Félegyházi Közlöny, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-01 / 13. szám
mmm Épül a lakberendezési áruház, bővül az iparcikk-üzlethálózat Kiskunfélegyháza iparcikk-üzlethálózata az átlagosnál jobban fejlődik. Napjainkban a Szigma Kereskedelmi Vállalat 11 boltja, áruháza szolgálja ki a vásárlóközönséget. Az itteni forgalom 13,3 százalékát teszi ki a vállalat összes forgalmának. A városközponti üzlethálózat fejlesztése során 5 évvel ezelőtt a Szigma- drogéria, a következő évben az építők boltja, 1985-ben a Dionysos szaküzlct nyílt meg. Tavaly az Izsáki úton egy raktárnál kapott helyett a bútorbolt, valamint az építők boltjának tartalék árukészlete. Felújítás alatt áll a kultúrcikkáru- ház, a Bajcsy-Zsilinszky utcai háztartási bolt. A terv szerint jövő őszre lenne készen a Kossuth Lajos utcán a 600 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház. A lakásfelszerelési áruház pedig előreláthatólag a bútorbolt felszabaduló helyiségébe költözik. A műszaki áruház úgynevezett tiszta profilú üzletté válik. A vasbolt épületében, a felújítás után nyilik meg a villamossági szaküzlet. A város főutcáján a Szigma központi épületének tatarozása üzleti szempontból is indokolt. Beépül a tetőtér és belső átalakítással a korszerű gépi adatfeldolgozásnak teremtik meg a szükséges feltételeket. A vállalati tanács a kereskedelmi VÁLASZOLT AZ IGAZGATÓ Terv van, pénz nincs a gyermek-, anya- és ifjúságvédelmi központra A Félegyházi Közlöny március 11 -ei számában cikk jelent meg Major Dóra tollából „Anyák, gyermekek lépcsőn fel és le !?” címmel. A szerző a Petőfi tér 3. szám alatti épületének jövőbeni sorsával foglalkozik, és kifejti ezzel kapcsolatos aggodalmait. A vitathatatlanul jó szándékú cikk a néhány tárgyi tévedéstől eltekintve sajnálatos módon a konkrét helyzet ismeretének hiányáról is tanúskodik. A helyi egészségügyi vezetés részéről szükségesnek tartom az alábbi kiegészítést tenni: A volt honvédségi lazarett épületét a városi kórház 1957- ben kapta meg használatba vételre. A fül-orr-gégészeti osztály mellett ekkor a földszinten a szülészet kihelyezett részlege működött. A későbbiek során a szülészeti részleg helyén a gyermek körzeti rendelők nyíltak meg. A zsúfoltság az 1970-es évek végére már olyan mérvű volt, hogy két gyermek körzeti rendelést ideiglenes helyre, a szakorvosi rendelőintézetbe kellett kitelepíteni. Ugyanerre a sorsra jutott az anya- és gyermekvédelmi ellátás is. Az épület felújítását a városi kórház saját erőforrásaiból — ami soha nem volt elegendő — igyekezett többször elvégezni. Terveink szerint a fül-orr- gégészeti osztálynak a kórházba való kitclepitésc után felszabaduló területen komplex csecsemő-, gyermek-, anya- és ifjúságvédelmi központot szándékoztunk létrehozni. E feladatok összekapcsolása szakmai szempontból feltétlenül indokolt. Az intézet komplex és célszerű felújítására a terveink is elkészültek. Ezek nemcsak az építészeti elképzeléseket, hanem a fűtés rekonstrukcióját, az épület alászigetelését, a villanyhálózat felújítását és a környezet rendezését is tartalmazzák. Az 1987-ben becsült költség megközelítőleg 6 millió forintot tenne ki. Mi sajnáljuk a legjobban, hogy ez az ösz- szeg sem most, sem a közeljövőben nem áll rendelkezésünkre. így az eredeti tervünk is kilátástalan helyzetbe jutott. Nyilvánvaló az is, hogy más épületet sem átvenni, sem átalakítani nem tudunk. ' Ez a rendelőegység nemcsak Kiskunfélegyháza lakossága, hanem a csatolt községekkel együtt mintegy hatvanháromezer ember egészségének óvását szolgálná. Az egészségügy, amennyiben nem kap a felújításhoz támogatást, nem tehet mást, mint hogy a korszerűtlen körülmények miatt a lakosság türelmét és megértését kérje. Dr. Tóth Sándor igazgató-főorvos Negyedmillió baromfit vágnak Szerencsés elhatározásnak bizonyult annak idején az Integrál Áfész kiskunfélegyházi kisállat- és baromfivágó üzemének építtetése. Ez derült ki legutóbb a fogyasztási szövetkezet küldöttgyűlésén is. A néhány éve üzembe helyezett baromfivágóra alapozva 1987-ben már 70 millióra nőtt a felvásárlási tevékeny-' ségnek az értéke. Ennek az ágazatnak csaknem a fele baromfiátvétel, elsősorban hízott liba felvásárlása, majd a libamáj értékesítése, melyet a Hungavis Külkereskedelmi Vállalat segítségével bonyolít le az Integrál Áfész. Ebben az esztendőben a szövetkezet szándéka és tervei szerint 185 ezer hízott libát, 50 ezer tyúkot, 10 ezer pulykát és ugyanennyi húslibát vágnak és dolgoznak fel készáruvá a város külterületén, a VII. kerület 101. szám alatt működő, korszerű baromfi- és kisállatvágóban. Képünkön a Mo- nori Mezőgép Vállalat által gyártott vágóvonalnál dolgoznak az asszonyok. (Némedi László felvétele) SPORT ASZTALITENISZ Vasárnap rendezték meg a megyei felnőtt férfi tízek bajnokságát. A legjobbak távollétében a verseny esélyese, Laczkó Tamás, csak a második lett. Erdélyi Endre harmadikként, Dinnyés Gábor pedig tizedikként fejezte be a versenyt. SPARTAKIÁD Női csapat: 1. Kunszállás ‘ Kalocsán bonyolították le a falusi dolgozók spartakiádjának megyei döntőjét az asztalitenisz, a sakk és a teke sportágban. Az asztalitenisz női csapatban nagyszerűen szerepeltek a kunszállásiak. A Kertész Károly által vezettt Szabó Gyöngyi, Rózsa Mónika összeállítású csapat magabiztosan győzte le ellenfeleit és vehette át a megérdemelt aranyérmet. A döntőben kalocsaiakat győztek le 2:1-re jó és fegyelmezett játékkal. Ezután a női egyesben Rózsa Mónikának sikerült a harmadik helyen végeznie. BIRKÓZÁS Kalocsán mérkőztek a félegyházi birkózók is. A Deák Ferenc szabadfogású országos úttörő „A” kategóriájú emlékversenyen 90-en léptek szőnyegre. 32 kg(14ind.) 2. Vereb András négy győzelemmel, 3. Bihari Norbert, 4. Bódog Tamás. 41 kg (10 induló) 2. Kovács Nándor, okosan és harcosan birkózott. ÖKÖLVÍVÁS A diákolimpia negyedik fordulóját Budapesten tartották meg, ahol Varga István, a Honvéd Kun Béla SE ökölvívója az 59 kg-os súlycsoportban első lett. így jogot szerzett a diákolimpia országos döntőjén való részvételre, melyet április 8—9-én rendeznek Tatabányán. A csoportgyőztes diák a Darvas József Általános Iskola tanulója. Horváth István szervezet jövőjét kutatva 1995-ig érvényes vállalati tervezetet dolgozott ki, figyelembe véve az iparcikk-kereskedelem előtt álló növekvő követelményeket. Ide kívánkozik, hogy a Szigma dolgozóinak átlagos életkora 37 év és 90 százalékának van szakképzettsége. A tanulókkal, fiatal szakemberekkel, a jövő kereskedőnemzedékével a személyzeti és oktatási osztály rendszeresen foglalkozik. M. D. T anácstagi beszámoló Dr. Sulyok Miklós, a 9. számú választókerület tanácstagja április 6-án beszámolót tart a Szabadság tér, Móra Ferenc tér és Szalay Gyula utca lakosainak, a Szakmaközi Bizottság épületében, a Szabadság téren. A mozgássérültek figyelmébe! A mozgássérültek kiskunfélegyházi csoportja kirándulásokat szervez tagjai részére. A csoport április 16-án látogat az Országházba. Utána ebéd, majd délután a Vidám Színpad műsorát tekintik meg. A részvételi díj személyenként 480 forint. Júliusban vagy augusztusban háromnapos autóbusz-kirándulást szervezünk Sopronba és környékére. Mind a két programra lehet jelentkezni, minden pénteken délelőtt 9—11 óráig a Szakmaközi Művelődési Házban, Szabadság tér 3. szám alatt. Jó ügyet szolgálnak A Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei vezetősége februárban felhívással fordult valamennyi vöröskeresztes alapszervezethez, azzal a céllal, hogy támogassák a megyei kórházban felállítandó vesekő-eltávolító berendezés beszerzését. A ultrahangos kőzúzó gép vételárához a lakosság hozzájárulását is kérték. Kiskunfélegyházán az Integrál Áfész dolgozói ki-ki mennyit szán alapon — együttesen 17 495 forintot fizettek be a megyei Vöröskereszt egyszámlájára. Hasonló akció keretében március elején nyújtottak segítséget az Integrál Áfész dolgozói, szocialista brigádjai a szegedi klinikának a szívműtéteknél használható gép vásárlásához is. 11 950 forintot utaltattak át e nemes célra. A Vöröskereszt városi vezetősége tisztelettel köszöni önzetlenségüket, áldozat- készségüket. Jó ügyet szolgálnak vele. M. L. Együtt a lakossággal Almáskerti szemle A kiskunfélegyházi kertbarátkor szervezésében sikeres metszési bemutatót rendeztek a selymesi kiskertekben. Selb László kertész üzemmérnök metszés közben magyarázta el a gyümölcsfák és a szőlő alakító és termőre metszését. A szakmai bemutatóra és a jótanácsra 33 kertbarát volt kíváncsi, hiszen a kiskertekben telepített fák, szőlők további életére az első metszések sors- döntőek. Tény, hogy sok kertben szükség lenne e tekintetben szakszerűbb beavatkozásra. A szakszerűtlenül metszett fa ugyanis nem terem rendesen, sőt a betegségek is hamarabb megtámadják. Egyesek sajnálják levágni a felesleges, a koronát sűrítő ágakat, viszont a későbbi ágritkítás nagyobb sebfelületet eredményez és ez sokféle betegségnek lehet a táptalaja. Képünkön Selb László egy sövényalmát próbál rendbehozni az almáskerti szemlén. (Fotó: Némedi) A Hazafias Népfront városi bizottsága, a gazdasági, társadalmi kibontakozás helyi feladatainak megvalósításához fontosnak tartja, hogy az állampolgárok kapjanak meg minden szükséges és lehetséges tájékoztatást a városi tanács tevékenységéről. Szorgalmazza, hogy minél többen vegyenek részt a döntések előkészítésében, és azt is, hogy észrevételeik, javaslataik eljussanak a tanácshoz. A lakóhelyi demokrácia egyik fóruma a körzeti tanácskozás, a falugyűlés, bár ezek megtartását törvény nem szabályozza. A félegyházi tanács szervezeti és működési szabályzata viszont kimondja, hogy évenként egy alkalommal városkörzeti tanácskozást kell tartani. Itt a tanács elnöke vagy a tanács elnökhelyettese tájékoztatja a lakosságot, illetve meghallgatja észrevételeiket, problémáikat, s kéri a véleményüket a város fejlődéséről, a középtávú és éves terv megvalósításáról, valamint a további célokról. Kiskunfélegyházán az idén három ilyen tanácskozás zajlott le. Szervezésében a népfront is közreműködött. Első alkalommal a Darvas József Általános Iskolába hatvanan jöttek el körzeti összejövetelre a Petőfi-lakótelep és Bankfalu lakóinak képviseletében, és tizenöten szófiák hozzá. Másodízben a Platán Utcai Általános Iskolában volt a beszélgetés. Itt az I. körzet 110 állampolgára jelent meg, és nyolcán mondták el észrevételeiket. A harmadik ilyen alkalom a Bajcsy-Zsilinszky iskolában volt, amikor is a IV. körzetbeliek képviseletében nyolcvanan jöttek el és tizenegyen szóltak hozzá. Mind a három tanácskozáson dr. Kardos András tanácselnök beszélt az egybegyűltekhez, de jelen voltak a szakigazgatási Alakulóban a közművelődési egyesület Az értelmiség körében felvetődött kívánságot érzékelve teijesztettünk elő javaslatot a Hazafias Népfront művelődéspolitikai bizottságának tavalyi ülésén, Kállainé Vereb Máriával, a bizottság titkárával egyetértésben, hogy alakítsunk lakóhelyi közművelődési egyesületet. Ez Kiskunfélegyházán és a környező községekben lendületet adhatna a közkultúra fejlődésének. A munkabizottság, majd azt követően a HNF városi elnöksége támogatta a kezdeményezést. Decemberben készült el az alapszabály-tervezet. Összeállításánál a folytonosságra utaló forrásként szerepelt az 1907 es 1935 között már működő Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület alapszabályzata. Figyelembe vehettük a Bács-Kiskunban a közelmúltban alakult két kulturális egylet (a dunapa- taji és a hartai) alapokmányát is. Nagyban hagyatkoztunk az érvényes egyesületi jogszabályokra. Konkrét terveinkkel pedig főként a helyi igényekhez igazodtunk. A kész tervezet alapján januárban az alapító tagság toborzásával folytatódtak az előkészületek. A tervezetre vonatkozó módosító javaslatokról már az alapító tagság döntött a február 15-ei összejövetelén. A módosított alapszabály-tervezetet jó egy hét múlva nyújtottuk be a városi tanács • igazgatási osztályának 42 alapító tag nevében. A remélhető hatósági engedélyezést követően kereken száz személyre gondolunk, akik az alakuló közgyűlésen az egyesület létrejöttét kimondják. Az engedélyezést kérő, alapító tagság legtöbbje pedagógus. Nincs közöttük 14 —18 éves fiatalkorú; egyészségügyi vagy műszaki értelmiségi. Á fő gazdasági ágazatokhoz is csak közvetett szálak vezetnek. Ez az összetétel jelzi a további tagtoborzás irányait. A postai úton, levélben megejtett szavazással megválasztott szervezőbizottság március 15-én körvonalazta az első év tennivalóit. A többi között egy félegyházi irodalmi est rendezését, amelyen a helybeliek müvei és Félegyházáról szóló müvek hangoznának el. További elképzelés van a nyári helytörténeti tábor, illetve helytörténeti szak- körvezetői tanfolyam szervezésére, rendszeres mozgósítás a helyi honismeret klub rendezvényeire, közös megemlékezés a klubbal az őszirózsás forradalomról és Horváth Zoltánról. Szándékunkban áll az ide érkező csoportok vezetése és megismertetése Félegyháza kulturális értékeivel. A helyi sajtót a Riporter kerestetik vetélkedővel és a leendő munkatársak képzésének megszervezésével szeretnénk segíteni. Kezdeményezésként és körvonalazódó vállalásként ötlött fel a helyi évkönyv vagy kalendárium, illetve a Pctőfi- emlékszoba vagy -emlékház létrehozása is. Az alapszabály-tervezet szerint a leendő egyesület kötelességének tekinti minden előrevivő helyi kulturális törekvés fölkarolását és támogatását. Az egyesület kezdeményezői és szervezői hiszik, hogy elképzeléseik a közvélemény rokonszenvevel találkoznak. Kérik a helyi kultúráért tenni készek csatlakozását; közreműködését az egyesület létrehozásában és céljainak, terveinek valóraváltásában. Fekete Pál osztályok vezetői és a városi pártbizottság munkatársai is. A körzeti tanácskozásokon a városi tanács 1988. évi pénzügyi tervét és az időszerű várospolitikai kérdéseket vitatták meg. A napirenden lévő témakörökön kívül több fontos közérdekű bejelentést, véleményt, javaslatot tettek a résztvevők. A Petőfi-Iakótclepen a rendezetlenül maradt közterület további sorsáról, az illegális szemétlerakásról, a közlekedési rend elégtelenségéről, a hiányos kereskedelmi hálózatról és a szerény áruellátásról esett szó. Bankfaluban a járdák, utak járhatatlanságáról, a nyilvános telefonfülke és az autó- buszmegálló hiányáról, továbbá a kereskedelmi hálózat bővítésének szükségességéről ejtettek szót. A Móra városban az orvosi rendelő, az iskola bővítése, a csapadékvíz elvezetése, a bikahegyi terület kisajátításának anyagi rendezése került szóba. A IV. körzetben lakók ázt szeretnék, ha a hivatalos szervek nem kezelnék őket ennyire mostohán, mint a felszabadulás óta idáig. Néhány példa: a szennyvíz, csapadék elvezetéséhez csatornarendszer kellene. Korszerűtlen és elégtelen a kereskedelmi ellátás. Nincsen a körzetben nyilvános telefon, ami szomorú állapot ekkora városban. Kérik, hogy a felvetett problémákat a tanács vizsgálja meg. Egyéb javaslatok is elhangzottak, miszerint a tanács a létesítményeket a kivitelezőktől csak akkor vegye át, ha kifogástalanok. A széles körű és szenvedélyes vélemények mögött a jobbító szándék, a cselckvőkészség a legfőbb mozgató. Ezzel pedig élni kell a jövőben sokkal jobban, mint eddig. Pálmonostorán, Bugacon, Petőfiszálláson, Kunszálláson és Gátéron hasonló témakörű falugyűlést tarottak. 1392-en jöttek össze és 86-an mondták el véleményüket, észrevételeiket. A falugyűlés egyébként községi sajátosság, amely példázhatja a falu lakosságának és a helyi tanácsnak szoros kapcsolatát. A községben élő emberek fontosnak tartják ezeket az összejöveteleket, hiszen itt nyilvánosság előtt ostorozhatják a mulasztásokat, hívhatják fel a figyelmet a tennivalókra, melyekről — a jövőben még szó lesz. Némedi László MŰSOR Szakmaközi művelődési ház: 5 és 7 órakor: A SZENVEDÉLY HATALMA. Sz. holland film. 18 éven felülieknek. Tánc — dzsesszzenére Cukorrépavetés előtt a Vörös Csillag Tsz-ben Ha nem fordul esősre az időjárás, pár napon belül a cukorrépa vetése is megkezdődik a félegyházi határban. A Szolnoki Cukorgyár Bács-Kiskun megyei körzetében a félegyházi Vörös Csillag Tsz a legnagyobb termesztő. A gyárral kötött szerződés szerint az idén 450 hektáron vetnek cukorrépát. A Vörös Csillag szakmunkásai a város határának magasabban fekvő, korábban felszikkadó részén megkezdték a talaj előkészítését, fertőtlenítését, az időjárás alakulásától függően pedig a vetést is. A város és környékének más szövetkezetei viszont a zöldborsótermesztésben jeleskednek. A Lenin Tsz-ben 650, a pálmonostori Keleti Fényben pedig 350 hektár lesz a konzervipari célra szánt hüvelyes vetemény területe. A legkorábban érő fajtát javában vetik a két közös gazdaság dolgozói. Még így is előfordulhat, hogy az időjárás alakulása miatt később az egyes fajták összeérnek, ami a zöldborsó betakarításában, feldolgozásában a szövetkezetnek és a Kecskeméti Konzervgyárnak is gondot okozhat. Egészséges a mozgás. Különben is érdemes megszabadulni a felesleges kilóktól. Ezzel a kettős céllal nyílt meg a József Attila Általános Iskola tornatermében a tanfolyam, amelyen Nikolics- né Szabó Erika tanárnő gondoskodik arról, hogy a fent említett elképzelések valóra váljanak. A korhatár nélküli tanfolyamon huszonöt leány és asszony dzsesszzenére sajátítja el az együttes mozgást úgy, hogy közben minden porcikájukat megdolgozzák. A távolabbi cél az, hogy az ügyesebbek egy-egy alkalommal, május elsején, augusztus 20-án,bemutatót is tartanának. A legfontosabb azonban az egészséges testmozgás. Képünkön a testedzők. N. L. mmm mm A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága lapjának, a Petőfi Népének félegyházi kiadása Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Készült a Petőfi Nyomdában, ofszet rotációs eljárással, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 28-777 Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató 1988. IV. 1-jén, megrendelés sorszáma: 830003 Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Kecskemét, Szabadság tér 1/A. 6001 Fiókszerkesztőség: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. 6100 Telefon: 62-144 Tcijeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és hírlapkézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra: 43, Ft, negyedévre: 129,— Ft, félévre: 258, Ft, egy évre: 516,— Ft. HU ISSN 0133-235x
