítése is hamarosan készen lesz, és szeptembertől birtokba veheti az utazóközönség. ^ ^ mechanikai, varrógépműszerész, fog- technikus, rádió- és tv műszerész. Közlekedési eszközöket negyvenha- tan javítanak, autószerelőként tizenhe­ten dolgoznak. Ezenkívül van autófé­nyező, karosszérialakatos, gépjármű­villamossági szerelő és vizsgát nem igénylő autóápoló. Tizennyolc személyszállító és hatvanöt áruszállító kisiparos vállal fu­vart. Kiskunfélegyházán van egy konf­lis kocsis is, ezenkívül lófogattal hu­szonkét kisiparos szállít faanyagot, tü­zelőt, bútort vagy más árut. A város­ban és környékén harminc fodrász áll a közönség szolgálatára. Közülük vi­szonylag kevés a férfifodrász. Iparen­gedéllyel dolgozik három kozmetikus, egy manikűrös és egy pedikűrös. A faipari szolgáltató ágazatokban harmincán váltottak iparengedélyt. Az asztalosok főként ajtót, ablakot készí­tenek, s egyéb épületmunkát végeznek. Rajtuk kívül működnek még berfűré- szelők, faesztergályosok és kárpitosok is. Ketten képviselik az úgynevezett vegyipari feldolgozó ágazatot. Dolgo­zik egy PVC-hcgesztő és egy műanyag­feldolgozó iparos, aki kiegészítő ipari felszereléseket gyárt. Kelmefestő és tisztító kisiparos — Molnár Istvánná KlOSZ-titkár felvilágosítása szerint — nem dolgozik Félegyházán. Major Dóra Amint optimistához illik, bizalommal lépek be a félegyházi városközponti háztartási bolt­ba, hogy a jól bevált Domotox rovarirtót meg­vásároljam. Az eladó közli, hogy kifogyott. Helyette tetszetős kivitelű, fele nagyságú fla­konban, de dupla áron kaphatok Piretrin port. Múltkoriban olcsóbb linóleumot akartam venni az előszobába, oda az is megfelel, hiszen öszidőn összesározzuk. Hoppon maradtam. Valamennyi árusítóhelyen csak a háromszor drágább linóleumot kínálták. Kérdésemre az volt a válasz, hogy az olcsóbb épp kifogyott, vagy nem is volt. Pár hete írógépszalag után futkostam. Vagy egyáltalán nem volt, vagy a dupla áron kapható külföldi szalag állt a pol­con. A lakáshoz közeli boltban, ha található papírzsebkendő, biztos, hogy hiányzik az egészségügyi papír, és ha a hazai gyártmányú olcsóbbat keresem, helyette a drágább kínai papírt kapom. A babkávéból főzött és a jó minőségű fekete ritka, mint a fehér holló, pedig szavatolva van a minőség és a mennyiség is, mégis az illatából ítélve gyanítom, hogy tartalmaz némi pótká­vét. Ha krumplis a lángos, drágább, pedig a piaci árusok majd hogy utánam nem dobják a burgonyájukat, olyan olcsó. A kedvenc súroló­port, a zöld Hiperdolt is hiába keresem, de van egy új készítmény, ami nem sokkal ér többet, de divatos és drágább is. Eltűnt, mint a kámfor a kisméretű szalvéta, helyette asztalterítőnek is beillő művészi kivi­telű kapható. A gyöngyszappan, amely az ap­róbb holmi mosására alkalmas, már kiment a divatból, viszont a szupermosóporok ára is szupermagas. Üvegre való és játszócumi ritka a boltok polcain, holott a természet törvényei ma is hatnak. A babának a cumi nélkülözhe­tetlen, ha a felnőttnek — aki gyártja és árusít­ja — nem is hiányzik. Örömmel tapasztalom, hogy teret hódít a csomagolásesztétika, de igen drágán. M. D. ' JÓ MINŐSÉGŰ A NYERSANYAG Kétezerkétszáz tonnánál több zöldborsó a konzervgyárnak Július közepén a Lenin Tsz-ben befejeződött a konzervborsó betakarítása. A 632 hektár vetésterület terméséből mindössze 15 hektáré esett ki túlérett állapo­ta miatt. A betakarítás végén ugyanis kisebb-nagyobb torlódás keletkezett az átvételnél. A tervezett 2400 tonna borsó helyett 2234 tonna termett, de annak a jó minősége és a kedvezőbb árbevétele kiegyenlítette a különbséget. Az összter­mésnek 76 százaléka lett első és csak 24 százaléka másodosztályú. A Kecskeméti Konzervgyárral kötött hosszú távú szerződés mindkét fél számára előnyös. A mo­dern gépek és felkészült kezelőik jól vizsgáztak a több mint egy hónapig tartó munka során. A kedvező időjárási körülmények különösen a korai és a középérésű fajták érését segítették, viszont a később érő fajtáknál a virágzás utáni páraszegény időszak akadályozta a borsószemek kifejlődését. • Az utolsó fordulók a zöldborsó földjén. (Kép és szöveg: Né- medi László) • Félegyháza főterén az 1848—49-cs forradalom és szabadságharc 100. évforduló­ján felállított emlékmű. (Straszer András felvétele) A harc különböző pontokon változó szerencsével folyt. Elhatározó győzel­met azonban scholsem tudtak a ma­gyarok aratni. Szászrégent július hó 23-án az oroszok bevették, másnap Lu­ders Nagyszebeni foglalta el. Július 29- én pedig Segesvárt és attól nem messze a fejéregyházi csatasíkon várta Bem tá­madását. Bemnek mindössze 2400 gya­logosa, 250 lovasa és 14 ágyúja volt, vele szemben állott Lüders 16 000 em­berrel. A harc mégis elég kedvezően indult. Skar iát in orosz tábornokot Bem sajátkezűleg irányított ágyúja mindjárt eltalálta. Meglehetős veszte­ség volt ez az oroszoknak, de mihelyt rájöttek, hogy Bem egész erejével a harctéren van és segítséget nem várhat, kétfclől megtámadták és bekerítették seregét. Ez a csata egyike volt áz erdélyi hadjárat legvéresebb tusáinak. Ezer­harminc honvéd vére festette a mezőt, a seregnek tehát majdnem a fele odave­szett. Közöltük volt Petőfi is. Egy szemtanú, Skurka Görgy Vil- mos-huszár — előadását Vajda Sándor volt huszárfőhadnagy jegyezte fel — úgy adja elő, hogy a magyar sereg szét­verése után mindenki menekült. Nem a tábor irányába, hanem Kőhalom fe­lé. Petőfi is az erre vezető úton futott egyedül, gyalog és hajadonfővel, mi­közben többször visszatekintett. Skur­ka, a huszár, mikor utolérte, magához ragadta Petőfit és vagy „két puskalö- vésnyire” lovon vitte. Négy kozák vág­tatva követte őket. Petőfi látva a kike­rülhetetlen veszedelmet, odakiáltotta a huszárnak: Állj meg! Bocsáss el! Engem az Isten sem ment meg. —- Kirántotta ma­gát a huszár kezéből, s bal felé az út mellett levő hegyes oldalon a kukori­cásba ment. Álig tett huszonöt­harminc lépést, a két kozák utána ug­ratott. Az egyik a kardjával teljes erejé­ből Petőfi lejére sújtott. Az első ütés megszédítette Petőfit, de még nem esett cl. A másodikra azonban véres fővel a földre zuhant. Ez az egyik elbeszélés a sok közül. A másik elbeszélés Haller Józseftől való, aki éveken át gyűjtötte a Petőfire vonatkozó adatokat, melyekből azt ál­lapította meg, hogy Petőfit egy kozák a dzsidájával a búni híd északi végén mellbe döfte, mire Petőfi az alant folyó Kük üllő vizébe esett. A döfés nem lehe­tett halálos, mert reggelre kivánszor- gott a vízből és a közeli téglarakásig vonta magát. Augusztus 1-jén történt aztán a holttestek eltakarítása. A ha­lottakat egy Csonta János nevű fejér- egyházi földműves szekérre rakta és a fejéregyházi országúttól nem messze megjelölt sírhelyhez szállította. Közöt­tük volt Petőfi is. Még élt, mikor a szekérből leemelték. Petőfi ekkor állí­tólag megszólalt: Élek! ... Segítség!.... ezeket a szavakat mondta volna, hanem a holt­testek eltakarításával megbízott ellen­séges katona nem törődött vele. Be­dobta a sírba s a többi holttestet ráve­tette. Állítólag az egyik sirásó, akinek Vámos György volt a neve, felkiáltott: — Jaj Istenem, még az élőket is elteme­tik! De ez sem használt. A sírgödör gyor­san megtelt halottakkal, s meszet ön­töttek rájuk végül leföldelték a tömeg­sírt. Ebbe a sírba temették volna a hős Zeyk Domokost, Bartha Elek kapitányt és még vagy huszonhárom honvédet. Mi igaz belőle, mi nem, éppen úgy nem tudhatjuk, mint az ellenkezőjét. Petőfit ezen előadás szerint élve temették vol­na el a fejéregyházi harcmezőn. Persze találgatások, képzelődések mindezek, csupán az bizonyos, hogy Petőfit ettől a naptól kezdve többé senki sem látta. (Szemelvények a Tolnai Világtörténel­me II. kötetéből.) A Habselyem Kötöttárugyár termékeinek új piaca MOZI AVATÓ MA DÉLUTÁN Hosszabb tatarozás, átépítés után el­készült a kiskunfélegyházi Petőfi Mozi épülete. Az újjávarázsolt filmszínházat ma, július 29-én 18 órakor avatja fel Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisz­térium Filmfőigazgatóságának vezetője. Ebből az alkalomból két magyar film ősbemutatója lesz a városban. A Petőfi mozi nagytermében a Bereményi Géza által rendezett Eldorado, a kamarate­remben pedig a Törődés című filmet vetí­tik, melynek Zomborí Katalin a rende­zője. Kevesebb tonna, savanyúság, tészta Kiskunfélegyháza és környéke mező- gazdasági szövetkezeteiben a kiegészítő és melléküzemági termelés értéke az el­ső félévben nenj érte cl az előirányzottat. Az élelmiszeripari termékek, közöttük a torma, a savanyúság, a tésztafélék iránti kereslet csökkent. A bugaci Aranyka­lász Szakszövetkezet például az élelmi­szerüzemben feleslegessé vált személyek egy részét egy nemrég létesített bélfel­dolgozóban foglalkoztatja. Régi idők tanúja Az 1526-ban elpusztított régi Félegyháza romjain a több mint két évszázad múltán, 1743-ban tanyát vert 218 „honfoglaló" család, miután községgé szerveződött, nagy munkába fogott. A magukkal hozott fatemplom szűk­nek bizonyult. Ezért a közösség elkezdte — a lakosság számához viszonyítva — hatalmas templom építését. Bíztak a jövőben. A temp­lom 1752-ben lett készen, és 1755-ben felépült mellette a plébánia épülete is. A ház eredetileg földszintes volt, később húzták rá az emeletet. A Béke téren, a fák sűrű lombjaitól eltakar­va szerényen meghúzódó, sok vihart látott plé­bánia épülete ma Félegyháza egyik legrégibb műemléke. A benne lakó plébánosok — a ma­guk módján — mindig igyekeztek hozzájárul­ni híveik valláserkölcsi és anyagi gyarapodá­sához, még akkor is, ha néha kissé túlzásba vitték a nevelési módszerüket. Például: a „li­tánia alatti kocsmázás 15 pálca, vasárnapi munka 6 forint pénzbüntetést von maga után." (Mit szólnának hozzá a mai hobbisok?) A plébániával kapcsolatban az is köztudo­mású, hogy ide fészkelte be magát és tette át főhadiszállását Haynau, aki 1849 áprilisában még Olaszországban fojtotta vérbe a bresciai felkelést, májusban már magyar földön vezet­te a megtorló hadjáratot. Véres bosszút állt a szabadságharc vezérein, kivégeztette a tábor­nokokat és ártatlanok ezreit vetette börtönbe, várfogságra. Sokadmagával köztük volt a félegyházi születésű Szabó József őrnagy, aki 7 évig szenvedett az aradi vár foglyaként. A felsőtemetőben lévő síremlékén olvashatjuk: „Dicsőségét karddal szerezte, büszkesége mégis a hazáért viselt rablánc volt." Tóth Miklós Túlszárnyalta első félévi árbevé­teli tervét a Habselyem Kötöttáru- gyár Kiskunfélegyházi 5. Számú Gyára. Termelőkapacitását az el­múlt hónapokban teljesen kihasz­nálta. Annak érdekében, hogy partnereinek a megrendelését kie­légítse, bérmunkát is végeztetett. Az idén újabb kapcsolatokra is szert tett az üzem. Ezek közül leg­jelentősebb egy dániai vállalattal létrejött együttműködés, melynek során korszerű nyugati berendezé­sekhez jut az 5-ös számú gyár, és termékei a legigényesebb vásárlók­hoz is eljutnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága lapjának, a Petőfi Népének félegyhá/.i kiadása Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszingcr András igazgató Készült a Petőfi .Nyomdában, ofszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 28-777 Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató 1988. VII. 29-én. megrendelés sorszáma: 830006 Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Kecskemét, Szabadság tér l/A. 6001 Fiókszerkesztöség: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. 6100 Telefon: 62-144 Terjeszti a Magyar Posta . Előfizethető a postahivataloknál és hirlapkézbesitöknél. Előfizetési dij: egy hónapra: 43, Ft, negyedévre: 129,— Ft, félévre: 258 — Ft, egy évre: 516— Ft. HU ISSN 0133 — 235x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents