Félegyházi Közlöny, 1986 (30. évfolyam, 1-50. szám)

1986-12-12 / 49. szám

FÉLEGYHÁZI • A (élegyházi Lenin Tsz úgynevezett védőmunkahelyén alkatrészt gyártanak. (Straszer András felvétele) Célok, tervek az ezredfordulóra A NÉPESSÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS ALAKULÁSA Kiskunfélegyháza és a körze­tébe tartozó települések hosszú távú területfejlesztési koncepció­ját alapos előkészítő munka és bizottsági viták után tárgyalta meg, fogadta el a november 26-ai tanács ülés. Történelmi léptékkel A több minit harmincöt éves tervgazdálkodás során először fogalmazódtak meg történelmi léptékkel mérve is számottevő — tizenöt éves — időszakra átfogó területfejlesztési célok a közép­fokú ellátást nyújtó, körzetköz­ponti szerepet betöltő Félegyhá­zán. A Duna—Tisza közének e sa­játos tájegységén, a kiskunsági Homokhátság keleti oldalán elhe­lyezkedő városban és a körzethez tartozó Bugac, Tiszaalpár, Gátér, Kunszállás, Pálmonostora, Pető- fiszállás községekben megköze­lítőleg 54 ezer ember lakik.. A város vonzása meghaladja a körzet közigazgatási határait. Így a szomszédos településekkel együtt a középfokú ellátás meg­közelítőleg 70 ezer személyt érint A településfejleszitésben vitat­hatatlan eredményeket sikerült elérni a VI. ötéves tervidőszak végéig, de maradt tennivaló bő­ven az ezredfordulóig terjedő hosszú távú tervidőszakra is. A városiasodás gondjai Az 1970. januári népszámlá­lástól 1985. év végéig a körzet ál­landó népessége több mint 3 ezer­rel csökkent úgy, hogy közben Kiskunfélegyháza népessége 1435- tel növekedve, elérte a 35 733 la­kost. így a körzet hat községé­nek 15—16 évi állandó mépesség- fogvása megközelítette a 4500-at. Különösen az 1970-es években volt erőteljes a községekből való el­költözés. Az 1980-as évekre már valamelyest javult a népesség­megtartó képességük. A város urbanizációs gondjait, az 1435 személyes növekedésen kívül, az is erősítette hogy az 1970-es és 80-as népszámlálás kö­zötti tíz évben, a beköltözések miatt, már 2519-cel csökkent a városihoz tartozó külterület lako­sa inaik a száma. A népességa’ak u lási előjelzés szerint 2000-re újaibb ezerszemé- lyes növekedésre és 3000 külte­rületi lakos városiba költözésére lehet számítani. Az 1970-es évek elején az ak­kori népesséehullám a bö'cső­déi, óvodai, általános iskolai el­helyezésben jelentett külön fel­adatot. Az 1990-es évektől e kor­csoportok családalapításukkal újabb ellátási igényeket terem­tenek. Ezzel szemben várhatóan növekszik az élveszületések ezer lakosra jutó száma, amely 23-ról 13-ra esett vissza. A nyugdíjaskorúaik aránya az ezredfordulóra a jelenlegi 21 szá­zalékról eléri a 25 százalékát. Számuk meghaladja a kilencez­ret. Hasonló demográfiai tenden­ciák érvényesülnek az egész kör­zetben, de a községek népesség- megtartó képessége csak ott szi­lárdul meg, ahol felkészülnek a külterületi lakosak beköltözési szándékára. A foglalkoztatásra váró mun­kaképes népesség az elmúlt 15 évben csupán 400-zal nőtt. Az aktív keresők száma viszont 16,2 ezer körül stagnált a továbbta­nulók és szabad jövedelemszer­zési formák felé fordulók növe­kedése miatt. A távlati terv 2000-ig a mun­kaképes korúak ezerhá romszá­zas növekedését jelzi. A most még általános iskolában tanuló nagyobb számú korcsoport eljut fokozatosan az első munkaválla­láshoz. A piachoz igazodó termelésszerkezet A város termelőegységei piaci igényeikhez igazodó termelés- szerkezettel, átgondolt fejlesz­tési politikával, hosszabb távon is le tudják kötni a munkaerő­forrás-növekedést, még akkor is, ha az aktív keresők aránya erő­södik. Hiszen az üzemek átlagos műszakszáma 1,4—1,8 között in­gadozik. A munkáltatóiknak és a témá­ban érdekelt szakigazgatási szer­veknek közösen kell keresniük a megoldásokat a bedolgozói rend­szer növelésére, a rugalmas munkaidő bevezetésére, a gyer­meknevelésben is kötött női mun­kaerő középműszakos foglalkoz­tatására. az igényekhez jobban igazodó szakmai képzésre, a jobb munkahelyi rehabilitációra, a tömeges pályamódosításokból eredő egyéni, társadalmi veszte­ségek csökkentésére, és szüksé­ges még inkább figyelemmel kí­sérni a munkaerő-átcsoportosulá­sokat. Csányi István Mindenki születésnapja A Hazafias Népfront asszony­klubjának vezetője. Fekete Fe~ rencné, mozgalmas esztendőről számolt be az utolsó, idei klub- foglalkozáson. Az éves program­ban szerepelt kül- és belföldi ki­rándulás, 7 színházlátogatás, 6 klubnap, és nem utolsósorban az egészségügyi előadások sikeres sorozata is. A legutolsó, egyik legsikerül­tebb rendezvényük a szokásos közös születésnap megtartása volt. Ilyenkor 80 ajándékcsomag cserél gazdát, mindenki ad, min­denki kap ajándékot, és kíván mindenki valamennyi résztvevő­nek nagyon boldog születésnapot. th—s Text ilmű vészed kiállítás A Móra Ferenc Művelődési Központ kiállítótermében 1986. december 15-én, hétfőn 17 órakor Hajdú István művészettörténész nyitja meg Kelecsényi Csilla textilművész kiállítását. A tárlat december 15-étől 1987. január 11-éig látogatható. Továbbképző előadás A közelmúltban Kiskunfélegy­házán dr. Simek Zsófia pszichiá­ter főorvos és Fekete János, az Alkohológiai Intézet munkatár­sa konzultatív és továbbképző előadást tartott az alkoholizmus megelőzéséről, a betegek gondo­zásáról az egyesített szociális In­tézményben. Sz. I. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4 és fél 7 kor: MARY POPPINS. Sz., részes mb., amerikai film. órá­kéit­Tanműhely az asztalosok utcájában A Jókai utca régen is az asz­talosok utcája volt. Egymás mel­lett sorakoztak az apró műhe­lyek, melyekben a mester két, három inassal, esetleg egy se­géddel dolgozott. Amikor az asztalosszövetke­zet megalakult, a legnagyobb műhelyek maradtak meg. Később azokat is kinőtték, és a folyama­tosan bővülő, 'korszerűsödő szö­vetkezeti nagy műhelybe költöz­tek az asztalosok. Napjainkban százan, kisszövetkezeti formá­ban, modern üzemben, a legkor­szerűbb célgépekkel dolgoznak. Remekbe készült szekrénysorai­kat nemcsak itthon, hanem már külföldön is keresik. SPORT ASZTALITENISZ: Kecskeméten első ízben rendezték meg a Hírős Kupa I. osztályú férfi asztalitenisz ranglista versenyét. A felnőtteknél, Krlston és Molnár kivé­telével, a teljes magyar élgárda rajt­hoz állt. A fólegyházi versenyzők nagyszerűen szerepeltek. Férfi fel­nőtt párosban a Karsai, Péter (Lenin Tsz SK és Ceglédi KSE) kettős egé­szen a döntőig verekedte magát, ahol csak nagy küzdelemben maradt alul a Lelnwéber, sáhó kettőssel szem­ben. A serdülők mezőnyében Laczkó Tamás szereplését kísérte nagy érdek­lődés. Nem is okozott csalódást. A csapat szombaton vívja az év utolsó NB I-es mérkőzését Kaposvárott, az eddig veretlen Kaposvári Rákóczi el­len. Amelyik nyer, az a csoport élé­ről várhatja a tavaszi folytatást. ÖKÖLVÍVÁS: NB H. CSB: Honvéd Kun Béla SE —Salgótarjáni Bányász 20:8. Kiskun­félegyháza, 300 néző. Váratlan nagy­arányú győzelmet aratott a H. Kun Béla SE a bányászok felett. Így pont­veszteség nélkül a Keleti csoport élén zárta az idényt. Reméljük, a január 11-én kezdődő folytatásban is így lesz. A fé’.egyházi győzelmeket az If­júságiaknál: szász A., Gál L., Ele­kes T., a fénőtteknél Kovács M., Trlvopetrovics J., Fekete M„ Gondi J., Nagy Cs., Árkos P., Holovics Gy. szerezte. BIRKÓZÁS: Besze László tanítványai ezen a hétvégén Ismét megmutatták, hogy a Vasas TK-nál nagyszerű nevelő­munka folyik. A szegeden rendezett Ifjúsági szabadfogású országos ver­senyen Paksi Zso't, a .70 kg-os súly­csoportban látványosan és magabiz­tosan birkózva — minden ellenfelét tussal legyőzve, szerezte meg az első helyet. Hódme zővásárhelyen bon y oil tóttá k le az 1006. évi úttörő-olimpia délterü­leti döntőjét, ahol Bács, Békés és Csongrád megye legjobb úttörő bir­kózói küzdöttek az érmekért és a to­vábbjutást jelentő 1—2. helyért. A 63 kg-ban a 12 induló nem okozott különösebb gondot Huszáik Zsoltnak, a József Attila Általános Iskola ta­nulójának. aki öt tusgyőzelemmel megszerezte az első helyet. A + 68 kg-ban <10 ind.) Dongó Róberfrnek (Móra F. iskola) a három gvőze’em a bronzéremhez volt elegendő. Ha­sonlóan. bronzérmet akasztottak az 53 kg-os súlycsoportban Tromb.tás Róbert nyakába, aki négy győzelmet aratott. Az elmúlt héten Egerben megren­dezett kötöttfogású országos bajnok­ság nézői szép félegyházi sikernek lehettek szemtanúi. A 70 kg-ban Vígh István, a Vasas TK — jelenleg a Honvéd Bocskai SE-ben katonai szol­gálatot teljesítő — versenyzője má­sodik helyezést ért el, bizonyítva, hogy a Vasasnál jó a nevelőmunka. LABDARÚGÁS : Szombat, vasárnap rendezik a 608-aa szakmunkásképző tornatermében az Immár hagyományos Boda Jenő kis­pályás teremlabdarúgó-tornát. Horváth István T eremlabdarúgó-kupa jjj^ At országépítés részesei Az I. körzeti pártszervezet szék­házába kaptak meghívást decem­ber másodikára azok a pártmun­kások, akik 30 évvel ezelőtt, az 1956-os ellenforradalmat köve­tően tanúi és résztvevői voltak az MSZMP november 2-ai és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány november 4-ei megalaku­lásának, a nemzetformáló, ország­építő munkának. Sztanojev András, az MSZMP városi bizottságának első titká­ra ünnepi beszédében a három évtizede lezajlott eseményekre és az azóta eltelt időre emlékez­ve elmondotta, hogy a rendezvé­nyen részt vevő pártmunkások életüket nem kímélve védték a, munkás-paraszt hatalmat. Bát­ran kiálltak a haladásért és tet­tekkel segítették a kibontako­zást, a konszolidációt. Többen a járási és városi intézőbizottság akkori tagjaiként segítették a he­lyes út megtalálását, mindazok eligazodását, akik — egyéni szán­dékuk és meggyőződésük szerint — a szocializmus eredményeit féltették. Szervezték, irányították a járás és város területén a po­litikai, gazdasági munkát, s azon voltak, hogy a törvényes rend helyreálljon és folytatódhasson a szocialista társadalom építése. A jövőért érzett felelősségük tűnt ki a feladatok sikeres telje­sítésében, a közösségi alkotómun­kában. Végül a Platán Utcai Általános Iskola tanulóinak műsora után minden résztvevő emléklapot ka­pott. N. L. Sztanojev András köszönti a megjelenteket. (A szerző (elv.) Jóga az egészségért Egyetlen helyen, a tanműhely­ben fedezhetők fel a hagyomá­nyos szerszámok, közöttük a 'ké­zifűrész, a gyalu, gyalupad. Az­zal az elhatározott szándékkal, hogy a szakma elsajátítását az alapnál kezdhessék meg a leen­dő szakemberek. A tanműhely vezetője, Tóth Károly, aki ugyanebben a szö­vetkezetben tanulta a szép szak­mát. Tájékoztatása szerint most harminc tanulót avatnak be a mesterség titkaiba. A harmad­évesek kilencen vannak, közülük nyolc ifjúmunkás marad itt a szövetkezetnél. A fiatalabb kor­osztályok között is ez az arány, így megfelelő az utánpótlás a to­vábbi fejlődéshez. A tanműhelyben, a asztalos­szövetkezetben nem csupán a mesterséget sajátítják el a fia­talok, hanem az idősebb korosz­tályok példáját követve, a város- fejlesztéshez is hozzájárulnak. Szívesen végeznek társadalmi munkát Kiskunfélegyháza gyer­mekintézményeiben és az idős emberek otthonában is. T. M. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Udvari Ildikó (anyja neve: (Barna Hona), Nagy-Pál Róbert (Szepesi Irén). Szabó-Hevér János (Kenderes! Ibolya). Petrezselyem Nó­ra (Bodor Klára Edit), Herbály Anita (Berczell Éva Mária), Papp Norbert OCzakó Irén Ildikó), Gulyás Edina (Nagyapán Edit). Szénási Rita Aran­ka (Szabó Aranka). Szilágyi László (Berta Klára Terézia), Basics Fanni Mónika (Hevér Mónika Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dobos Edina Ildikó és Endre Imre, Csabai Erika és Tóth Zoltán. MEGHALTAK: Besze Istvánná Re­kedt-Nagy Rozália Kiskunfélegyháza, Majoros Béla Kiskunfélegyháza. Gil- jon Miik’ósné Tihanyi Mária Tiszaal­pár. solymosl Venoelmé Petriik Erzsé­bet Ki^kunfé’egyháza. Szemerédi Fe­renc Kiskunfélegyháza. Berecz Ferenc Kiskunfé'egyháza. Fricska Ferencné Cseri Ilona Kiskunfélegyháza, soós Lajos Lászlóné Feík Gyöngyi Mária Kiskunfé’egyháza. Palkó Pétemé Szé- csénvl Mária Kiskunfélegyháza. Tóth- Bama Imréné Tass! Mária Kiskun­félegyháza. Tarjányi F-rzsébet "Kis­kunfélegyháza, Nagy Pál Pálmonos­tora. A jóga több ezer éves hagyo­mányokon alapuló indiai gyakor- latrendsaer, amely jellegzetes tor­na gyakorlatokból, légzésszabá­lyozásiból, valamint a gondolatot összpontosító, a tudatot és érzel­mi világot befolyásoló gyakor­latokból áll. A jógagyakorlatok komplex jellegüknél és minimális torna­szerigényüknél fogva, a mai nyugati tomarendszereknél jobb­nak bizonyulnak az ülő- és egy­oldalú izommunkák ártalmainak kivédésére. Lassított tornának felelnek meg, ami izometriás ösz- szehúzódást okoz az izomzatban, vagyis nem történik elmozdulás, hanem az izomrostok feszülése nő. Ez az izometriás edzés, vagy­is a hétköznapi sportnál, torná­nál rövidebb idő alatt és nagyobb mértékben növeli az erőt. Az erő fejlesztésén kívül, igen fontos • hatása, az akaratunktól független, úgynevezett vegetatív idegrendszer tudatos figyelése és szabályozása. Mondhatnánk azt is, hogy a jóga nem más, mint sok ezer éves szerv-érzéstan, he­lyesebben a zsigeri érzetek meg­figyelésén alapuló egészségtan, vagy önkísérletes élettan. Ezzel a megközelítéssel egyben a misz­tikus keleti szőnyeget is kiránt­juk alóla, feleletet tudunk adni sok olyan homályos kérdésre, té­vedésre. félreértésre, ami a ke­leti tant a mi természettudo­mányos világlátásunktól elvá­lasztja. A jóga nem csodás találmány, felfedezés. Inkább a velünk szü­letett képességek szorgalmas ki- fejlesztése. Gyakorlatrendszeré- neík nyugatra terjedésével pár­huzamosan, megindult a jóga- gyakorlatok orvostudományi szakvizsgálata is. A világon szám­talan helyen. így a Szovjetunió­ban, az Egyesült Államokban, Ja­pánban és természetesen Indiá­ban intézetek alakultak, amelyek feladatul tűzték ki a jóga gyakor­latok hatásának modern, műsze­res ellenőrzését. Magyarországon a tudományos jegatan állapjait Vígh Béla pro­fesszor és Nemessuri Mihály professzor rakta le. A világ különböző szakembe­rei egyetértenek abban, hogy a jósa elsősorban betegség meg­előzésének hatékony eszköze. A jógát gyakorló személy hamar kifejleszti azt a képességét, ami a mai emberből egyre inkább hiányzik. Azt, hogy megtanulja észlelni szervezete természetes ritmusát, bioritmusát. Az élet energetikájának ritmusa az ener­gia fel ha’mozódásáriáik és annak leadásának harmonikusan válta­kozó lüktetéséből áll. Sajnos, ma az energia gyűjtésére, felhalmo­zódására nem hagyunk időt, ösz- szekeverve a pihenés és a szó­rakozás fogalmát. A mai szóra­kozások többsége ugyanis még a munkaidőbeni feszültségnél is jobban megterheli idegrendsze­rünket, szervezetünket. M i nél keveseb bet v ál.to ztatu nk a természetes életritmusunkon, annál egészségesebben élünk. Az egészségmegőrzésen túl, a gyógyításban is felhasználható a jóga. A légzószervi betegségek­nél javítható az asztma, az idült hörghurut, a krónikus felsőlég­úti gyulladások, a mellhártyale- növés. Jótékony hatásai műsze­resen mérhetők a koszorúér­elégtelenségnél, a szívelégtelen­ségnél. Tartósan csökkenthető a vérnyomás, javíthatók a végta­gok keringési zavarai. Ez utób­biakat a különböző bőrhőmér- séklet-vizsgálatok is igazolják. Ezen kívül szinte minden szerv- rendszernél van olyan betegség, amelynek a javulását már bizo­nyították jógagyakorlatok által. Így például a gyomor-nyambél- fekélynél, bélrenyheségnél, ván­dorvesénél, vesekőnél, belső női nemiszervek «helyzetben rend­ellenességeinél, mozgásszervi be­tegségeknél stb. Természetesen a jóga gyakorla­toknak a gyógyításban való fel- használása csakis hozzáértő or­vos tanácsai alapján történhet. Ai egészségkultúra klub kö­vetkező el őad ás á n. december 15-én 17 órakor a Hazafias Nép­front előadótermében egy közis­mert jógaoktató, Kártyikné Sen­ke Etka tart bemutatóval egy­bekötött előadást, a Jóga min­dennap az egészségért címmel. Mint ahogyan a cím is mutat­ja, ezen az előadáson nem a tudományos alapokról, sokkal in­kább hétköznapjaink jógázási le­hetőségeiről ad gyakorlati taná­csokat. és januártól 16 hetes tan­folyamot Indít az előadó. Tamasl József dr. Szerkesztette: Kiss Antal Kiskunfélegyházán, a Darvas Jó­zsef általános iskola tornacsarnoká­ban rendezték meg a n. Laczkó Já­nos teremlabdarúgó-kupát, melyre az előzetes várakozásokat túlszárnyalva, Bács-Kiskun megyéből 22 csoport ne­vezett. A csoportmérkőzések selejte­zői után, vasárnapra kialakult a leg­jobb négy mezőnye. Az első helyért: Integrál Afész— GAMF (Kecskemét) 5—1, a harmadik helyért Móraváros ifi — Club '84 4— 0. Ezek után a végeredmény a kö­vetkezőképpen alakult: 1. Integrál Afész (Némedi. Vidéki. Iványi M„ Dongó, Kókal, Nádasdy J., Nádasdy L., Boda, Zs. Juhász, Faragó, Dóra, m A teremlabdarúgó-kupa győztese u Integrál Afész csapata. Tóth Cs.), 2. GAMF (Kecskemét), 3. Móraváros ifi. 4. Club '84. Az ünnepélyes eredményhirdetés alkalmával ifj. Laczkó János, a név­adó fia adta át a kupát a győztes cso­port kapitányának. Vidéki Jánosnak, a zsűri különdíját pedig a követke­zők kapták: a legjobb kapus: Néme­di Sándor (Integrál Afész), a legjobb góllövő szebellédi Mihály (GAMF). a legsportszerűbb csoport a Dózsa Mgtsz. Farkas Tibor Város- és tanyavédő klub A kiskunfélegyházi KISZ-bi- zottság szervezésében város- és tanyavédő klub alakult, melynek célja a városképi emlékek, épü­letek, tanyák felmérése, és a le­hetőségtől függően, a következő nemzedékek számára való meg­mentése. A klub munkájáról tudomást szerzett Gubcsj Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője is, aki véd­nökséget vállalt a klub tevé­kenysége fölött. A klub a tagjai sorába várja azokat a műszaki értelmiségi és más foglalkozású fiatalokat, akik átérzik ennek a mozgalomnak jelentőségét, s hajlandók a cél érdekében tevékenykedni. I—ó FÉLEGVHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Gál Sándor Felelős kiadó: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 62-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96182 pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 28-777 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents