Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-10-23 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 37. szám Árai 1,80 Ft 1987. október 23. péntek A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN Jogszabálytervezetek, a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatai A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak, a kormány elnökének beszámolóját a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett hivatalos látogatásáról. Megállapította, hogy a tárgyalá­sok, a kölcsönös előnyök alapján történő együttműködés bővítését célzó megállapodások egyaránt szolgálják a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság népeinek javát. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a KGST Moszkvá­ban megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakáról. A kormány a tájékoz­tatót tudomásul vette és úgy foglalt állást, hogy az érintett magyar szerveknek a továbbiakban is aktív szerepet kell vállalniuk a sokol-, dalú együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének korsze­rűsítésében, az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtásában. A Minisztertanács megvitatta a közúti közlekedésről szóló tör­vényjavaslat tervezetét, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány az új adórendszerrel összefüggésben tárgyalt egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról. Erre vo­natkozóan javaslatot tesz az Elnöki Tanácsnak a társadalombiztosí­tásról szóló törvény módosítására, illetve rendéletet alkotott. A Mi­nisztertanács ugyancsak az Elnöki Tanács elé terjeszti a kötvényről szóló jogszabályok tervezetét és a kincstárjegy bevezetéséről szóló előterjesztést. A Minisztertanács megvitatta a kétszintű bankrendszer működésé­nek tapasztalatait és kijelölte a további feladatokat. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a kormányszóvivői intézmény egyéves működéséről szóló tájékoztatót. (A szóvivői tájékoztató további is­mertetése a 2. oldalon.) ÉDOSZ SZAKMAI NAP Javítani kell a szakszervezetek érdekvédelmi munkáját Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete (ÉDOSZ) szak­mai napját tartották csütörtö­kön, a Novus ’87 megyei talál­mányi, újítási rendezvénysoro­zat keretében Kecskeméten, az SZMT-székházban. Elöljáróban Aradi Lászlóné, az ÉDOSZ megyei titkára köszön­tötte a megye élelmiszer-ipari vállalatainak jelenlévő szakszer­vezeti bizottságának titkárait, ifjúsági tagozatainak vezetőit. Ezt követően dr. Szilágyi Lász­ló, az ÉDOSZ titkára tartott elő­adást „A szakszervezeti mozga­lom időszerű feladatai az élel­miszeriparban” címmel. Mint elmondta, a mai gazda­sági-társadalmi helyzet különö­sen megköveteli a formalitás­mentes, őszinte szakszervezeti munkát. Közelebb kell jutniuk á különböző tisztségviselőknek te­vékenységük során a tagsághoz. Az érdekvédelemről szólva ki­emelte még, hogy megkülönböz­tetett figyelmet kell a jövőben fordítani az egyes emberek prob­lémájának megoldására, hiszen a tagok ezen keresztül érzékelik közvetlenül a szakszervezeti munka hatékonyságát. Aláhúz­ta, hogy a különböző rétegek ér­dekvédelmét differenciáltan kell kezelni. Az élelmiszeripar 14 szakágá­ban dolgozóknak eltérőek a gond­jaik. Ezen belül a jövőben tá­mogatni szükséges a teljesítmé­nyeknek megfelelő bérfejlesz­tést,' mert ezt kívánja gazdasági érdekük. Az előadás után Princz László, az SZMT titkára adott tájékoz­tatót Bács-Kiskun megye hely­zetéről. Ennek során ismertetett egy közelmúltban készült fel­mérést, amely a megye foglalkoz­tatási helyzetét vette nagyító alá. Ebből kiderült: Bács-Kis- kunban napjainkban folyamato­san csökken a munkáltatók lét­számigénye. Bár a kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat, az utóbbi időben jelentős átren­deződésnek lehetünk tanúi. Nőtt az igény a magasan képzett szak­munkások és a szellemi foglal­kozásúak iránt, ugyanakkor a képzettséggel nem rendelkezők nehezen találnak munkát. Kü­lönösen Kiskőrös és Bácsalmás térségében okoz feszültséget a munkahelyek hiánya. Princz László felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a vállalatok­nál a szükséges szerkezetváltás miatti átképzést, vagy leépítést nagyon körültekintően kell vég­rehajtani. Tovább kell keresni a jövőben így felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatásának lehe­tőségét. A megyei SZMT-titkár tájé­koztatója után dr. Szilágyi Lász­ló válaszolt az aktivisták kérdé­seire. A Novus ’87 rendezvénysoro­zata ma az állami gazdaságok szakembereinek tapasztalatcse­réjével folytatódik. Paprika vetőmagnak X 4-: Dunaszentbenedeken, az ŰJ Hajnal Termelő- szövetkezetben évek óta termelnek vetőmagnak való paprikát. A különösen gondos munkát igénylő növény termését a Zőldségtermesztési Kutatóintézet és Fejlesztő Vállalat kalocsai ál­lomásának adják át. A szedésben szorgoskodó asszonyok év közben a szövetkezet varrodájá­ban dolgoznak, csak a torlódó őszi munkák Ide­jén segítik a betakarítást. (P. Z.) A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE KECSKEMÉTEN A kutatásban is fő feladat a hatékonyság növelése Látogatást tett megyénkben tegnap Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Grasselly Gyula akadémi­kusnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökének társaságában, aki­ket fogadott Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A ven­dégek felkeresték a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet, ahol Zilai János igazgató tájékoztatóját hallgatták meg, majd a Zöldség­termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál Balázs Sándor aka­démikus, az intézet főigazgatója számolt be munkájukról. MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Sevardnadze és Shultz a kétoldalú kapcsolatokról A szovjet külügyminisztérium Alekszej Tolsztoj utcai vendég­házában csütörtök délelőtt meg­kezdődtek Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter tárgyalásai. Shultz csü­törtök reggel érkezett Moszkvá­ba, s kíséretében van Frank Carlucci, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója is. A tárgyalásokon szovjet rész­ről Sevardnadze külügyminiszter mellett részt vesz Anatolij Dob- rinyin, az SZKP KB titkára is. A tervek szerint véglegesítik a közepes és rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést, s foglalkoznak a hadászati támadófegyverek öt­ven százalékos csökkentéséről szóló megállapodás kidolgozá­sával. Szerepel a napirenden a regionális válsággócok problé­mája, az emberi jogok kérdése, s több más, a kétoldalú viszonyt érintő kérdés. Az amerikai külügyminisztert az előzetes tervek szerint ma fo­gadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Lehetséges, hogy a kétnapos megbeszéléseken megállapodás jön létre az újabb szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóról. SIKERES LECSÓSZEZON A minőséggel elégedettek a gyárak A konzervgyárak körzetében befejezéséhez közeledik a pa­radicsom, a zöldpaprika és a fű- szerpaprika betakarítása, a tar­tósítóipari üzemek megkezdték a gyökérzöldségek felvásárlását. Az elmúlt hetek szokottnál melegebb időjárása kedvezett a paradicsom és a paprika érésé­nek. A koraőszi időben nem volt fagy. így a tervezettnél mintegy 10 százalékkal több paradicso­mot — hozzávetőleg 360 ezer tonnát — dolgoznak fel az üze­mek. A legtöbbet a Debreceni Tartósítóipari Kombinát helyi és hatvani gyárában; a két üzem­ben együttvéve csaknem 120 ezer tonna paradicsomból készí­tenek sűrítményt. Kecskeméten, Nagykőrösön és Békéscsabán ösz- szesen 35—40 ezer tonna termést fogadnak. A minőséggel általá­ban elégedettek a gyárak, az idei bogyókból kiváló minőségű sűrítményt állíthatnak elő. A ter­melők sem jártak rosszul az idén: az átlagosnál jobb minő­ségű, egészséges, piros paradi­csomért mintegy 20 százalékkal magasabb árat fizettek. A zöldpaprikát nem csípte meg a korai dér, így várható hogy a tervezettnél ötödével több árut vásárolnak fel a gyá­rak a még néhány napig tartó betakarítási szezonban. A fel­dolgozott, mintegy 45—46 ezer tonna paprikának a felét a le­csógyártáshoz használják, ki­sebb hányadából salátát készíte­nek. Mintegy 14—15 ezer tonna paprika félhasználásával za- kuszka készül: a kicsumázott paprikába kockára vágott sár­garépát, petrezselymet, paszter­nákot és egyéb anyagokat tölte­nek, s paradicsomszószba rakják el. Az áru szinte teljes egészé- (Folytatás a 2. oldalon.) A kora délutáni órákban a kecskeméti városházán került sor a Szegedi Akadémiai Bizottság első kecskeméti kihelyezett ülé­sére, amelyen Grasselly Gyula megnyitójában a bizottság két­éves munkáját és törekvéseit vá­zolta. Kifejtette: az információk közvetítőjének, e régióban a ku­tatómunka összefoglalójának és koordinátorának szerepét kíván­A megszokottnál tovább tartó napos, meleg időjárás miatt el­húzódik a növények vegetációja, a levelek többsége még a fákon van. A csemetekertekben, faisko­lákban ezért később kezdődik — a napokban — a szaporítóanyagok felszedése. A Kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zetben 1973 óta foglalkoznak a dísznövények szaporítóanyagá­nak előállításával. Akkor mind­össze egyfajta tuját és egyfajta .lombhullató növényt termeltek, ma már 5000—6000 örökzöld, 30 ezer konténeres szaporítóanyag kerül ki tőlük évente. A. válasz­ték 15-fajfa tuja, tízféle fenyő, 30-féle lombos fa és 50-féle cser­je. Kiskunhalason, Soltvadkerten és Kecskeméten is nyitottak már lerakatot, sőt, próbaképp a me­gyeszékhely egy-egy részén teher­autóról árulják majd a csemeté­ket. Jövőre pedig a gazdaság új nagykereskedelmi csarnokában is árusítanak. A szakembereknek feltűnt, hogy a dísznövényt telepíteni szándé­kozók többsége a konténeres sza­porítóanyagot is hagyományos telepítési időszakokban, ősszel és tavasszal vásárolja meg, pedig ezek a növények szinte egész év­ben ültethetok lennének. A cse­ja betölteni a bizottság, így tart­va lépést a gazdasági és társa­dalmi élét változásával, igényei­vel. Ezt követően Hodossi Sán­dor kandidátus, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztatta a bizottság tagjait Bács-Kiskun tudományos életéről, az itteni ku­tatóhelyek helyzetéről, eredmé­nyeikről. Megállapította: Kecs­kemét szerepe és súlya növek­metekertben ügyelnek a fajta- azonosságra, mint Jánváry István ágazatvezető mondotta elmélet­iben évtizedekig vállalják a ga­ranciát, a földlabdák kiemelése­kor, szállításkor pedig a minősé­gi kívánalmak érdekében tartják be, az igen szigorú előírásokat. ■ Az idén a Kocsis Pál Szak­munkásképző Intézettel még szo­rosabb kapcsolatot alakítottak ki. A diákok már szakmai gyakorla­túikat is itt töltik, részt vesznek valamennyi munkafolyamatban. Így a tsz nemcsak a nehezen gé­pesíthető termeléshez kap segéd­kezet, hanem a szakember-után­sziik a tudományos-életben, ami egyébként Bajára is jellemző. A kutatók egyre nagyobb arányban vesznek részt a tudományos egye­sületek munkájában. A párt me­gyei végrehajtó bizottsága több alkalommal értékelte az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek megyei megvalósulását és állás­foglalásában a .további újabb teendőkre irányította a figyel­met. Beszélt a kutatás-fejleszté­si tevékenységre felhasználható pénzeszközök és források szűkü­léséről és arról is, hogy a szeré­nyebb anyagi ösztönzés miatt több tehetséges fiatal nem vál­lalkozik kutatási feladatokra. Sorra vett valamennyi megyei (Folytatás a 2. oldalon.) ra építheti. Már három esztendeje bevált gyakorlat, hogy néhány hozzáér­tő szövetkezeti taghoz kihelyez­nek szaporítóanyagot. A minőség megőrzése miatt a pici növénye­ket — ellenőrzötten — a gazda­ságtól kapják meg, majd felne­velésük után a kész árut vissza­vásárolják. Bár az utóbbi idő­szakban észlelhető a dísznövé­nyek keresleténék kisebb mérté­kű csökkenése, a tsz-ben úgy vé­lik, ezt a „vállalkozási” formát továbbfejlesztik. G. E. SZAKMAI GYAKORLAT A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Dísznövény-garancia évtizedekig • Magé Jó- zsefné áruki­adó terülő bo­rókát kínál Bodor Gyulá­nak. I pótlását is a szakmunkástanulók­MESTEREK, MESTERSÉGEK DICSÉRETE |J artán a legkorábban 1820- ban készült festett bútor. A remek darabok formái a ma­gyarság bútorainak előképét kö­vetik, ezek közül csak néhány példány tér el az ősiektől. Rend­kívül magas szintű mesterségbe­li tudást igényel a bútorkészítés és -festés. A színek, a motívu­mok harmóniája ugyancsak kü­lönleges tehetséget követel az alkotótól. Szerencsére Hartán nem halt ki ez a mesterség, jelenleg is van őrzője a korabeli hagyományok­nak. Himpelmann Péter népi iparművész, a Népművészet mes­tere rendületlenül dolgozik ma is. A művészi szintű mesterséget Hoffmann Pétertől .tanulta. Ti­zenhét esztendős korától önál­lóan tevékenykedett, később asz­talosműhelyt nyitott. Boross Ma­rietta néprajzkutató 1962-ben találkozott a hartai mesterrel, a későbbi népművésszel. Biztatta, ;ne hagyja abba tevékenységét. Himpelmann Péter megfogadta a tanácsot, s alig telt el néhány év, máris zsűrizett darabok ke­rültek ki a keze alól, amelyek a Hartai festett bútorok világ minden részébe eljutottak. Több minit fél évszázados tevé­kenysége során számtalan ízlé­ses, tetszetős bútort készített, amelyeket kiállításon is látha­tott a közönség Kecskeméten, Nyíregyházán, Budapesten, Orosz­lányban, Kiskőrösön és Kalocsán. Ezúttal ismét a megyeszékhe­lyen tekinthetők meg Himpel- mann Péter szebbnél szebb, kék alapra festett, gazdag motívum- kincsű bútorai. Az SZMT Tán­csics Mihály Művelődési Központ Mesterek, mesterségek dicsérete elnevezésű, több éve tartó sike­res kiállítássorozata idei utol­só bemutatójának megnyitója tegnap délután volt. Dr. K. Csil- léry Klára néprajzkutató aján­lotta a közönség figyelmébe a hartai bútorokat. A szép darabo­kat október 30-áig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 9 és 18 óra között, hét végén pedig 9- től 14-ig. (b. t.) • „Almomban is virágokat látok, felkelek és megfestem őket” — mondta a népművészet mestere tegnap délután a kecskeméti kiál­lításon.

Next

/
Thumbnails
Contents