Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-12-11 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PÉT* NÉP yc' / —r*-OjG« cS>o -cA Át 2. ^ FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 44. szám Ára: 1,80 Ft 1987. december 11. péntek Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Grósz Károly fogadta Józef Koziolt A CSÚCSTALÁLKOZÓ BEFEJEZŐ NAPJÁN Mindkét fél eredményesnek ítélte a tárgyalásokat • Mihail Gorbacsov washingtoni tárgyalásai során fontos közéleti személyiségek­kel és üzletemberekkel is találkozott. A képen: az SZKP KB főtitkára Armand Hammerrel, a közismert nagyiparossal beszélget. Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar—Len­gyel Gazdasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizottság ma­gyar tagozata elnökének a meghívásá­ra csütörtökön Budapestre érkezett Jó­zef Koziol miniszterelnök-helyettes, a bizottság lengyel társelnöke. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Marjai Jó­zsef fogadta, jelen volt Tadeusz Cze- chowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Á nap folyamán a Parlamentben a bizottság társelnökei szakértők bevo­násával megkezdték tárgyalásaikat a kétoldalú együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke csütörtökön hivatalában fogadta Józef Koziolt. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Tadeusz Czechowicz nagykövet. Kádár János p er I inbe kezeit LIN. Kádár János, a Magyar stä Munkáspárt főtitkára csü- i este Berlinbe érkezett, hogy ;yen a Varsói Szerződéshez tar- 'ágok testvérpártjai első és fő­ik találkozóján, amelyen Mi- acsov, az SZKP KB főtitkára ja a résztvevőket a szovjet : csúcstalálkozó eredményei­>, nőst és kíséretének tagjait: 'éter külügyminisztert és mc vezérezredest, honvé- ert, a Központi Bizottság lin-schönefeldi repülőté- necker, az NSZEP KB DK államtanácsának el- a párt- és állami vezetés üdvözölte. A fogadta- .. Roska István, hazánk ... nagykövete. Ma ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság 1987. december 11-én dél­előtt 10 órára, a megyeháza földszinti nagytermébe össze­hívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságát. A vég­rehajtó bizottság az ülés na­pirendjére az alábbiakat'ja­vasolja: — Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1987. december 8-ai üléséről. — Az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtásának me­gyei helyzetéről szóló állás- foglalás. — Tájékoztató a két párt- bizottsági ülés között végzett munkáról. A befejező, harmadik nap küszöbén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyaránt pozitívan értékelte a csúcsta­lálkozó első két napjának alakulását. Bár a tárgyalásokról nem tettek közzé érdemi részleteket, szerdán elsősorban a nemzetközi válságokkal, a regionális problémákkal foglalkoztak s ezek kö­zött — a szóvivők közléséből ítélve — az afganisztáni helyzet került az első helyre. Erről egyébként Gorbacsov a kongresszus vezetőivel is folytatott esz­mecserét. Gorbacsov bírálta azt, hogy az Egyesült Államokban az emberi jogok megsértésével vádolják a szovjet kor­mányt és kijelentette: az Egyesült Álla­moknak nincs joga és alapja arra, hogy mások bírájaként lépjen fel. „Nem fé­lünk a bírálattól, az önök bírálata azonban túlságosan gyakran is nem meggyőző, nem tart tiszteletben más népeket. Nem tűrjük el senkitől sem, hogy kioktasson bennünket” — han­goztatta a résztvevők szerint Gorba­csov. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a szovjet vezetés a két ország közötti kapcsolatok gyökeres megjavítására törekszik s ebben szerepe van a való­sághű tájékoztatásnak is. . A nap egyik fontos eseménye volt az, hogy Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­ke, aki a megbeszéléseken a leszerelés­sel foglalkozó munkacsoport társelnö­ke, látogatást tett Frank Carlucci ame­rikai hadügyminiszternél a Pentagon­ban. Ilyen szintű megbeszélésre s láto­gatásra az amerikai hadügyminisztéri­um épületében most első ízben került sor. A megbeszélésekről nem adtak ki közleményt, de Ahromejev jelezte, hogy a hadászati fegyverek csökkenté­sének kérdéseiről volt szó. Az ezzel fog­lalkozó munkacsoport beterjesztette je­lentését a két külügyminiszternek. A megbeszélésekről a szovjet katonai vezető azt mondta, hogy a zokon „köl­csönös óhaj nyilvánult meg” a hadá­szati fegyverek számának csökkentésé­ben történő előrehaladásra. Az este eseménye az a vacsora volt, amelyet Gorbacsov adott Reagan el­nök tiszteletére a szovjet nagykövetsé­gen. A vacsorán mindketten pohárkö­szöntőt mondtak. „Az a benyomásom, hogy jelentős előrehaladást értünk el számps kérdés­ben s ez alapot ad a derűlátásra. Egyes kérdésekben azonban álláspontunk még igen távol áll egymástól” —jelen­tette ki szerdán este Mihail Gorbacsov azon a yacsorán, amelyet Ronald Rea­gan és felesége tiszteletére adott a wa­shingtoni szovjet nagykövetségen. Gorbacsov pohárköszöntőjében azt hangoztatta, hogy a tárgyalások eddig nyílt és tárgyszerű légkörűek voltak, s azok központjában egyrészt a szovjet —amerikai kapcsolatok, másrészt a vi­lágpolitika legfőbb kérdései álltak. „Országaink, népeink kapcsolatá­nak történelemkönyvében különböző lapók vannak. Egyesek lelkesítők, má­sok a keserűség érzését hagyják maguk után. Az elmúlt negyven évben sok minden megromlott. Szilárd meggyő­ződésem azonban, hogy mindaz, ami a kapcsolatokban pozitívum — s ez nem kevés — visszahozható azért, hogy szolgálja népeinket. (Folytatás a 2. oldalon) ZSINAGOGAROMBOL — FALUHAZ • • Ünnep Apóst agon Nemzeti kincs menekült meg a pusztulástól Apostag ismét zászlódíszben. Ha­csak a faluközösség saját, külön ünne­peit számoljuk is, 1987-ben már har­madszor. A lelkes lokálpatrióták mint az országos településfejlesztési verseny győztesei — május 15-én vehették át a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak kitüntetését, a Nemzeti Zászlót. Novemberben aztán újabb rangos ese­ményen találkozhatott a dolgos kollek-, tíva. Társadalmi munkában épült áru­házát adtak át a Vasút utcában. Teg­nap ismét zászlók, térzene, sok vendég: faluházavató. Jeles nap volt ez Após vezér egykori birtokán, hisz megmene- kült*a pusztulástól a 19. századi rangos műemlék, az egykori izraelita imaház. A Wirth Péter tervei alapján restaurált ősi falak közé, végre méltó helyre köl­tözhetett a falucska neves szülöttéről, Nagy Lajos prózaíróról elnevezett bib­liotéka és az irodalomtörténeti múze­um. A jövőben esztétikus környezetben rendezhetik a családi eseményeket a hangversenyeket, és az előadóesteket is. A tegnap délutáni avatóünnepségen — melyen részt vett dr. Gajdócsi István, megyei tanácselnök, valamint az orszá­gos Nagy Lajos irodalmi és művészeti társaság vezetősége is — először Ko­dály Psalmus Hungaricusának fő té­mája hangzott el László Margit Kos­suth- és Liszt-díjas énekművész ihletett előadásában. Ezután Vitéz László, a kecskeméti Katona József Színház tag­ja Nagy Lajos műveiből szerkesztett összeállítást mutatott be. Majd Vajda György művelődési miniszterhelyettes mondott beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy nincs nagyobb esemény, mint mi­kor egy nagy család, egy faluközösség megajándékozza magát valami köz­hasznú értékkel. Az apostagiak eseté­ben egy olyan létesítménnyel, amely éppen a helyi nyilvánosság épülését, gazdagodását segíti. Otthont kínál a különböző politikai rendezvényeknek, hogy fejlődjön, erősödjön a demokra­tizmus, találjanak megfelelő művelődé­si, szórakozási, lehetőséget az építők, az apostagi fiatalok s idősebbek. Ez­után Nagy Lajos Kiskunhalom című művére emlékezve a mai Apostagot a megidézett fél évszázaddal korábbi ön­magához hasonlította Vajda György. Megállapította: az újjávarázsolt zsina­góga a legigazibb bizonyosság, hogy a most élők élete — bár problémák, gon­dok ma is bőven akadnak — gazda­gabb, emberibb vagyis Tabánitelek fiá­nak ideáihoz méltó. , A megnyitó szavak után a falukö­zösség az építők, a támogatók nevében Bolvári József tanácselnök vette át az impozáns létesítményt., Elmondta, hogy a kétszáz éves épület rendbehozá­sához az új intézmények kialakításá­hoz, berendezéséhez a megyei tanács adta a legtöbb támogatást: több mint tizenhatmillió forintot. Segített még a huszonhárommilliós építési költség előteremtésében az országos műemléki felügyelőség is. A lakosság hárommil­lió forintos munkával vette ki részét az áldozatvállalásból. A hangulatos apostagi faluházavató a Himnusz eléneklésével zárult. F. P. J. A KÖLTSÉGESEBB IDŐSZAK KÖVETKEZIK Telelőhelyen a húsmarha A húshasznosítású szarvas- marhák tenyésztésénél az éssze­rűség azt diktálja, hogy a meg­felelő fajtaösszetételű állományt minél kisebb költséggel, úgyne­vezett rideg körülmények kö­zött tartsák. A hústermelésben a jövedelmezőség elsősorban a ráfordított költségektől és az ál­lományok szaporaságától függ. Ez utóbbinak viszont fontos ré­sze, hogyan bírja a telet a gulya. Bács-Kiskun megyében a leg­utóbbi, a harmadik negyedév végi állatszámlálások tanúsága szerint 29 állami és szövetkezeti gazdaságban összesen 10 ezer 838 húshasznú tehén volt. Az állatok zöme ilyenkor, decem­ber elején már telelőhelyen van. Információink alapján kondíci­ójuk, egészségi állapotuk jó, te­hát nem lesz különösebb gond az átteleléssel. Érdekességként megemlíthető, hogy nem is a nagy hideg jelenti a próbatételt, inkább a szeles, nedves, csapa­dékos időjárás teszi őket próbá­ra. A nagyüzemekben, mint az Izsáki, Kiskőrösi, Kiskunhala­si, Városföldi Állami Gazdaság­ban, a Városföldi Dózsa, az Izsáki Sárfehér, a Kiskunfélegy­házi Lenin, a Fülöpszállási Vö­rös Csillag, a Lajosmizsei Béke Termelőszövetkezetben gon­doskodtak a téli hónapokban szükséges tömegtakarmányról és az abrakról. Ez a húshasznú szarvasmarhatartás legköltsége­sebb időszaka. Az ágazatok eredményét döntően befolyá­solja a kitavaszodás időpontja, amikor az állatok újból a rétről, legelőről táplálkozhatnak, azaz beindul a „zöld futószalag”. Cz. P. • Telelöhelyen a Városföldi Dózsa Termelőszövetkezet csaknem hatszáz tehenet számláló állománya. (Straszer András felvétele) SZENT-GYORGYI ALBERT NEVET VETTE FEL A SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa ünnepi ülést tartott csütörtökön a Szegedi Nem­zeti Színházban abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács hozzájárulása alapján az intéz­ményt Szent-Györgyi Albertról nevezték el. Az ünnepség résztvevőit, köztük Németh Ká­rolyt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét Szilárd János egyetemi tanár, az orvostudományi egyetem rektora köszöntötte. Utalt arra, hogy Szent-Györgyi Albert éppen ötven évvel ezelőtt, 1937-ben kapott Nobel-díjat a Szegedi Egyetem Orvosvegytani Intézetében folytatott élettani kutatási eredményeiért. Máig is ő az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatá­sai alapján részesült e legmagasabb nemzetközi tudományos elismerésben. Ezután Németh Károly emelkedett szólásra. — Megtisztelő számomra — mondotta —, hogy részt vehetek ezen az ünnepségen, és átad­hatom azt az okiratot, amely igazolja, hogy az önök egyeteme a jövőben :— kívánságuknak megfelelően — a Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem elnevezést használhatja. E névfelvétel a közvélemény helyeslésével is ta­lálkozik, hiszen Szent-Györgyi Albert életmű­vét, nevét és emlékét megbecsülés és tisztelet övezi széles e hazában. Ő akkor is hű maradt hazájához, amikor az Amerikai Egyesült Álla­mokban élt, dolgozott, ott fejtett ki áldásos al­kotótevékenységet. Mindig magyar embernek, e hazához tartozónak vallotta magát. Az emberi­séget szolgáló igyekezet és a szülőföld iránti sze­retet együtt volt az ő sajátja. Tudományos és közéleti tevékenységében mély felelősségérzet és humanizmus vezette. Azt gondolom, ez követés­re méltó napjainkban is. Az ünnepségen bejelen­tették, hogy az egyetem tanácsa Szent-Györgyi Albert-emlékérmet alapított. A kitüntetést első ízben ez alkalommal adta át az intézmény rekto­ra Banga Ilonának, a biológiai tudományok doktorának, aki 17 éven át volt Szent-Györgyi Albert munkatársa. PÉNZTÁRGÉPEK AZ MMG-BŐL A forgalmi adót is figyeli • Az MMG gyártmányú uj EC—100 típusú elektronikus pénztárgép már alkalmas az adó­csoportok elkülönítésére. Az új adórendszer jövő évi bevezetésével a bolti ke­reskedelem hosszú távon nem nélkülözheti a korszerű technikai eszközök alkalma­zását. A jelenleg használt mechanikus és egyszerű elektronikus pénztárgépek­kel már nem lehet elvégezni az értéktöbbletadó számolá­sával járó műveleteket. A várható igényekkel szá­molva az MMG kecskeméti gyára új típusú elektronikus pénztárgépet fejlesztett ki, amelyet tegnap az SZMT székházában mutattak be az érdeklődőknek. A hazánkban működő 33 ezerből 30 ezer gép mechani­kus rendszerű, az elektroni­kus készülékek pedig 13—14 féle típust képviselnek, s ez jelentős szervizelési és alkat­rész-ellátási gondokat jelent. A korszerű termékek iránt a hazai piacon nagy a kereslet, a gyártók évente ötezer gép eladásával számolhatnak. A kecskeméti cég termék- bemutatója a saját áru jobb megismertetését és mielőbbi elterjesztését szorgalmazta. Annál is inkább, mert a gyártás és fejlesztés terén ha­zánkban is egyre inkább a piaci törvények érvényesül­nek. A gyártási hagyomá­nyokkal rendelkező MMG az éleződő versenyben jó esélyekkel indulhat, hiszen termékeiket a megbízható minőség és a kedvező ár tet­te ismertté. Az elektronikus pénztárgépek legújabb tag­ja, az EC—100 még az egy­szerű technikai színvonalat képviseli, azonban alkalmas a jövőre bevezetésre kerülő adócsoportok megkülön­böztetésére és négy gyűjtő­rendszerben való elkülöníté­sére. A gép programja a jö­vő évi áruforgalmi adókul­csot tartalmazza, ennek megfelelően a gyűjtőkbe már az ÁFA-val csökkentett ár kerülhet. A gép szerkezeti kialakítása révén két pénz­táros egymástól függetlenül számolhat vele. Szintén új­donság a külön áruforgalmi és pénzforgalmi.elszámolta­tás, az árengedmény- és fel­árszámolási, valamint a készpénzes és csekkvásárlási lehetőség. Nemcsak techni­kai érdekesség, hanem a korszerűséget tükrözi a ja­pán nyomtatókészülék be­építése, amely megakadá­lyozza a papírpor leülepedé­sét, ezáltal növeli az élettar­tamot és csökkenti a szerviz- költséget. A program mo­dulszerű felépítése lehetővé teszi a legszélesebb kereske­delmi igények kielégítését, a változások könnyű átvezeíé- sét, amely azért is fontos, mert Magyarországon a gé­pi elszámoltatáshoz még nincs egységesen kialakult programrendszer.

Next

/
Thumbnails
Contents