Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-20 / 3. szám

A közigazgatási átszervezésről tárgyalt a városi tanács vb Kunszállásról A községi tanács végrehajtó bizottsága Somogyi Tiborné he_ lyett — aki 26 évi szolgálat után. nyugdíjba vonult, s ebből 16 évet Kunszálláson töltött — 1984. ja­nuár 1-től Hudátané Hovorka Má­riát választotta vb-titkárrá. • A Kunszállás községi önkén­tes tű zo Itóeg yesület 1983. évi záróközgyűlését ez év január 28-án délután 16 órai kezdettel tartja meg a községi pártházban. Anyakönyvi hírek A városi tanács végrehajtó bi­zottsága 1984. február 1-én dél­után egy órára hívta össze a vá­rosi tanács ülését, amely nyilvá­nos lesz, azon bárki részt vehet. Az ülésen megtárgyalják a testü­let 1984. évi munkaterét, az 1984. évi pénzügyi tervet, értékelik a Városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1983. évi tevékenységét, jóvá­hagyják annak 1984. évi munka- tervét, végül módosítják a vásá­rokról és piacokról szóló rende­letet. A végrehajtó bizottság legutób­bi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a járási hivatalok megszün­tetésével kapcsolatos változások­ról, a közigazgatás átszervezésé­ről, majd jóváhagyta a tanácsi bérlakásokra és OTP-beruházá- sos lakásokra vonatkozó 1984. év­re szóló kiutalási névjegyzéket. A névjegyzék a városi tanács ügy­félszolgálati irodájában tekint­hető meg. A járási hivatalok 1984. janu­ár 1-ével történő megszüntetése Bács-Kiskun megyében városun­kat érintette legkevésbé. Nálunk ugyanis már 1970-ben megszün­tették a járási tanácsot, amely­hez akkor 11 község tartozott. Ezt követően járási hivatalt nem hoz­tak létre. Kiskunfélegyháza vá­roskörnyéki községei lettek: Gát­ér, Kunszállás, Pálmonostora és Petőfiszállás. Városunk 1984. január 1-től továbbra is körzetközponti fel­adatot lát el, és hatásköre Bugac és Tiszaalpár nagyközségekkel bővült. A községi tanácsok és végre­hajtó bizottságai a megyei tanács végrehajtó bizottságának vannak alárendelve, a város és a közsé­gek viszonyát a mellérendeltség jellemzi. A városi tanács szak­iigazgatási szerveinek elő kell se­gíteni a községi szakigazgatási szervek hatékony és törvényes működését. A város és a közsé­gek hatékony együttműködése ér­dekében városkörnyéki bizottsá­got kell létrehozni. Más a helyzet a hatósági tevé­kenységet illetően, amikor a vá­rosi szakigazgatási szervek a községek vonatkozásában rész­ben elsőfokú, részben másodfokú feladatkört látnak el. Tehát a községekben elsőtökön indult és az állampolgárt érintő hatósági ügyben keletkezett fellebbezése­ket a városi tanács szakigazgatá­si szervei bírálják el. A kisiparosokkal kapcsolatos hatásköröket a községek meg­kapták. A megyei tanács elsőfo­kú építéshatósági jogkörrel ru­házta fel őket. Ezenkívül még számos hatáskört kaptak. A vá­rosi szakigazgatási szervek első­tökön járnak el bizonyos községi ügyekben, mint például a kisajá­títás, gyámügy és gondnokság, örökbefogadás és annak felbon­tása, az intézeti elhelyezés, va­lamint az állami gondozási ügyek­ben, stb. Ami a város és Bugac, vala­mint Tiszaalpár vonzását illeti, hasonló a korábbi négy község­hez. Szoros kapcsolatokról be­szélhetünk a közlekedés, egész­ségügy, foglalkoztatás, kereske­delmi ellátás területén egyaránt. A lakosság ellátását illetően a vá­ros legfőbb feladata a középfokú ellátás. A városban levő egyéb szer­vek működési köre kiterjed a két nagyközségre is. Ilyenek: a bíró­ság, ügyészség, rendőr-kapitány­ság stb. Az új közigazgatási körzetben sok szeretettel köszöntjük Bugac és Tiszaalpár lakosságát, hatósági ügyeikkel bármikor felkereshetik a városi tanács illetékes szakigaz­gatási szerveit. Dr. Korponai Zoltán vb-titkár SZÜLETTEK: Agó Szabolcs (anyja neve: SLrkó Erzsébet Ilona), Szlávik Eszter (Kasza Mairgdt Piroska), Ma. kai Péter (Sallaí Melinda). Bállá Ré­ka (Szarvas Edit Etelka), Görög Richard (Valkiulya Mária Margit), La­jos Klára (Barta Klóra Terézia), Se­res Klóra (Dongó Erzsébet), Ivámyi Ferenc István (Rácz Eszter), Gürtler Beáta (Nagy Mária), Illés Zsuzsanna (Kitiltó Zsuzsanna), Nagy Marianna (Lapoczka Mária Margit), Hajdú Gab­riella (Hódosy Erzsébet), Szécsi Csa­ba (Pál Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kur- gyls Emőke Éva — Keresztesi Kál­mán János, Cseri Ibolya — Seres Sán. dór. MEGHALTAK: Kiss János — Kun­szállás, Dobos Istvánná Seres Ilona — Kiskunfélegyháza, Dorogi Ferenc — Kiskunfélegyháza, Hever Flórián — Kiskunfélegyháza, Nánási János — Jászszentlászló, Veréb Ferenc — Ba­ja, Fetróczi Imre — Kiskunfélegy­háza, Papp Gáborné Holanik Erzsé- het Rozália — Kiskunfélegyháza, Ju­hász Sándor — Kiskunfélegyháza. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4 órakor: GYE­REKEK A KÉK TÓ HEGYÉRŐL. Sz., mb., svéd ifjúsági film. Há­romnegyed 6 és 8 órakor: PA- NELSZTORI. Sz., mb. csehszlovák film. A századik tanév a szakmunkásképzésben Városunk Legnépesebb tanin­tézete, a 608. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet a most folyó 1983/84. tanévben fennállásának kerek századik évfordulójához érkezett. A régi, elsárgult papí­rok és a Félegyházi Hírlap ko­rabeli számai meglepően pontos információkat adnak az intézet ősének, jogelődjének, az alsófo­kú ipariskola, nehézkes szervezé­séről, a több időpontra (is 'ki­tűzött, majd elhalasztott, végül méglis sikeres megnyitásáról. Érdemes megemlíteni, hogy az első tanév mérni késéssel, feb­ruár 1-én kezdődött, és június végéig tartott. A tanulók az ak­kori „mesterinasok” száma 164 volt, akik közül csa'k jhatvanha- tan tudtak írni—olvasni. Ezek az első osztályba kerültek, míg 98 tanuló két előkészítő osztályban az írás, olvasás, számolás alapis­mereteivel birkózott. A jeles évfordulót az intézet méltóképpen akarja megünne­pelni. Megalakult a Centenáriu­mi Emlékbizottság, melynek tag­jai : az intézet állami vezetése, a felnőtt és (ifjúsági szervezeteik képviselői, az intézet mindazon dolgozói és fiataljai, akik ötle­teikkel, cselekedeteikkel segítik az ünnepségsorozat sikeres vég­rehajtását. Az emlékbizottság el­nöke: Reicher József igazgató, titkára: Wieder Judit igazgató- helyettes. A Centenáriumi Emlékbizott­ság máris elkészítette jubileumi ünnepi programtervezetét, mely­nek középpontjában a májusi ju­bileumi emlékünnepség kerül. Előtte és utána, a tanév folya­mán kiállítások lesznek az egyes SPORT Nehéz ősz után a Honvéd Kun Béla SE Milyen tervekikel indult nekii a HKBSE az elmúlt év őszi szezonjá_ naik és mit sikerült belőlük megva­lósítani, — ezt kérdeztük Kurucz Ist­vántól, a labdarúgócsapat volt szak­vezető jétől, aki ez évtől már a K3C edzéseit irányítja. — Az elmúlt bajnoki év végén a leszerelések után megmaradt és ki­alakult egy olyan gárda, melynek képességei alapján az őszi szezonban végig versenyben kellett volna marad­nunk a csoport éllovasaival. Ily mó­don az 1—6. hely valamelyikének megszerzését tűztük ki célul. Jó han­gulatban kezdődött el a felkészülés az új bajnojci évadra, de örömünk nem tartott sokáig. Hamarosan kiderült, hogy a csapat két meghatározó egyéniségét az N.B II_be új önnön felkerült H. Szabó SE átigazolta. Katona és Miskovicz el­vesztése pótolhatatlan volt. Mindket­ten vezéregyéniségek; voltak a poszt­jaikon és kiválásuk után alaposan meggyengült a csapat. Az őszi rajtot követően már az első fordulóban sze­geden a Dózsa valósággal „legázolt” bennünket. A hitét vesztett társaság egy hét múlva hazai pályán sem tu­dott javítani, mert a kiesőjelölt Nagy­szénás is jobbnak bizonyult nálunk! Ügy látszott, hogy igen válságos ősz elé nézünk, ám éppen jóikor jött a bevonulás és néhány jó képességű játékossal sikerült megerősítenünik a csapatot. Megszereztük első pontun­kat, mégpedig az Orosháza ellen, majd az ötödik fordulóban már győz­tes találkozón tapsolhatott közönsé­günk a Lajosmizse elleni hazai, me­gyei rangadón. Ezután egy igazi bra­vúr következett Gyulán, az egyik bajnokesélyes otthonában, ahol si­került megszereznünk mind a két bajnoki pontot! Ezt (követően pontot rab dl tűnik a tavaly még NB H-ben szerepelt BKV Előrátől. majd az újonc Kiskunhalast fektettük két váll­ra idegenben, így egyre jobban fel­zárkóztunk az élmezőnyhöz. Mint később kiderült, a nyolc mér­kőzésen át tartott jó szerepléstől né­hány játékosnak jócskán túlzott lett az önbizalma, aminek következtében kikaptunk a XII. fordulóban Kecske­méten a KTE_től. Végig a kezünkben volt a találkozó, vezettünk is. de két súlyos taktikai fegyelmezetlenség to A HKBSE labdarúgó csapata. elég volt ahhoz, hogy a hazaiak for­dítani tudjanak. Ez a vereség azért járt súlyos következményekkel, mert az ezt követő három záró őszi for­dulóban már képtelenek voltunk talpra állni, s csak a kilencedik he­lyen zárhattuk az idényt. Jóval el­maradva a tervezettől. Egyénileg a kapuban Gódor össz­teljesítménye jónák mondható. Kü­lönösen Kerpits leigazolása után lá­tott neki nagy szorgalommal a ke­mény munkának. Fprmája állandó­sult, sőt néha még bravúrokra is ké­pes volt, mint például * a Gyula és a BKV Előre elleni találkozókon. A vé­delemből Kemya formája volt a leg­egyenletesebb — bár a KTE ellen ő is nagyot hibázott — áim kemény, céltudatos védőmunkája többször is dicséretet érdemelt. A középpályán Marosvölgyii játéka Katona kiválása után meghatározó lehetett volna, de mivel sérülése miatt sokat kihagyott, csak az idény végére sikerült neki erőnlét tekintetében összeszednie ma­gát. Balszerencséjére viszont a csa­pat ekkor már a mélyponton volt. Igen sokat fejlődött viszont Tóth Já­nos, aki az egész idényben megbíz­ható csapattagnak bizonyult. Minden bizonnyal versengeni fognak majd érte az átigazolási időszakban. A csatársor összteljesítménye saj­nos még most is talány számomra. Egyenként ugyanis jó képességű já­tékosok valamennyien, de a mérkőzé­seken képtelenek voltak kialakítani egymás között a megfelelő összhan­got. Török, Márton, Fenyves és Ta­kács hihetetlenül rapszodikusan ját­szott egy-egy mérkőzésen is. Ragyo­gó megoldásaikat durva hibák követ­ték és ez végül is mindig a góllövés kárára ment. Így a házi gólkirályság­hoz Takácsnak öt találat is elég volt! Régen volt ennyire silány a góltermésünk és a védelem' is több alkalommal lyukasnak bizonyult. összességében elmondhatom, hogy a várakozásnak nem tudtunk teljes mértékben megfelelni. Négy éves ta­pasztalatom az, hogy míg nem sike­rül kialakítani a csapaton belül egy erős magot, amihez az időszakos be­vonulások alkalmával' lehet irányí­tani a többi játékosokat (lásd: Me­zőtúr), addig a számottevő előrelé­pés sem képzelhető el. Ehhez azon­ban erőteljesebb városi összefogás­ra lenne szükség, ami pedig eeyre csak későik . . . Farkas Tibor szakmák történetéből, rendeznek szakmunkástanuló kórustalálko­zót, Petőfi-szavalóversenyt, sport - és szakmai vetélkedőket, köztük a Szakma Kiváló Tanulója or­szágos versenyt cipőfelsőrész-ké­szítő és hegesztő szakmákban stb. A félegyházi iparoktatás száz­éves történetével egy jubileumi emlékkönyv is foglalkozik majd. Az intézet jubileumi emlékbi­zottsága ezúton is kéri a volt tanítványokat és volt nevelőket, és mindazokat, akiknek ezzel kapcsolatos emléktárgyak, iratok vannak birtokukban, kiállításon való bemutatás céljából bocsás­sák azokat az intézet rendelke­zésére. Tóth Miklós Kísérletből A pálmonostori Keleti Fény Tsz érdekes kísérletbe kezdett 1981 őszén, amikor burgonyaszi­rom előállítását határozta el. A keszthelyi Agrártudományi Egye­tem kutatói, valamiint a szövet­kezet mérnökei, szakemberei összefogással minden igényt ki­elégítő technológiát dolgoztak ki. A központi major területén 150 négyzetméter alapterületű kísérleti üzemet építettek, mely­ben a gépek nagy részét is a szövetkezet dolgozói tervezték, illetve készítették. Tizenöten jól elsajátították a burgonyaszirom készítésének fogásait, ezek mun­káját Tóth Klára élelmiszeripari üzemmérnök segíti. Magát a ter­melést Kiss Zsolt ágazatvezető irányítja. A szirom burgonyapehelyből, kukoricalisztből és keményítőből készül. Az alapanyagból tésztát készítenek, melyből hosszú hasá­bokat préselnek. Pihentetés után szeletelés, majd szárítás követ­kezik. A szárított burgonyaszir­mot csomagolják, majd további feldolgozásra a kereskedelmi és vendéglátó egységeknek szállít­ják. Jelenleg a napi termelés 6—7 mázsa. Az 1983-as évben hat­millió forint bevételt terveztek. A kereslet azonban oly nagy volt, hogy tízmillió forintra teljesít­hették előirányzatukat. A múlt évi aszály után is, mely a mező- gazdaságot kedvezőtlenül érin­tette — így a Keléli Fény Tsz-t is — igazéin jól jött a terven felüli négymillió forint. Az üzem termékeinek 40—45 százalékát az Utasellátó, a másik 40 százalékát a kiskunfélegyhá­zi Primőr Termelési és Kereske- deilmi Kisszövetkezet, a maradék 15—20 százalékot különböző ven­déglátó egységek vásárollak fel. Ezek a. félkész terméket sütik. ' majd hétdekás cSomaeokban hoz­zák forgalomba. A Keleti Fény Tsz az alapanyagot a Székesfe­hérvári Malomipari Vállalattól és a Szentlőrinci Állami Gazda- sástól vásárolja. Jelenleg az országos igénv 30— 50 mázsa lenne de ezt. a mennvi- ’ séget a kísérleti üzem nem tud­Ez a vasárnap délelőtt is — mint 1957-től minden év hasonló ren­dezvénye — feledhetetlen lesz azoknak, akik részt vehettek a kis­kunfélegyházi Mártonffy Ernő naunkásóregység évzáró és évnyitó ünnepi gyűlésén. Egy emberként álltak fel a tanácsháza dísztermé­nek zsúfolt padsoraiban és elnöki emelvényén a Rákóczi-induló vér­pezsdítő akkordjaira a munkásőrökkel együtt a megyét, a várost, a fegyveres testületeket, üzemeket, intézményeket, községeket képvise­lő vendégek, amikor az egységparancsnok jelentést tett Sztanojev Andrásnak, a városi pártbizottság első titkárának és Budai József megbízott megyei parancsnoknak. Bibok Kálmán parancsnok jól végzett munka szép eredményei­ről számolhatott. be ünnepi be­szédében, hiszen több jó helye­zést értek el, elnyerték a me­gyei parancsnokság oklevelét és híradó alegységük a megyei pa­rancsnokság legjobb híradó szak- alegysége lett. A kitüntetéseket a munkásőr­ség országos parancsnoka névé. ben Sztanojev András és Budái József adta át. Utána az előkép- zősök' eskütétele és a fegyver át­vétele következett. Az ünnepi egységgyűlés Szta­nojev Andirás elismerő és köszö. nő szavaival zárult. Elmondta, hogy a városi pártbizottság vé­leménye szerint a munkásőrség 1983-ban is maradékte/lanut ele­get tett a párthatározatnak, s ezért a munkásőrség parancsnok, saget és egész személyi állomá­nyát dicséretben részesítette. Külön nagy szeretettel köszön­tötte a január elsejével vissza­tért tiszaalpári munkásőröket, akik annakidején itt kezdték szép pályafutásukat, s a kecske­méti egység 2. számú Kiváló Szakasza címet nyerték el a most lezárult kiképzési évben. T. M. jövedelmező termelés \ ® A dagasztógépbe készítik elő az anyagot. ja teljesíteni. Mivel az országban ezt a terméket megfelelő minő­ségben csak a pálmonostoriak tudták előállítaná, így a régi üzem mellé egy valóban modem, korszerű nagyüzemet építettek saját tervezésben, melyet a na­pokban fognak átadná. Ebben már teljesíthető lesz a 30—50 mázsás napi termelés. A szövetkezet most azt tervezi, hogy kukoricalisztből kísérlet­ként újabb termékeket készíte­nek. Ezeket a Cyclopack fű­szercsalád köményes, kapros, hagymás-füstös ízeivel hozzák, forgalomba. Tervezik még a kandírozott gyümölcs készítését is. Az új üzem országosan je­lentkező igények kielégítésére létesül, s így várható, hogy a körülbelül 14 millió forintos be­ruházás három év alatt megté­rül. A dolgozók jelenleg két mű­szakban, teljesítménybérben dol­goznak, keresetük 3500—3800 fo­rint között mozog. Ehhez jön még a prémium és a háztáji juttatás. A Keleti Fény Tsz a burgo­nyaszirmot bemutatta már a gö- teborgi és a kölni nemzetközi vásáron is. A kedvező fogadta­tás után várható, hogy a követ­kező években üzletkötés is sike­rül. Q Tésztahasábok a pihentetés után. (N. L. felv.) FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapá'k Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: MS, 1«, 273. A lapot árusításban a .kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 216—%'162 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN 0133—2554 \ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents