Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-01-02 / 1. szám

•• •t FEIM» KÖZLÖM Célok, tervek az ezredfordulóra Mit tesz az építőipar? Az elmúlt 15—20 év dinamikus lakásépítésének, üzembővi lésé­nek, közintézmény-létesítésének fő részese volt a Dutép, a Kun­ép és az Építőipari Szövetkezet, de' jól segítették az építési fel­adattuk megvalósítását a közmű- vállalatok, a költségvetési üzem, a tsz-ek építőbrigádjai, vala­mint a magánlkisápar és a házi­lagos kivitelező szervezetek is. Az eddigi teljesítmények elis­merése mellett megjegyzendő, hogy a munka minőségében, volt és van különbség az egyes épí­tési vállalkozások tevékenysége között Az ipar és építőipar Kiskun­félegyháza körzetében az ezred­fordulóig jelentősebb nagybe­ruházásra nem számíthat, a la­kásépítő kapacitás növelése sem indokolt. Fel kell azonban ké­szülniük a középületek, a .több­szintes társasházak és az állami bérházak felújítására. Számol­niuk kell azzal, hogy a térségi meliorációs munkai, a növekvő út-, öntöző-, vízelvezető- és csa­tornaépítés miatt, a mélyépítési tevékenység irányába ható kapa­citásnövelés, az egyik követel­mény, és a kivitelezők csak mun­kájuk javuló •minőségével tudják a rájuk váré feladatokat köz- megelégedésre elvégezni A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás Az elmúlt 15 év alatt 250 mil­lió forint működő beruházás nyo­mán a mezőgazdasági üzemek megkétszerezték a termelési ér­téküket. Az ágazatot tötolb kiváló termelőszövetkezet képviseli a térségben. A Vörös Csillag, a Lenin, a Petőfi, a Palimon ostori Keleti Fény Tsz, a Bugaci Arany­kalász Szakszövetkezet és a Ti- Bzaadpári Búzakalász Termelő­szövetkezet egyaránt fokozni tudta termelő és feldolgozó sze­repét. Kiskunfélegyházán és körzetében ma már 17 különféle termelési rendszer működik. Ezek a növénytermesztésben el­ért termelési eredmények 80 százalékára vannak hatással. Az 1990-es évekig 40 ezer hektárra kiterjedő meliorációs beruházás­sal tovább javítható a termésho­zam. Remélhető, hogy az ezred­forduló táján és azt követően a Duna—Tisza csatorna, valamint a Tisza III. vízlépcső beruházá­sának elkezdésével az öntözéses gazdálkodás bővítése elérhető cél lesz. A fóliás és szabadföldi zöldségtermelésnek továbbra is fontos a szerepe a lakosság pri­mőráru-ellátása szempontjából. A szőlő, és gyümölcstermesztés­ben a fogyasztási igényekhez job­ban igazodó fajtaösszetételt cél­szerű szorgalmazniuk a gazda­ságoknak. Háztáji és kisegítő gazdaságok A mezőgazdasági üzemek ter­melésének több mint felét kitevő és a háztáji, kisegítő gazdaságo­kat is szinte rendszerbe foglaló állattenyésztésben: jelenleg a baromfitenyésztés ugrásszerűen emelkedik. A keltetési, a napos- és pecsenyecsirke-nevelés mellett a régi hagyományú libatenyésztés, -hizlalás elérte a félmillió da­rabot, és erősödött az árutojás- tenmelés1 is. Az ezredfordulóig való fejlődést ebben a tekintet­ben is a piaci igények döntik eL Azt azonban most is látjuk, hogy a tömegtakarmányt hasznosító fajok állományának túlzott visz- szaesése ellátási gondokhoz ve­zetne, és hogy a vágóállatok több­ségét tenyésztő, hizlaló kisgaz­daságok takarmányellátása to­vábbra is a nagyüzemre hárul. önállósodik az ÁHV Az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat 1987-től önálló válla­latként működik tovább. Feldol­gozó kapacitása a 200 millió fo­rintot meghaladó rekonstruk­cióval is bővítő beruházás­sal tovább gyarapodik. Már ed­dig is jó irányba fejlődött Fél­egyháza és környéke élelmiszer- ipara. Közös beruházásban meg­valósult a ma már napi 300 hek­toliter tejet feldolgozó üzem; az é*i 200 ezer darab teljesít­ményű á fés z-baromfi vágó és a kenyérgyár mellett több tsz élel­miszergyártó segédüzeme, vala­mint magántermelő savanyító­üzeme javítja a helyi és térsé­gen túli' területek kínálatát. A következő évek feladata, hogy a vágóüzemek hulladéjjjjasznosító •technológiája is tökéletesedjen. A jól értékesíthető élelmiszer­iipari termékeket gyártó segéd­üzemek kapacitását tőkekon­centrációval, közös beruházá­sokkal szükséges tovább növel­ni! hogy a város és a szomszé­dos települések lakosságának közétkeztetési igényei kielégíté­sén kívül a termékek távolabbi piacokat is meghódítsanak. Csányl István A Kiskun Cipőgyár sikere A Kiskun Cipőgyár — az Al­földi Cipőgyár leányvállalata — 1986-ban több mint tíz százalék­kal növelte termelésének érté­két. A tőkés országokba irányult kivitele csaknem háromszorosa lett a megelőző esztendeinek, és megközelíti a 250 millió forintot. H. J. Számítógépes tanfolyam A Darvas József Általános Is­kola számítógépes tanfolyamot és klubfoglalkozást hirdet folya­matos gyakorlási lehetőséggel. A díjtalan tanfolyamot Bartek Bulcsú vezeti. A klub tagsági dí­ja egy évre száz forint­Az első találkozás 1987. január 15-én 18.00 órakor lesz az iskola fizikai előadójában, ahová várnak minden érdeklődőt, aki betöltöt­te a 'kilencedik évét Jelentkezni lehet előre is a 62-744, a 61-658 és a 61-360 tele­fonszámon. A Bartók­vonósnégyes hangversenye Az Országos Filharmónia har­madik hangversenye január 5-én, 'hétfőn este 19 óraikor lesz a mű­velődési házban Hegedűs Endre zongoraművész és a Bar tök-vo­nós négyes közreműködésével Felkészítés az iskolára, az életre Az óvodában is­merkednek meg legtöbbször a kisgyerekesek a kö­zösségi élettel. Ezekben, az intéz­ményekben készítik fel őket az •iskolára is. Nem véletlenül fog­lalkoztatja ez a szülőket, nevelő­ket egyaránt. Kiskunfélegyházán sikeres az óvodai munka. Dr. Hévízi Istvánné megyei óvodai felügyelő. M agony né Kis Czaikó Katalin városi felügyelő és Seres Jánosné, a kossuthvárosi óvoda vezetője nyilatkozik erről. Magomyné Kis Czaikó Katalin: Kiskunfélegyháza óvodáiban a Ezerháromszáz óvodás SPOR 1 • SPORT Szünidei teremlabda tárgyi és személyi feltételek egy­aránt megvannak. Száznégy óvó­nő foglalkozik a gyermekekkel. Minden álláshelyen képesített óvónő van, de a gyeden levőket néhol képesítés nélküli helyette­síti. össze! 1350 óvodai hely várta* a gyermekeket, de csak 1297-et írattak be az óvodába. Tavaly az óvodák kihasználtsága 100%-os volt. Még mindig nagy a zsúfolt­ság a Darvas József téri óvodá­ban és a Mórav áirosíban, ahol 120—130 százalékos az igénybe­vétel. A városi költségvetés 20 millió 833 ezer forintot ad az óvodák fenntartására. Az utóbbi tíz év­ben 4 óvoda létesült. Októberbe» kezdte meg működését a kétcso­portos banikifalusii óvoda. A gyermekek neveléséről dr. Hévízi Istvánné iszólt. Az óvodai nevelés célja a gyermekek sze­mélyiségének harmonikus fejlesz­tése és felkészítése az iskolai életre. A fejlődésbeli hátrányo­kat, .illetve a terhességgondozást már az óvodában is figyelemmel kell kísérni. A gyermekek több­sége családból, kisebb vésze a bölcsődéből kerül az óvodai kö­zösségbe. Három év éta dolgoznak az úgynevezett fejlettségvizsgáió rendszerrel. A gyermekekét öt­éves korban pedagógiai vizsgá­latnak vetik alá. Ez az iskolalké- szültséget mutatja, meg azt, hogy melyik területen szükséges a fejlesztés. A városban négy munkaközös­ség működik. Rendszeres bemu­tatóik betekintést adnak az óvo­dák nevelőmunkájába és az in­tézmények közötti kapcsolattar­tásit, a tapasztalatcserét szolgál­ják. — És a kossuthvárosi óvodai? Seres Jánosné válaszol: — Épp 12 évvel ezelőtt, társadalmi ösz- szefogással készült el, az első olyan intézmény, amely eredeti­leg is óvoda céljára épült a Kos­suth városban. Ez hétcsopoirtos, melynek három csoportja a Ber­csényi óvodában működik. Nyolc óvónő és hat dajka foglalkozik a 80 gyermekkel. A csoportszobák tágasaik, világosak. Az óvónők íz­lését, kézügyességéit dicséri a sok színes kiegészítő, 'barkácsolt esz­köz, mely az óvoda minden helyi­ségét örömtelivé varázsolja. A szülők szívesen jönnek a nyílt napokra, ünnepélyekre. A szülői munkaközösség támogait minden olyan társadalmi jelentőségű ak­ciót, mely a gyermekek érdekeit szolgálja. Évek óta együttműködünk a Petőfi Sándor és a Batthyány La­jos iskolával. Munkánkat önzet­lenül segíti1 az Április 4. Gépipa­ri Művek Kossuth Lajosi, Váci Mihály brigádja, valamint a Pe­tőfi és a Vörös Csillag Termelő­szövetkezet. Major Dóra MŰSOR ^ ______________ A munkaidő kihasználása I A vállalatok vezetői 1986- ban határozott intézkedéseket tettek az anyagi érdekeltségi rendszer korszerűsítésére. Az új ösztönzési formák a teljesítmény növelésére, a munkaidő jobb ki­használására serkentik a dolgo­zókat. A vizsgálatot végző bi­zottság indokoltnak tartja a to­vábbi belső intézkedéseket a ki­eső munkaidő mérséklésére úgy is, hogy pontos nyilvántartásit vezetnek erről. így mód van a kiesett idő csökkentésére, le- dolgoztatására. Jónak értékelte a vizsgálat azt, hogy a dolgozók munkaidő alatti eltávozásának engedélye­zése közvetlenül a termelésirányí­tók joga, feladata. A dolgozók széles körű meghallgatása is alá­támasztotta a vizsgálat ama megállapításait, amely szerint a munkaidőalap jobb kihasználá­sára mindenütt akad még tar­talék. A megkérdezettek nagyobb hányada a munkafegyelmet megfelelőnek, illetve átlagosnak jelöli meg. EGY NEB-VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Szinte egyön­tetű a doigK>_ zóík véleménye abban, hogy a napi 8 órai munkaidőből átlagosan fél—másfél óra az a munkaidő- kiesés, ami nem sorolható mű­szaki szervezési, vagy anyagel­látási gondokhoz, inkább az üzemrészen belüli lazább szer­vezettséghez, a nem kellő mun­kafegyelemhez kötődik. A portán kilépőkkel beszélget­ve arra kerestünk választ, hogy a magánjellegű kilépővel hová távoznak a dolgozók. A kilépők tekintélyes része orvoshoz ment, illetve az OTP-hez ügyintézés céljából. Az orvosi címszó, alatti kilépés egyebek között arra en­ged következtetni* hogy az üzemorvosi vagy a szakorvosi vizsgálatot jobban össze kellene hangolni. A tapasztalatok egyértelműen azt igazolják, hogy a vállalatok vezetőinek szükséges újabb in­tézkedéseket foganatosa,tárniuk a munkaidőalap jobb kiihasználár Sára, a tartalékok feltárására. Pataki Kálmán, a vizsgálat vezetője A jó munka elismerése A decemberi ünnepek táján zajlott le az MSZMP Kis­kunfélegyházi Városi Bizott­ságának rende­zésében Bugat- con a politikai ikömyvnapok megnyitója, amelyen Zelei Béláné, a helyi -pedagógus- jpántalaipszerve- zet propagan­distája elisme­résben része­sült terjesztő tevékenységé­ért. Képünkön Kollár Pál, a vá­rosi pártbizottság munkatársa át­adja a kitüntetést. Petőfi mozi: fél 4 és háromne­gyed 6 órakor: AKLI MIKLÓS. Sz. magyar film. 8 órakor: PO- SZEIDON-KATASZTRÖFA. Sz. amerikai ' film. 14 éven felüliek­nek. Filléres esetek A fillérei bosszúságok gyakran keserítik meg az életet. A minap la vettem a hentesnél fél kilő marha­húst, az élelmiszerboltban a gyere­keknek tejet, kimt. A kávézóban a gőz nélküli kávét Ittam, mivel fgy Jobb a minősége, • a mennyisége la megvolt. Kifizettem a heti lottószel­vényt, a villanyszámlát, a vizőljat. Makacsul magamnál hordom az ap­rópénzt Is. Fen» ezzel másoknak bosszúságot okozok. De mi legyen az aprópénzzel? Fűzzem láncra? Saj­nos, nem lyukas, mint egykor a két­filléres. Az újságosnak Is a nagyobb címletű papírpénz dukál? A Dózsa György utcai ABC-bem a minap egy jól öltözött vásárló csaknem száz­hetven forint aprót vett elő egy nej­lonzacskóból, és a pénztárosnak majd fennakadt a szeme. Hogy lehet egy vásárló Ilyen merész? Ml lenne, ha az Ötfilléres Is forgalomban volna, pláne a lyukas kétgaraa, arait — a tinidivat szerint — menő dolog a diszkóban ezüstláncon hordani? A tizf mérésért negyedszázada •tollverkot kaptam, a duplájáért pe­dig egy fruttlt. Hol Itt, hol ott szó­rom el az aprópénzemet. Ilyenkor ki­oktatnak. A postán sok a kuncsaft, a boltban türelmetlen a pénztáros, as újságos többletmunkát szagol benne, hisz az unoka kellemesebb társaság, mbit a ifUléreskedó újságvevő. A pin­cér előtt Is akkor van hiteled, ha ezresektől duzzad a szlvarzsebed. kü­lönben kocsmai vendégnek néznek. Lassan a személyiség értékmérője, a kultúra kútfője az édes zeneként ható "zizegő zöldhasú lesz. Látványá­ra esIUog a szem, ragyog az arc, mint nem Is olyan rég a zenebará­toké egy-egy szférikus dallamra. M. D. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Dobos Köbért (any­ja neve: Major Mária Zsuzsanna), Bense Ferenc (Fekete Anna), Bódd» Éva CMócza Erzsébet}. Balog Enikő Csilla (Görög Mária Emereneia), Csö­mör Mihály (Bezsenyi Katalin), Csor­dás János (Lövei Mária), Patyi Szil­via Rita (Somodl Mária), Bánsony Klára (IVeres Klára). Toldi Gitta (Né­meth Ildikó), Harkai Zoltán (Fábián Mária). Kis Szilvia (Nagy Agnes), Szegesdi Eszter (Csömör Eszter), sín- ka Ivett (Babái Edit). Bartus Dóra (Adóiján Ilona). Kókal János (AJtai Edina). Móré Csilla (Nagy Mária), Kiss Zsófia Antónia (Csikós Antó­nia), szabó Ferenc János (Lantoa Mária), Oláh Nóra (Györke Mária Magdolna). Pintér Anikó (Szabó Ida), Sánta Adám (Gecse Erzsébet), Vin- cze Zsuzsanna (Lantos Hona Mária), Keserű Zoltán (Dósa Margit). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Pap Anna és Kálmán Attila József, Frice- ka-Nagy Emerencia és Kiss Barna­bás, Kovács Rozália és Kádár-Szél József. Mészáros Erika Éva és Nagy István, Hevér Rozália Mónika és Fo­dor Ákos, Révész Mária és Ráca Antal, Kocsi Mária és Ónodi Zoltán. MEGHALTAK: Fazekas István Kis­kunfélegyháza, Katona Imréné Ba­lázs Luca Kiskunfélegyháza, Csaldf Imréné Kovács Erzsébet Kiskunfél­egyháza, Fekete Zoltán Kiskunfél­egyháza, Röli Ferencné Busa Regln« Kiskunfélegyháza, Vízhányó Dezső Kiskunfélegyháza, Kanyó Gábomé Vízhányó Mária Jászszentlászló, Czi- bolya János Kiskunfélegyháza, Cson­ki Mihály Kiskunfélegyháza, Berecn Balázs Kiskunfélegyháza, Váczl Ilo­na Kiskunfélegyháza. Baják! László Kiskunfélegyháza, Fodor János Kis­kunfélegyháza, Czombos Jánosné fi zabó Rozália Kiskunfélegyháza, Tar­jányi Mihály Kiskunfélegyháza, Kle­szabó Gyula Kiskunfélegyháza. Szerkesztette: Kiss Antal A téli szünet ideje alatt remek programot, szórakozási" lehető­séget teremtett a Darvas József Általános Iskola azzal, hogy a város általános iskolái részére kiírta a teremlabdarúgó Téli Ku­pát. Ezen hét iskola legjobb 5— 6. osztályos tanulóiból válogatot­tak indultak. A jól megszerve­zett rendezvénysorozaton mind­végig nagy csatákat vívtak a csapatok. A következő sorrend alakult ki: 1. Darvas J. Alt Isk. (testnevelő tanár: Mészáros Gyu­la), 2. Petőfi Alt Isk., 3. Bat­thyány Alt Uk„ 4. Móra Alt. Isk., 5. József A. Alt Isk., 9. Dózsa Gy. Alt Isik., T. Platán u. Alt. Isk. Képünkön a "Téli Ku­pa győztese, a Darvas Alt Isk. Farkas Tibor Megnyílt a Hungária Biztosító kirendeltsége Felhívás kispályás labdarúgótornára A KISZ Kiskunfélegyházi Városi Bizottsága január 10—U-én rendezi hagyományos teremfociversenyét a József Attila Általános Iskola tor­natermében. Nevezni nyolctagú csapatokkal lehet írásban a KISZ városi bizottsága gaz­dasági ügyintézőjénél. (Cím: 6100 Kis­kunfélegyháza. Marx tér l. Telefon: 61-084.) A nevezési lapon kértük fel­tüntetni a játékosok és a csapat ne­vét. a játékosok személyi számát. A nevezés osak a nevezési dij befi­zetésével érvényes. Nem játszhat az. aki 1986-ban az MLSZ áltaii kiírt bármilyen bajnok­ságban szerepelt. Nevezési határidő: 1987. január 8-án 16 óráig. A dij: csapatonként 300 fo­rint. A játékidő 2x10 perc. melyet 2x3 tagú csapatok játszanak folyamatos cserével. A sorsolás ideje: 1987. január ki­lencedikén délután 16 órakor lesz. Helye: a KISZ városi bizottsága (Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. II. emelet 24-es terem). A sorsoláskor ismertetjük a torna lebonyolításának rendjét, a mérkő­zések időpontját, a játék főbb szabá­lyait. A csapatok egységes mezben, edző­vagy tornacipőben jelenjenek meg • versenyen. Óvni írásban 200,— Ft ellenében le­het a helyszínen az adott mérkőzés után legkésőbb fél órával a verseny­bizottságnál. Díjazás: az I. helyezett csapaté lesz a kupa, a második és a harma­dik helyen végzett csapat oklevelet és érmet kap. A mezőny legjobb me­zőnyjátékosának és legeredménye­sebb góUővőjének tárgyjutalom és oklevél az elismerése. Minden érdeklődő szeretettel vár és eredményes versenyzést kiván a KISZ városi bizottsága A „Gondoskodunk, tehát vagyunk” jelmondattal sokszor találkoztunk már a televízióban, a rádióban és az újságokban. A Hungária Biztosító az Attila ut­ca 4. szám alatt Kiskunfélegyházán is megnyitotta kirendeltségét. Megkértük Besze Józsefnét, hogy tájékoztassa a lap olvasóit. A kirendeltségvezető elmondotta, hogy két segítőtársa, 2 főállású üzleti dolgozó, valamint 'ki­terjedt megbízotti hálózat ált a félegyházi és a kör­nyékbeli ügyfelek szolgálatára. A kötelező gépjármű­felelősségi biztosítás folytán háromezernél több au­tótulajdonossal állnak kapcsolatban. A gépjárművel általuk vagy nekik okozott károkat már a félegy­házi kirendeltség téríti meg. A gépjármű-kárfelvétel azonban továbbra is az Autójavító Vállalatnál, a Felszabadulás út 73/a. szám alatt történik. Megtudtuk, hogy azoknak, akik 1980. szeptember elseje után kötöttek Cascót, kiküldték az új, kék szí­nű kötvényeket, amelyekhez mellékelték a Hungá­ria Biztositó országos hálózati és gépjármű-kárfel­vételi egységeinek nevét, cimét. A Hungária Biztosító mind a kötelező felelősségi, mind a Casco-biztositá^ok alapján — a Merkúrral kötött szerződés értelmében — a pénzbeli kártérí­tésen kívül — segítséget nyúlt a totálkárt szenve­dett autók tulajdonosainak abban, hogy soron kí­vül kaoják meg az új géokocsi-kiutalást. A gépjárművek a szélvédő üveg kárainak rende­zését naponta végzik a kirendeltségen. Ezenkívül minden csütörtökön este 19 óráig tartanak nyitva. Vagyonbiztosítást köthetnek a Hungáriánál a ma­gánvállalkozók és állatbiztosítást a háztáji állattar­tók. Megkezdte a Hungária valamennyi személy­biztosítási módozat terjesztését is. különös tekintet­tel a nyugdijkiegészitő és a gondoskodás életbizto­sításra. Arról Is szólt a kirendeltségvezető, hogy a Hungá­ria a közeljövőben megnyitj? a lakosság simára megtakarítás-szolgálati irodáját. így akar segítséget nyújtani a személyi iövedelmek helyes felhasználá­sára és a gazdálkodási módszerek megfelelő megvá­lasztására. (Tó—a) .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents