Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)
1987-10-30 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PETSit NÉP?' FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 38. szám Arai 1,80 Kt 1987. október 30. péntek Építési tilalmak feloldásáról döntöttek (3. oldal) Adóreform - adóhatósági szemmel (5. oldal) SPORT Hét végi előzetes (7. oldal) SZÁMVETÉS — ÉV VÉGE ELŐTT Reálisan terveztek az ipari szövetkezetek A tőkés export harminc százalékkal nőtt t A Dunapa- taji Vegyes- és építőipari Szövetkezet is jelentős mértékben növelte tőkés exportját. Felvételünkön: NSZKbeli megrendelésre készül a kér é keen trirozó védőburkolat. Megyénk ipari szövetkezetei reális gazdasági tervet - készítetlek erre az esztendőre. Igazolják ezt az első háromnegyed évi ered- ritényeik. Összesen 4 milliárd Ni millió forint termelési érték elérését határozták el — ez öt százalékkal több az elmúlt évinél —. ebből 3 milliárd 371 forintot szeptember végéig már ' elkönyvelhettek maguknak. Általában jellemző, hogy megyénk szövetkezeti iparában csökkent a dolgozók száma — ez a tendencia tovább folytatódik —, ugyanakkor nehezedtek a gazdálkodás feltételei, fokozódott a piaci verseny. E körülményekhez elsősorban a termelési szerkezet változtatásával, az értékesítési rendszer módosításával alkalmazkodtak a szövetkezetek. Tapasztalat, hogy egyes ágazatok között erősen differenciáltak az eredmények. Az átlagosnál is nagyobb volt a fejlődés a bőr-, szőrme-, cipő- és fafeldolgozó iparban. A gépgyártásban, a fémtömegcikk-, kézmű- és háziipari ágazatokban a termelés növekedése megállt, egyes szövetkezetekben csökkenés is várható. A kivételek közé tartozik a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet, amely növelte bevételét, ezen belül a tőkés exportját 51 százalékkal. Több kisszövetkezet jelentős mértékben fejlesztette a gépek, gépi berendezések gyártását, például a kecskeméti Vitái, a Bácsmobil, a Ferrovesz. A fafeldolgozó iparban valamennyi kis- és hagyományos szövetkezet — a csávolyi és a tisza- kécskei kivételével — az átlagot meghaladóan növelte teljesítményét. Egyébként megyénk szövetkezeti iparában ez az ágazat adja a legtöbb exportot, ebből az ágazatból került ki az idén a legtöbb új exporttermék. A bőr-, szőrme-és cipőiparban legdinamikusabban a kiskunfélegyházi és a kiskunmajsai cipőipari szövetkezetek növelték termelésüket. Erre az ágazatra a kiterjedt kooperációs kapcsolatrendszer a jellemző: az ipari szövetkezetek nemcsak egymással, hanem a nagyipari, valamint a mezőgazdasági üzemekkel is megosztják a munkát. A kézmű- és háziiparban a kiskunhalasi és a kunszentmiklósi kivételével valamennyi szövetkezet a megrendelés hiányával küszködött az év elején. A korábban dinamikusan növekvő szocialista export csökkent, ugyanakkor a belföldi partnerek is kevesebb terméket rendeltek a szokottnál. Az „egyéb” kategóriába sorolt mélykúti Univerexpo szövetkezet kiemelkedő eredményt ért el, 22 százalékkal növelte termelését. A szolgáltatók teljesítménye lényegesen meghaladja az előző évit. A MAHAJOSZ— a vízi közlekedési ágazatban az egyetlen szövetkezet megyénkben — termelési értékét tíz százalékkal növelte az év első háromnegyedében 1986 hasonló időszakához képest. Pedig a hosszúra nyúlt, hideg tél miatt lemaradással kezdték az évet. Az ipari szövetkezetek tőkés exportja kiemelkedő mértékben, 30 százalékkal növekedett, a szocialista piacon történt értékesítés 10 százalékkal csökkent. A hagyományos formában gazdálkodók közül veszteséges előreláthatóan nem lesz, viszont előfordulhat, hogy egy-két szövetkezet alaphiánnyal zárja az évet. A. M. Prágában tanácskozott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1987. október 28-án és 29-én Prágában tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Felár Mla- denov, a Bolgár Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Nép- köztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Marian Orzechowskl, a Lengyel Népköztársaság, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság, Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, és Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyiminisztere. Az ülés résztvevői megelégedésüket fejezték ki a nemzetközi életben tapasztalható reményt- keltő mozzanatok fölött. A történelemben először a nukleáris leszerelés gondolata közel került a megvalósításhoz. Folyik a munka az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalások mandátumán. Előrelépés történt a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Aktivizálódott a háborús konfliktusok rendezése és az államok közötti vitás kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján való megoldása lehetőségeinek kutatása. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapokon történő átépítésének feladata. Mindemellett a világban továbbra is vannak megoldásra váró súlyos problémák. Továbbra is aggasztó méretű a fegyverkezési verseny, folytatódnak e versenynek a világűrre való kiterjesztésére irányuló (kísérletek. Mind ez idáig nem sikerült elérni az atomkísérletek teljes betiltását. Folytatódik az erőpolitika és a belügyekbe való beavatkozás, folytatódnak a szuverén államok elleni nyílt fenyegetések, folytatódik a világ különböző részeiben a feszültségszitás politikája. Kiéleződött néhány konfliktus, és ezekből újabb veszély származik a nemzetközi békére és biztonságra nézve. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése: a nemzetközi ügyekben szükséges és lehetséges a radikális javulás. A világ ügyeiben jelentkező kedvező folyamatokat meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a nukleáris fegyverek magát a földi létet fenyegetik, hogy korunk meghatározó feladata a fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelésre — történő áttérés, minden országot és népet felhívnak: egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség előtt álló halaszthatatlan feladatok megoldására, újfajta módon közelítsék meg a háború és béke kérdéseit. Ezen célok elérése érdekében megerősítették a más országokkal folytatott széles körű, konstruktív párbeszéd politikájának folytatására irányuló akaratukat. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22-én és 23-án (Folytatás a 2. oldalon.) Szárítják a paprikát Október elején kezdték meg a paprika szárításéit a Dusnoki Munkás-Paraszt Tsz-ben. Az idén 350 -vagon nyersárut várinak, ennek 95 százaléka a háztáji gazdaságokban terem meg. A paprika jó minőségű, bár a termés nem itúl sok, 80—100 mázsa hektáronként. A zömét már leszedték, de még több mint 100 vagon a telep udvarán prizmákra rakva várja, (hogy a Bindier-szárí- tókba kerüljön. Az így nyert félterméket a paprikamalom ütemezése szerint szállítják Kalocsára. A paprika után sem állnak le a berendezések, az idén igen jól termő petrezselyem negyedik vágását kezdik szárítani. (P. Z.) • Huszonnégy óra alatt két é* tél vagon jó minőségű szárított félkész terméket töltenek zsákokba. • Bolvári István telepvezető a beérkezett paprika minőségét ellenőrzi. • Naponta 16—12 vagonnyi nyerspaprikái visz nek a szállítószalagok a szárítókba. A megyei NEB ülése emlékezés és ünneplés a mátyás téri iskolában A névadó: Homoki Nagy István A Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott azzal a céllal, hogy megállapítsa: az élelmiszer-feldolgozó vállalatok szerződéses termeltetése, az élőállat-felvásárlás milyen termelési biztonságot jelent. Érvényesülnek-e a kölcsönös érdekek, illetve miként valósulnak meg a szerződésekben foglaltak. A vizsgálat kiterjedt az élelmiszer-feldolgozó vállalatok vágóállat-termeltető, felvásárló tevékenységére a mezőgazdasági termelőüzemek és ... áfészek termelésszervező munkájára, s a kisüzemi igondok feltárása érdekében termelői anké- tokat szerveztek. Mindezeknek a tapasztalatait vitatta meg tegnapi ülésének első napirendi pontjaként a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Kecskeméten. (A témára lapunkban visszatérünk.) Második napirendi pontként a családsegítő központok működésének eredményeiről és gondjairól tárgyalt a megyei NEB, megállapítva többek között azt, hogy az újszerű szociális intézmény- hálózat országos kialakításában vállalt kötelezettségét teljesítette a megye. Ezt követően a jelenlévők jóváhagyták a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtásával kapcsolatos feladattervét. V. Z. Tegnap délután Kecskeméten, az Otthon moziban névadó Ünnepséget tartott a Mátyás Téri Általános Iskola. Az eseményen megjelent dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese, Németh Ferenc, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának titkára, Fischer Istváa, a városi tanács elnökhelyettese, valamint Homoki Nagy István gyermekei, testvéröecse. Az egybegyűlteket Csontos Attiláné dr. köszöntötte, majd megtartotta megnyitó beszédét. Elmondta, hogy kettős ünnepet tarthatnak, hiszen ebben az esztendőben érkezett el az intézmény fennállásának hetvenötödik évfordulójához, s most veszik fel a hajdani népiskola falai között tanult Homoki Nagy István nevét. A világszerte ismert, Kecskeméthez kötődő filmrendező tudósi, emberi nagyságáról is tanúbizonyságot tett, nemcsak természetfilmet alkotó tehetségéről. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg György István Balázs Bé- la-díjas, érdemes művész is, aki méltatta Homoki Nagy István életútját. A Kossuth-díjas természetfilmező megannyi produkcióval vált ismertté, például a Vadvízországgal, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmmel. Később sikert aratott állatjátékfilmjeivel. Az emlékezés után a Mátyás Téri Általános Iskola és a Kodály iskola úttörőinek műsora következett. Az ünnepség emléktábla-felavatással folytatódott. A Bethlen körúti intézménynél Fischer István, Kecskemét Város Tanácsának elnökhelyettese mondott avatóbeszédet, majd a család nevében dr. Homoki Nagy László emlékezett meg. Végezetül az iskola csapatzászlójára kötöttek szalagot az ünnepségen részt vevők és megkoszorúzták az új emléktáblát. B. T. • Késő délután avattak emléktáblát az intézmény falán. (Tóth Sándor felvételei HÚSZ ÉVE ALAKULT BAJÁN A TSZ-SZÖVETSÉG Hatékonyabbá vált a munkaerő-foglalkoztatás A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap küldöttközgyűlést tartott Baján. Hegedűs Lajosnak, a tsz-szövetség elnökének megnyitója után Rozmanitz Jakabné megbízott tsz-szövetsé- gi titkárhelyettes mondott szóbeli kiegészítőt a termelőszövetkezetek munkaerő-gazdálkodásáról, a munkaerő-szerkezet belső változásairól, a jövedelmi viszonyok alakulásáról készült összefoglalóhoz. Kifejtette, hogy a munkaerő-gazdálkodás a szövetkezetekben fontos feladat az agrárágazat kibontakozási programjának megvalósítása szempontjából, amire a most nyilvánosságra hozott szabályozórendszer-változás is ösztönöz. A bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetekben 1983-hoz képest több mint nyolc százalékkal csökkent a tagok és alkalmazottak száma. A növénytermesztési ágazat intenzív gépesítésének köszönhetően itt legnagyobb a létszámcsökenés, az állattenyésztési ágazatokban több helyen a szarvasmarhatartás megszüntetése miatt vált feleslegessé sok dolgozó. Nőtt a foglalkoztatottak száma a mellékés alaptevékenységen kívüli munkakörökben. Több a szakképzett, azonban még így sem elegendő, főként az állattenyésztési ágazatban. Ugyancsak nőtt mintegy négy százalékkal a szellemi foglalkoztatottak létszáma is. A hatékony munkaerő-foglalkoztatást mutatja, hogy 1983 —86 között több mint tíz százalékkal csökkent az ágazatok közvetlen munkaerő-felhasználása és 28 százalékkal emelkedett az ezer órára jutó nettó árbevétel mennyisége. Az intenzívebb munkavégzést az is tükrözi, hogy az ágazatokban közvetlenül ledolgozott munkaórára jutó bruttó jövedelem csaknem 19 százalékkal emelkedett. 1983—86 között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme és a más ágazatok dolgozóinak jövedelme közötti különbség tovább nőtt, az ágazatban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai nem javultak kellő mértékben, azonban egységben maradtak a tsz-ek gazdasági eredményeivel. A községek munkaerő-eltartó képességében a mezőgazdasági szövetkezetek szerepe szűkül, egyre kevésbé vállalhatják, hogy foglalkoztatási és szociálpolitikai meggondolásoknak rendeljék alá a gazdálkodás jövedelmezőségét. A tsz-szövetség a taggazdaságok foglalkoztatáspolitikájának javítása érdekében különböző ajánlásokat fogalmazott meg. Egyebek között a műszaki és adminisztratív munkakörök felülvizsgálatát, a helyes arányok kialakítását, a teljesítményarányos bérezést, a fizikai dolgozók továbbképzését és átképzését sorolta a fontos teendők közé. Az ezt követő vitában többen fejtették ki véleményüket, majd a tsz-szövetség nőbizottságának beszámolójával együtt mindkét előterjesztést elfogadták. A tsz-szövetség megalakulásának húszéves jubileuma alkalmából Hegedűs Lajos oklevelet adott át dr. Bogács Gézának, Bátyai Józsefnek, dr. Berta Jenőnek, Holló Mátyásnak, Némedi Miklósnak, Orosz Józsefnek, Romsits Sándornak, Spanyol Józsefnek, Varga Pálnak és Váradl Albertnek, akik a megalakulástól részt vesznek a szövetségi munkában. Harmincán kapták meg a szövetség emlékplakettjét. Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttközgyűlést. Felhívta a figyelmet arra a felelősségteljes munkára, amely a mezőgazdasági dolgozókra hárul a népgazdaság kibontakozási programjának teljesítésében. A küldöttközgyűlés Hegedűs Lajos zárszavával ért véget. Cs. I.
