Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-10-16 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 36. szám ÁlíK 1,80 Ft 1987. október 16. péntek Gajdócsi István Kunszentmiklóson A Felső-Kiskunság középpont­jában — a várossá fejlődés gond­jaival bajlódó nagyközségben — .Kunszentmiklóson töltötte tegna­pi munkanapjának egy részét dr. Gajdócsi István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. A látogatás fő célja: tájékozó­dás a városi jogú nagyközség és a környező települések kommu­nistáinak munkájáról, a stabili­záció és a kibontakozás program­jának fogadtatásáról, a tag- könyvcserék előkészítésének ta­pasztalatairól, a térségben lakók gondjairól, örömeiről. Kora délelőtt a pártházban a nagyközség vezetői köszöntötték a vendéget. Az apparátus és az alapszervezetek munkájáról, va­lamint a település és a környék­beli falvak fejlődéséről Bene János, az MSZMP kunszentmik- lósi bizottságának első titkára tájékoztatta a vendégeket. Az el­ső titkár részletesen szólt a már töhb évtizede „városjelölt” köz­pont és a környező települések — Szabadszállás, Szalkszentmár- ton, Tass, Kunpeszér és Kun- adacs — mindennapjairól. A tar­talmas előterjesztésből kiderült: az elmúlt években nagyot válto­zott a térség foglalkoztatási struk­túrája. A mezőgazdaság mellett a munkahelyek számát tekintve meghatározóvá vált az ipar. Je­lenleg 21 üzem működik a tér­ségben, de 1988-ban Szabadszál­láson és Kunszentmiklóson újabb egységeket avatnak. A körzetközpont vezetőinek jelenleg a kommunális, egész­ségügyi és szociális beruházá­sok, fejlesztések adják a legne­hezebb leckét. Rövid idő alatt, s igen nehéz gazdasági feltéte­lek mellett kellene pótolni több évtizedes lemaradást. Ez a kö­rülmény arra sarkallja az irá­nyítókat, hogy mérlegeljenek. A mentőállomást például — mond­ta az első titkár — fontosabbnak ítélte a lakosság, mint az új tor­naterem építését. A telefonfej­lesztés (1988 tavaszán a tervek szerint Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Szabadszállás és Kunadacs központjai bekap­csolódnak majd az országos táv­hívóhálózatba) mivel ahhoz közvetlen gazdasági érdek fűző­dik — könnyebben kapott támo­gatást, mint az egészségügyi köz­pont építése. Üj kereskedelmi partnerek be­vonásával szeretnék bővíteni a bolthálózatot. Tervezik a környék idegenforgalmának fejlesztését is. A pártbizottsági eszmecsere után Gajdócsi István a Kunszent- miklósi Egyetértés Termelőszö­vetkezetbe látogatott. A közös gazdaságban Selyem Zsigmond elnök és Olasz Antal, a szövet­kezet pártalapszervezetének tit­kára tájékoztatta a vendégeket a gazdaság tevékenységéről. A megyei tanács elnöke a szö­vetkezeti program végén foglal­ta össze kunszentmiklósi látoga­tásának tapasztalatait. Elmondta: a megyei pártbizottság és a ta­nács lehetőségeihez mérten to­vábbra is támogatja a tervet, hogy Kunszentmiklós mielőbb városi rangot kapjon. Mindeh­hez persze az kell, hogy a terme­lőegységek eredményesen tevé­kenykedjenek, az emberek talál­janak megélhetést, munkalehe­tőséget a településeken. A köz­ség- és városfejlesztésben pedig takarékosan és okosan éljenek a lehetőségekkel. Tudomásul kell venni — hangsúlyozta Gajdócsi István —, ha a termelést nem tudjuk fellendíteni, a termékein­ket nem sikerül versenyképes­sé tenni, akkor hiába mindahány terv, minden dicséretes lokál- patrióta szorgoskodás ...” F. P. J. Ki lehet a bérklub tagja? Sajtótájékoztató a keresetszabályozás reformjáról A jövő évi bérpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézke­désekről sajtótájékoztatót tar­tottak csütörtökön az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Hal­mos Csaba, az ÁBMH elnöke el­mondta, hogy az adóreformmal összefüggésben megkezdődött az Országgyűlés és a kormány által is szükségesnek ítélt bérreform munkaprogramjának kidolgozá­sa. Az ÁBMH jövő tavaszra az illetékes felsőbb szervek elé ter­jeszti bérpolitikánk és bérrend­szerünk továbbfejlesztésére vo­natkozó elképzeléseit. A bér­reform célja nem egyszerűen csak az eltorzult kereseti ará­nyok korrigálása, hanem a re­formfolyamat egészébe illesz­kedve a vállalati bér- és kere­setszabályozás kötöttségeinek fo­kozatos feloldása. Ennek a távlati célkitűzésnek kényszerűségből ugyan, de el­lentmond a bérszabályozás jövő évi változása. A gazdaság stabi­lizálása ugyanis átmenetileg megköveteli a keresetek kiáram­lásának szigorúbb szabályozását. 1988-ban a kifizetett bérek töme­gét határolják be az előírások, s (Folytatás a 2. oldalon.) PÁRTAKTÍVA A MEGYEI BÍRÓSÁGON A törvényesség betartásával, jogvédelemmel a kibontakozásért A .gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjáról rájuk háruló feladatokat tegnap vitatták — közös összejövetelen — a me­gye bírói, ügyészi és rendőri szer­veinek pártaktivistái Kecske­méten, a bíróság tanácstermében. Az aktívát Endre Istvánná, a bí­róság párttitkára nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket, köz­tük Romany Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát és Gál Ferencet, a Közpon­ti Bizottság osztályvezető-he­lyettesét. Elsőként Jenovai Lajos, a me­gyei rendőr-főkapitányság párt- bizottságának titkára tartott vi­taindítót. Az együttes tanácsko­zás összehívása is jelzi — mon­dotta — a közös cselekvésre való törekvést. Az elmúlt hónapokban a rendőrségnél is a párt júniusi határozatából, valamint a kor­mány reformprogramjából adó­dó feladatok vitája volt a fő po­litikai téma. A rendőr-főkapitány­ság is elkészítette ezzel kapcso­latos intézkedési tervét, melyet nagyban meghatároz a bűncse­lekmények növekvő száma, s az a cél, hogy ezek ellen még ered­ményesebben lépjenek fel. Ehhez sok segítséget kapnak a Belügy­minisztériumtól és a megyei párt­bizottságtól, s mind korszerűbb technikai eszközök állnak rendel­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János hazaérkezett Kínából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására október 10. és 14. között hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, csü­törtökön hazaérkezett Budapest­re. Kíséretében volt Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kó­lái Géza, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, a Központi Bi­zottság tagjai és Iván László, hazánk Pekingi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter, Ka­mara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Ur­ban. Lajos közlekedési miniszter és őszi István, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője fo­gadták. Jelen vtílt Csen Csi-liu, a Kí­nai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. • Kádár János hazatérőben, a Szovjetunió felett átrepülve táv­iratban üdvözölte Mihail Gorba- csovot, az SZKP KB főtitkárát. (MTI) Tömeg­közlekedés Félegyházán (3. oldal) KIÁLLÍTÁS, TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Az újítók nagyobb megbecsülést /YH/l Alti aIfiaIt * As érdeklődők a kiállításon műkődé« közben Is megtekinthették a Cl UvlllvlllCIV ÄRG két újítójának, Kiss Ferencnek és Csapé Istvánnak munkáját, az univerzális magnetofoiunotor-tekereselő gépet. Kiskun Megyei Felügyelősé­Megyei találmányi újítási ki­állítás nyílt Kecskeméten csütör­tökön az SZMT székházában. A megnyitó ünnepségen részt vett Iványl István, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, dr. Ma­tos László, a megyei tanács el­nökhelyettese, Bodóczky László, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára és dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára. Princz Lászlónak, az SZMT tit­kárának köszöntő szavai után Iványi István tartott előadást az újító- és feltalálótevékenység idő­szerű kérdéseiről, további felada­tairól. Mint mondotta, a műszaki fej­lesztés felgyorsítását — ezen be­lül az újítási, találmányi tevé­kenységet — az utóbbi években a politikai és a kormánydokumen­tumokban, az államigazgatás és gazdaságirányítás fórumain ki­emelten kezelték. Am az intézke­dések nem érték el a kellő ha­tást. Az elmúlt ötéves tervben Ugyan a találmányi munka terü­letén örvendetes fejlődés tapasz­talható, az újítások száma viszont jelentősen visszaesett. Az újítások és találmányok ér­téke így is a nemzeti jövedelem 2 százalékát adja, ami arra int bennünket, hogy jobban meg kell becsülnünk az újítókat, feltalá­lókat. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki alkotómun­ka eredményessége nemcsak a hozott hasznos eredménye alap­ján helyesen megállapított díjtól, hanem az általános vezetői szem­lélettől is függ. Kreatív, feltalá­lókat támogató vezetőkre van te­hát szükség. A szabályozóváltozások során a jövőben az újítási díj költség­ként való elszámolása nagyobb teret ad a vállalatoknak arra, hogy komolyabb anyagi elisme­résben részesítsék az alkotó mű­szakiakat. Ezt követően a kiállításon részt vevő megyei újítók munkájuk el­ismeréseként különböző díjakat vehettek át. A vándoTserleg első díját Kiss Ferenc és Csapó István, a BRG kecskeméti magnetofongyárának dolgozója kapta. A második dí­jat Dinnyés László, a Villamos­szigetelő Művek kiskunfélegy­házi gyárának újítója, a harma­dik díjat pedig Tóth Gyula, Ba­kó József és Szakonyi János, a Fémmunkás kecskeméti gyá­rának dolgozói nyerték el. A megyei tanács elnökének kü- löndíját az Április 4. Gépipari Művek alkotó kollektívája kapta meg. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség Bács­gének küiöndíját a Téma tor g Vállalat kunszentmiklósi gyárá­nak újítód vehették át. A Kiskunsági Teszöv különdí- ját Laczi Ferenc, á Városföldi Dózsa Tsz dolgozója és a Szabad­szállási Lenin Tsz öttagú csoport­ja érdemelte ki. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya kü- löndíját Arnold Ferenc és Dom­bóvári József, a Vaskúti Bácska Tsz kettőse nyerte el. A Bácska Teszöv küiöndíját ugyancsak a vaskúti szövetkezet kapta meg az impulzusüzemű szintmérő és kapcsoló szabadal­máért. Végezetül Burányi Zoltán, a Hollós József kórhéz-rendelődn- tézet dolgozója az SZMT Ifjúsági Tanácsának küiöndíját vehette át, többéves újítási tevékenysége elismeréseként. G. B. ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓK Az őszi könyvhetek megnyitója Kerekegyházán :j> Mar a meg­nyitó előtti órá­ban sokan to­longtuk u mű­velődési ház al­kalmi könyv- árusító pultjá­nál, ahol az Univer Afész helyi kultúr- cikkboltjának eladói kínálták a könyveket. ( (Méhesi Éva felvételei) Huszonhetedik éve rendezik meg az áfészek a könyvértékesí­tő vállalatokkal karöltve az őszi megyei könyvheteket. A szövet­kezeti könyvterjesztés hagyomá­nyosan legjelentősebb akcióját az áfész-könyvesboltok feltöltött készlettel, gazdag árukínálattal és sokféle programmal várják. A hetek rendezvényeinek elsőd­leges célja az, hogy a falusi la­kosság minél szélesebb rétegei­hez eljusson a könyv. Bács-Kiskunban az őszi me­gyei könyvhetek megnyitóját tegnap délután tartották a ke­rekegyházi művelődési otthon­ban. Szarka Balázs, az Univer Áfész elnöke köszöntötte az egy­begyűlteket. Papesch László, a megyei tanács művelődési osz­tályának vezetője megnyitó be­szédében egyebek mellett hang­súlyozta: Társadalmi, nemzeti, gazdasági felemelkedésünk elvá­laszthatatlan a kulturálódás (Folytatás a 2. oldalon.) KÖRZETSZÁMA 78 — KÖTVÉNYPÉNZBÖL KÉSZÜLT "? Automata telefonközpont Kiskoroson Mától Rács-Kiskun megye újabb városa kapcsolódik be az országos távhivóhálózatba: Kiskőrösön 14 órakor üzembe he­lyezik az új, összesen 2000 állomás befogadására alkalmas központot. Egyelőre a jelenlegi előfizetők kapnak új — ötje­gyű — számot, ám az év végéig több száz telefont szerbinek még fel a Szegedi Postaigazgatóság szakemberei. Nem titok az sem, hogy ki jut telefonhoz: a fejlesztés a kötvények árá­ból valósulhatott meg, így tehát az emberek nem „kapnak”, hanem a szó legszorosabb értelmében veszik a telefont. Kis­kőrösön mintegy hétszázan vásároltak kötvényt — legkésőbb jövő év június 30-áig mindannyiuk lakásában meg is szólal a készülék. A fejlesztés egyébként a tér­ségben mindenütt folyamatos — tudtuk meg Vojnár Lászlótól, a Szegedi Postaigazgatóság igaz­gatóhelyettesétől. — Még 1987- ben új, belföldi távhívásra is alkalmas, korszerű központot ad­nak át Tabdin, Fülöpszálláson, Soltszentimrén és Csengődön (a hálózat bővítése a kötvényesek számára minden bizonnyal át­húzódik 1988-ra). Jövőre Csá­szártöltésen, Kecelen, Imrehe- gyen, Soltvadkerten, Tázláron, Bócsán, Páhiban, Kaskantyún és Akasztón avatnak új, a huszadik századi követelményeknek meg­felelő központokat — az új te­lefonokat a kötvényeseknek 1988. június 30-áig ígérték fölszerelni, és ezt be is akarják tartani. A mai kiskőrösi telefonközpont- bekapcsolás a posta műszaki szándéka szerint alig tart fél óráig: 14 órától kezdődik az át­állás. Kérik, hogy eközben csak a legsürgősebb esetekben telefo­náljanak (a mentek 04-es, a tűzoltók 05-ös, illetve a rend­őrség 07-es számát elsőként kap­csolják át az új berendezésbe, hogy ne legyen kiesés). A kiskó­(Folytatás a 2. oldalon.) Tanítsd halat fogni Régi japán mondás szerint: ha egy éhezőnek adsz egy ha­lat, megmented az életét egy napra, de ha megtanítod ha­lat fogni is, életet adsz neki. Ez a bölcselet jut eszembe most a világélelmezési világ­napon, amikor a szomorú sor­sú éhező emberekre irányul a figyelem. És fölvillanak előt­tem tévéfilmkockák: csont­bőr gyerekek és felnőttek, akiknek az afrikai kontinens valamelyik részén a teherau­tókkal érkezett élelmiszere­ket osztogatják. A legutóbbi fölmérés szerint mintegy 335 millió embernek nincs remé­nye a szükséges napi táplá­lék megszerzésére ... Hogy értelmezhető az említett mon­dásból: ha megtanítod hatat fogni? Ha a földműveléshez eszközt, vetőmagot, műtrá­gyát, valamint még tenyész­állatokat juttatnának, nem­csak olykor-olykor segélyt, és meg is tanítanák a gaz­dálkodásra. Mert bizony ko­molyan kell venni azt, hogy most reménye sincs, lehetősé­ge sincs több százmillió em­bernek, hogy élelmét megsze­rezze! Az ENSZ Élelmezési és ■ Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, — az 1945. október 16-ai megalakulására emlékezve — világélelmezési nappá nyil­vánította a mai napot, éppen hazánk kezdeményezésére. Azzal a szándékkal, hogy bonta­kozzon ki erőteljesebben a nemzetközi szolidaritás a rosszul tápláltakkal, és a sze­génység megszüntetése cselek­vésre serkentsen mindenkit. A FAO az idén „tanítsd halat fogni” gondolkodás jegyében már segítségnyújtásra hív föl, kis farmok kialakítását, a meglévők fejlesztését, az ot­tani termelés eszközrendsze­rének megteremtését is sür­getve. Az élelmiszer gondokon földreformmal, szövetkezetek kialakításával, megfelelő hi­telpolitikával, oktatási és szak- tanácsadási rendszer kiépíté­sével lehetne segíteni. „Csu­pán" még arra volna szük­ség mindehhez, hogy a leg­fejlettebb országok mindezt szívügyüknek is tekintsék. Hazánk saját lehetőségei­vel hozzájárul a fejlődő or­szágok mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Igen sok ma­gyar szakember dolgozik Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában (Mexikóban) fő­ként a zöldség- és kukorica­termelés szakmai irányításá­ban. A mi országunkban is sok földnélküli, éhező ember volt a felszabadulás előtt. Az azó­ta bejárt fejlődési pálya, a szocialista mezőgazdaság ki­alakítása, a nagyüzemi és ház­táji megszervezése, valamint a feldolgozóipar kiépítése eredményezte a mai kiegyen­súlyozott, jó minőségű élel­miszer-ellátást. A nemrég el­fogadott élelmiszer-gazdasági munkaprogram pedig a to­vábbi lépéseket is megjelölte: intenzív pályára kell állítani az élelmiszer-gazdaságot, mó­dosítva a termelési ■ szerkeze­tet, kiszélesítve a gabona- és hústermelésre épített alapokat és előtérbe helyezve a minő­séget. Megyénk mezőgazdasága és élelmiszeripara évente 68— 70 milliárd értékű terméket állít elő. Ebben a munkában közvetlenül mintegy 90 ezer ember vesz részt, mellettük legalább még kétszer ennyi­en vannak, akik nagyüzemi integrációban, háztájiban, szakcsoportokban és egyéni­leg ugyancsak élelmiszert ter­melnek. Munkájukat köszö­net és elismerés illeti. Szor­galmukkal a hazai ellátáson felüli, külföldön eladható árualap előállításához is nagy részben hozzájárulnak. Ügy is fogalmazhatjuk: le­hetőségük van hozzájárulni. Mert szocialista társadalmi rendszerünk megteremtette en­nek feltételeit és sokféle for­mában segítik munkájukat. Az élelmezési világnapon erről sem feledkezhetünk meg, s annak is eszünkbe kell fut­nia: a termeléshez és fejlesz­téséhez békére van szükség. A nemzetközi fórumokon a magyar politikai élet képvise­lői ezért is következetesen és rendszeresen síkraszállnak. Az éhség elleni küzdelem te­hát nemcsak gazdasági, ha­nem politikai feladat is, amit saját cselekvéseinkkel tu­dunk legmegfelelőbben telje­síteni. Csabai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents