Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1985-12-20 / 49. szám
y A Petőfi Nyomda telepe élen jár a munkában • A Vállalati Kiváló, aranjfakoiatos brigád egyik csoportja szorgos munka közben. (TM felv.) A félegyházi nyomdászok hosszú évtizedek óta híresek »voltak az áldozatos helytállásié'1. még a legnehezebb időkben is. Így volt ez 1919-ben is, amikor a helybeli Félegyház: Proletár mellett a Tiszántúlról idetelepült kommunista újságot is — az akadályokat legyőzve — előállították. Így volt 1945-ben is. amikor a Félegyházi Élet című újságipó'Hó röplap bátor hangja előcsaltig itta a megrémült lakosságot, és a romok eltakarítására. az új élet megindításéra irányította a közfigyelmet. És 1956-bain is, amikor a zűrzavarban még kevesen tudtak eligazodni, a nyomdászok öntevékenyen útjára indították a Félegyházi Újság első számát, amiből később a mai Félegyházi Közlöny fejlődött ki A jelenlegi fiatal nyomdász generáció — békésebb körülményék között ugyan — becsülettel járja' az elődök útját. A Magyar Sajtó Napja közeledtével meglátogattam a megnőtt és jó- birű félegyházi telepet, ahol Bodor Béla telepvezetőtől kértem ttájékoztat á ?t tevékenységű kről, idei itervteiljesí lésükről. Többek között elmondta, hogy a Sajtó Napjára 21-ről 23-ra emelkedett azoknak az. üzemi, szövetkezeti újságoknak a szúrnia, amelyek itt látnak napvilágot. Ezzel — úgy ^érzem — jogosá n ünnepel hetük — a szerkesztőségek, Kiadóhivatalok dolgozóival együtt — a sajtó napját. De nem „csak" ennyi feladat hárul rájuk. Az úgynevezett ,.a:pró” (ügyviteli, kereskedelmi propaganda) nyomtatványok óriási tömegének előáMitáeiában is élen járnak Bács megyében. Ezt nem elfogultságiból, és nem £!» di^'ekvésbőt, mondom, híg-« nem a Valós tények alapján: mindhárom brigádjuk kitüntetést kapott: a szedőterem arany- fokoziaitot és a Vállalat Kiváló Brigádja., a gépterem és a kötészet pedig a bronz fokozatot érdemelte ki az idei május elsején. Amíg a vállalat többi telepein 170—210 ezer forint között volt az 1 főre eső termelés, addig a féiegylháziáknál 381 ezer forint. Árbevételi tervüket várhatóan túlteljesítik, mivel az első három negyedévi tervüknél 11 százalékos túlteljesítés mutatkozik. Csupán ennyi szöveg félt bele mai — sáj tónapi köszöntésnek szánt — írásomba. Tóth Miklós Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: szalai Norbert (anyja neve: Puskás Ilona Éva), Szabó Mónika (Hatvani Erzsébet), Gubicza Mária Nikolett (Rácz Mária), Pál Andrea (Födi Erzsébet Katalin), Deáik Norbert (Czakó Irén), Kiss Éva (Farkas Mária), Gémes Andrea (Dombi Mária), Major Adrienn (Sinkó Veronika), Fenyvesi Dorottya (Besenyei Ilona), Major Dorottya (Nagy Mária), Homoki szabó Linda (Meschdorf Ildikó), Fricska Miklós (Magony Hona), Berta Beáta (Horváth Agnes), Almás! Norbert (Rádi Zsuzsanna), Szabó Anikó (Barna Mária), Radies Márta (Nagy Mónika Edit), seres Annamária (Kállai Ilona Luca). MEGHALTAK: Kőrös Lajosné Tóth Mária Kiskunfélegyháza, Kalmár József Pálmonostora, Dávid Ferenc Pál- monostora. Hajnal sándomé Tóth Anna Kiskunfélegyháza, Födi Mihály Kiskunfélegyháza. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csen- kl Mária Rozália és Váradi József, Czakó Lenke Mária és Ónodi István. Időrabló várakozás Több olvasónk kérésére vállalkoztam a sorok megírására, mivel közülük sokan autóznak a Kiskunhalas felé vezető úton. A városból kiindulva bizony szerencsés eset, ha a Csongrád, Szeged, vagy Kiskun- halias felé vezető vásúti átkelőn mindhárom lámpa fehéren villog. Gyakoribb azonban az, ha/ előbb az egyik, azután a második vagy olyiain is előfordult, amikor mindhárom tilosat jelez. A rendszeresen arra autózók nagy bosszúságára néha 10—15 percig is várniuk kell, hogy tovább halaidhasstainialk. Természetesen tudjuk, hogy a vasút arról /nem tehet, /hogy ez a hármas kereszteződés így jött létre. Azt viszont sokan miem értik, s a cik_ két is azért kérték, hogy ha a vonatnak még se hírei, se hamvai, miért kell 10—15 percet is várakozni. Néha ugyanez történik tolatásnál is, amikor a vonat ki sem jön a kereszteződésig. Ilyen esetben a toronyban dolgozó ügyeletes talán tehetne valamit, ha ez technikailag egyáltalán megoldható, hiszen a képen /látható forgalomtorlódás naponta 10—12 alkatommal is megismétlődik. * N. L. SPORT ÖKÖLVÍVÁS NB II. CSB. Honvéd Kun Béla SE —Gyöngyösi Zalka SE 22—6. Részletes eredmények: Ifjúságiak: 54 kg: Be- rente P.—Földi B. 0:2 1 m. f. a. 60 kg: Szász A.—Farkas 2:0 1 m. d. f. 63,5 kg: Gondi J.—Heritor L. 2:0. 1 m. d. f. 71 kg: Rácz B.—Lakatos Gy. 0:2 egyhangú pontozás. Felnőttek: 51 kg: Őré I.—vancsó 2:0 1 m. d. f. 54 kg: Nyezsnyik Z.—Tamás 2:0 egyhangú pontozás. 57 kg: Urbin B.—Csík T. 2:0 3 m. fej. KO. 64 kg: Horváth A.— Cseh 2:0 1 m. d. f. 63,5 kg: Tégli L. —Baranyi 2:0 egyhangú pontozás. 67 kg: Turzós—Kovács L. 2:0 egyhangú pontozás. 71 kg: Oláh I.—Pénzes J. 2:0 2 m. test. KO. 75 kg: Burdobány Gy.—Demeter D. 0:2 3:1 arányú pontozás. 81 kg: Rimóczi J.—Marcin,kó 2:0 egyhangú pontozás. 91 kg: Kószó J.—'Sziterovics Gy. 2:0 egyhangú pontozás. Váratlanul fölényes győzelmet aratott Gyöngyösön az idényzáró mérkőzésen a H. Kun Béla SE csapata. — Köszönet a fiúknak a szép győzelemért. Külön kiemelném Rimóczi Jánost, aki szerdán még Angliában versenyzett, most pedig félig sérülten Is vállalta a mérkőzést — mondta Molnár László vezetőedző. ASZTALITENISZ A Darvas József Általános Iskola immár harmadik éve adott otthont az asztalitenisz úttörőolimpia megyei döntőjének. A szépen feldíszített tornateremben Kovács Sándornénak, az iskola igazgatójának megnyitó szaval után a kisdobosok rövid tornabemu- tatóval kedveskedtek a megjelenteknek. A nyolc asztalon folyó küzdelmekben nem sok babér termett a félegyházi versenyzők számára. Egyedül az esélyes Laczkó Tamás mentette meg városunk becsületét győzelmével. Ezzel harmadízben lett megyei úttörőolimpiai bajnok. Egészéves eredményei alapján egyik esélyese a Cegléden sorra kerülő országos döntőnek. A városi asztalitenisz szövetség december 8-án (vasárnap) 9 órai kezdettel a Petőfi általános Iskola tornatermében rendezi meg az 1985. évi városi III. osztályú férfi és női egyéni bajnokságot. A versenyen — az NB H-es csapat játékosain kívül — bárki indulhat. Nevezés a helyszínen a verseny előtt. „OLIMPIAI ÖTPRÖBA” TÉLI CSÜCSTÜRA Szombaton került sorra az olimpiai ötpróba ez évi befejező száma, a téli nagy- és kistúra. Városunkból is több különjárat indult Budapestre, Szentendrére, hogy a helyszínre szállítsa' a próbázni vágyókat. A 698-as szakmunkásképzősök mintegy 110-en Szentendrét választották Iványl Ferenc tanár vezetésével. A tömegsportjáról nevezetes Darvas József Általános Iskola, a Lakótelepi sE-vel közösen pedig a budapesti rajtot szemelték ki úticélul. Mészáros Gyula testnevelő és néhány tanártársa kíséretében ötvenen kíséreltük meg a 30, illetve 20 km-es túra útvonalának megtételét. Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Mészáros tanár bácsi túlnyomórészt 4—5. osztályos tanulókkal. vágott neki a távnak. Személy szerint én is kíváncsi voltam a gyerekek teherbíróképességére. Vidáman indult útnak az első ellenőrző állomás felé a társaság. Ekkor még senki nem gondolta, hogy 5 km felé mi vár rá. -Az út, amely ekkor lefelé vezetett, hirtelen jégpályává változott, s bizony sokan csak „nadrágfékkel” tudtak lefelé haladni. Az esések száma pedig minden bizonynyal új világcsúcs lenne. Tíz km után, akik úgy érezték, hogy sok lesz a 30 km; a rövidebb túra útvonalát A kiskunfélegyházi Móravárosl SE az utóbbi évben bővülő sporttevékenységet folytat. Egymás után alakulnak — az ott lakók Igényei alapján — a különböző szakosztályok, ahol a különböző korosztályok képviselői sportolnak. Mintegy 200 felnőtt és gyerek az asztalitenisz, a zenés gimnasztika, labdarúgás, tenisz és karate sportágban tevékenykedik. Legtöbben a karate szakágban sportolnak, ahol Kutali'k Tamás edző irányításával egész komoly mu/nkát végeznek. Az elmúlt napokban egy jól sikerült bemutató karateedziést láttam, amelyet a Platán utcai Általános Iskola tornatermében kb. 2S0 érdeklődő előtt tartottak. Ez a kínai eredetű küzdősport több szakágból áll, melyről az utóbbi idöválasztották. Meglepően kevesen. Mindössze nyolc csemete, Csitári apuka vezetésével ment a rövldetab úton. Az út hátralevő részén is akadt meglepetés bőven, de valamennyi pro- bázó teljesítette az 5 vagy 8 órás szintidőt és jóízűen fogyasztotta a forró teát, amit a rendezők adtak a célban minden résztvevő számára. A jókedvet még tetézte, hogy hazafelé indulva Bajzák Feri bácsi gépkocsivezető rövid városnézésre vitte autóbuszával a társaságot, akik már az ötpróba következő feladatáról beszélgettek. Horváth litván • Bemelegítő gyakorlatok. ben sokat hallhattunk.» A szakosztály a „Kyokushinkai” ágazatot képviseli, Így az önvédelem mellett a támadó jelleg domborodik ki. A bemutatón fiúk és lányok egyaránt kemény és fegyelmezett munkát végeztek1, de láttunk páros és csoportos küzdelemből Is Ízelítőt, valamint a keménységre Jellemző, kézzel és lábbal végrehajtott törési gyakorlatokat is (cserép, tégla, deszka stb.). Az egyesületnek a Platán utcai Általános Iskola biztosítja a helyet, s reméljük, hogy a szakosztályok — köztük a karate — létszáma is tovább bővül. Kép és szöveg: Némedi László A Móravárosi SE életéből A művelődési központ programjából A Móra Ferenc Művelődési Központban december 15-én 20 órakor ZORÁN-koncert. A Móra Ferenc Művelődési Központ újból meghirdeti a GASZTRONÓMIAI tanfolyamot, melynek ideje 2 hónap, heti egy alkatommal, díja 400 Ft. Jelentkezni lehet a művelődési központban személyesen, vagy a 61-843-as telefonon. Mozgássérültek foglalkoztatása Nagy örömmel! /teszem közhírré, amit Szabó Máriától (Fisch Emil u. 5.) a mozgássé- i ülitek agillis helyi vezetőjétől hallottam, hogy jelentkezett nála egy íiatsil asszony: Tóth Sán- dorné (Móráváros, Szegfű u. 9.), aki gyermekruhákkal foglalkozik (1—tőil 18 évesig), hogy szívesen alkalmazná bedolgozóként azokat a mozgássérülteket, akik tudják, vagy megtanulnák a gyermekruhák kötését, összeállítását, saját lakásukon. És a hangsúly ezen van, mert állandóéin bejárni valamilyen munkahelyre legtöbben nem is tudnának, és — sajnos —, sok munkaadó idegenkedik is az ilyen munka vállllalljó alkalmazásától. Ezt gyakorlatból állíthatom, mert boldogult nyomdavezető koromban volt egy védencem, egy láb nélküli fiatal Jéány, akit az „egész város” megmozgatásával se tudtam elhelyezni, és kénytelen voltam kis- létszámú üzemünkbe felvenni, ahol jól dolgozott, és nyugdíjjogosultságot is szerzett. De úgy látom, mögt megtört a jég, és jelentkezett az első munkaadó, akit tallán többen is fognak követni. A szervezés folyik. Bővebb tájékoztatást kaphatnak azok, akiik december 13-án 14—18 óra között elmennek a Szakmaközi Bizottság székháziba, a mozgássérültek összejövetelére. th—s PRO URBE-kitüntetett Pálfy Gusztáv szobrászművész 1942-ben született Kiskunfélegyházán. Művészi hajlamát elsőként félegyházi rajztanárai: Móczár Károly és Horváth Sándor fedezték fel. A Képzőművészeti Gimnázium elvégzése után az Ipar- művészeti’ Főiskolán folytatta, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1969 óta kiállító művész, tagja a Művészeti Alapnak és a Képzőművészek Szövetségének. Az ország különböző városaiban rendezett egyéni tárlatai mellett ki- emelkedőek a Kiskunfélegyházán rendezett kiállításai, amelyeken nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadta a város lakossága kiállított műveit. Az 1969-től számított művészi pályáján 12 önálló és 50 közös kiállítás mutatta be az alapvetően humánus beállítottságú művész törekvéseit. A X. Kiskun Napok keretében rendezett legutóbbi kiállításának kisplasztikái egy határozott karakterű művész programjának nagy értékeit mutatták be. Tizenöt köztéri műve — köztük a X. Kiskun Napokon a Blaha Lujza téri parkban felállított Kossuth Lajos- és Petőfi Sándor- mellszobor — nagyszerű látványa is Pálfy Gusztáv művészi teremtő erejét dicséri. Pálfy Gusztáv szobrászművész is méltán sorakozik be azon kiemelkedő személyek, közösségek egyre növekvő táborába, akikre a város felfigyelt, és érdemesnek talált a Pro Űrbe kitüntetésre, akik kiemelkedő tevékenységükkel növelik a város értékeit és erősítik hírnevét hazánkban és a nagyvilágban. <tm) Bővül a telefonhálózat Újabb távbeszélő-állomások bekapcsolása van napirenden Kiskunfélegyházán. A Bács-Kis- kun megyei Távközlési Üzem tájékoztatása szerint több lépcsőben történik a telefonok üzembe helyezése. Legelőször természetesen a közülettek új vonalait /kapcsolják be, ezt követik a második lépcsőben a Móra városban, valamint a Petőfi tér, illetve a nagy elósztók álta/l érintett önálló területek, utána a Kossuth utca és az 1., II., III., IV. nagy elosztók által érintett terület (ez a Kossuth utcáiról nyíló utcákat jeleníti, melyeiket ezek a nagy elosztók szolgálnak ki.) A III. lépcsőben válnak élővé a Petőfi lakótelep t áv beszélő - állomás ai. Végül pedig a hálózatokat nem érintő lakosság! igények kielégítése következik '(például: Ju- rinaviits telep, Kis Gizellle telep). A távközlési üzem tájékoztatása szerint egyébként a lakossági igényinek elbírálása időrendi sorrendben történik. Figyelembe vették a bekapcsolási ütemterv jóváhagyásánál az időjárási körülményeiket. Éppen ezért légvezetékes munkálatokat a tél beállta után az üzlem munkavédelmi okok miatt mér nem vállal. A Kossuth utcában és a Petőfi lakótelepen a munkák túlnyomó többségét a belső szerelések jelenítik. A /be kapcsolási dijakra vonatkozólag a Távközlési Üzem ismerteti, hogy azok minden valószínűség szerint változatlanok maradnak. Városunk lakossága, a különböző helyeken dolgozó kollektívák, diákok és nyygdí^ sok már sok esetben tettek ta núbizonyságot arrólXhogy egy- egy fontos cél érdekében készek arra, hogy szabad idejükNegy részének feláldozásával, társadalmi munkával, vagy anyagi lehetőségeikhez mérten pénzzel i: hozzájáruljanak városunk fejlődésének meggyorsításához. Ezt bizonyítja az a sok társadalmi munka, melyet a város gyarapítása. szépítése érdekében végzett lakosságunk az elmúlt években, és amely az országos település- fejlesztési verseny keretében is szép eredményeket hozott Kiskunfélegyházának. Az eddigi eredmények alapján joggal határozott úgy az ez évben megválasztott tanács, hogy a VII. ötéves tervre vonatkozó koncepció társadalmi vitájával egyidejűleg a város polgárainak véleményét kéri a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatban is. Az egész országban vita folyik arról, hogy ez a teljesen új jog- intézmény egyetértésre, elfogadásra talál-e egy-egy városban, községben, és bevezetése menynyivel segíti az adott település gondjainak megoldását. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az újonnan megválasztott tanácstagok helyesen, a lakosság többségi véleményének alapján határozták-e meg azokat a célokat, melyek megvalósításához a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulását kéri most és az elkövetkezendő 5 évben a város. Aktivisták járják be napjainkban a kérdőívekkel az egész Kiskunfélegyházát, hogy a lakosság véleményét megismerjük e fontos kérdésben. Társadalmi vállalásként, munkaidő után végzik ezt az erre vállalkozók, akik gyakran meg nem értéssel, téves nézetekkel is találkoznak. Mindenki előtt ismert, hogy az egyik fő célként a város új művelődési központjának építését tűzték ki. Ezzel kapcsolatban több helyen említették, hogy már évekkel ezelőtt is új művelődési központra gyűjtött a város, sok munkahelyen kommunista műszakok bevételét ajánlották fel erre a célra, a diákok társadalmi munkát végeztek — mégsem épült fel az új művelődési ház. Azt csak a város ügyeiben való tájékozottság legteljesebb hiányában vethetik fel egyesek, hogy az „összegyűjtött milliók” más, kevésbé fontos célra lették felhasználva. Bár már több sajtócikk foglalkozott az elmúlt években a kérdéssel, mégis szükséges a reális kép kialakításához a tények teljes ismerete. 1874-től (amikor konkrétan elkezdődött az új művelődési központra a gyűjtés) 1981-ig, amikor az új kultúrház időlegesen lekerült a napirendről — összesen mintegy 1 millió 700 ezer forinvita margójára tot utaltak át a városi tanács számlájára. Ebből négy magán- személy összesen 4170 forintot fizetett be a nemes célra. A legmagasabb összeg 2550 forint, a legalacsonyabb 120 forint volt. A többit 12 közület adta, köztük az április 4. Gépipari Művek (a volt Vegyipari Gépgyár) egyedül 1 millió-500 ezer forintot. Ügy gon- dolom, felesleges fejtegetni, hogy ez az összeg'a munkálatok elkezdéséhez kevés vodt, hisz csak az előzetes tervezésre közel 400 ezer forintot kellett fordítani, és a megvalósítás több, mint 100 millió forintba került volna. Ugyanebben az időben a város óvodai gondjai már oly mértékben váltak nyomasztóvá, hogy egy-egy üzem termelését veszélyeztették és ezzel párhuzamosan az általános iskolai tanteremfej- lesztést is meg kellett valósítani ahhoz, hogy minden iskolás korú gyermeknek iskolapad jusson. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt két ötéves tervben a művelődési ágazaton belül nem a köz- művelődés tárgyi feltételei javítása, hanem az oktatás fejlesztése volt a legfontosabb feladat. Ezekben az években épültek fel a város új iskolái és oly mértékű óvodai fejlesztés is történt, melynek eredményeként ma már minden jelentkezőt fel tudunk venni óvodába. Ezeket az eredményeket biztosan nem lehetett volna megvalósitani a város üzemeinek, dolgozói kollektíváinak segítsége nélkül. A nagyüzemek is hozzájárultak ahhoz, hogy az új művelődési központra átutalt összegek az óvodai, illetve az általános iskolai fejlesztéseknél hasznosuljanak, sőt külön pénzösszegekkel, társadalmi munkával is támogatták ezt a célt. Az új művelődési házra gyűjtött pénz tehát jó helyre került, az adott időiben legfontosabb feladatok megoldását szolgálta. Mindannyiunk előtt ismert az a tény is, hogv az elmúlt években kellett a városnak olyan életbevágó gondot is megoldani, mint a kórház bővítése és rekonstrukciója. Szerény mértékben ugyan, de a szociális helyek száma is bővült. Jelentősen nőtt a város lakásállománya, hatalmasat fejlődött a kereskedelmi ellátás, épült, szépült városunk. Igaz, hogy új kultúrházat még nem tudtunk építeni, de a város közművelődési feltételei javultak. Az újonnan épült iskolák egyre komolyabb szerepet vállalnak a közművelődési feladatok végrehajtásában is. Most jutottunk el oda, hogy a VII. ötéves tervine vonatkozó koncepcióban reális célkitűzésként szerepeltethetjük művelődési központ építését és ifjúsági ház létrehozását több változatban is. Erről napjainkban még folyik a társadalmi vita, melynek alapján a városi tanács a jövő év elején donit arról, hogy új, komplex művelődési központ épüljön, vagy egy színházterem és a hozzákapcsolódó létesítmények felépítésével több ütemben kezdődjön meg egy kulturális központ építése. Sokan ma is vitatják, hogy ez-e a legfontosabb feladat, de azt senki, hogy egyike a legfontosab-. baknak. A településfejlesztésF'Tíozzájá- rulás bevezetése ségíthet e gond megoldásában. Ezzel kapcsolatban azonban illúzióink nem lehetnék. A megszűnt kofa helyett — amely eddig mintegy évi 3 milliós bevételt jelentett a városnak — a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével 4—4 és fél millió forint kerülhet a város kasz- szájába. Ez csak — mint a nevében is szerepel — hozzájárulás lehet Kiskunfélegyháza legégetőbb gondjainak (művelődési központ, vízkapacitás, szennyvíztelep, ill. csatornahálózat bővítése) megoldásához. E hozzájárulásra azonban nagy szükség van. dr. Kardos András a városi tanács elnökhelyettese MŰSOR Petőfi Mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A TŰZ HÁBORÚJA. Sz. kanadai—francia film. 16 éven felülieknek. FgLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe /kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztraipák Ferenc Főszerkesztő-helyettes: Dr. Gál Sándor Felelős kiadó: Preiszinger András Szetikesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tár 1. Telefon: 82-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél postautalványon, valamint átutalássala KHI 215—96/1«» pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 28-777 ISSN 0133-855«
