Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-17 / 7. szám

mmm kózim Eredményes évzárás a tejüzemben Befútta az utat a hó Egy héttel ezelőtt ítéletidő köszöntött Bács-Kiskun megye déli ré­szére. A hóvihar nem kerülte el Kiskunfélegyháza környékét sem. A város vezető testületéi és lakossága példamutató buzgalommal sietett a bajbajutott autók, utasok segítségéré, s kimentette a hó fogságába rekedteket, gondoskodott elszállításukról és ellátásuk­ról. Képeink a behavazott utakról készül­tek. SPORT • Hóeke teszi * szabaddá az utat a Kossuth Lajos utcában. • Ilyen volt a Gátér felé vezető út. ökölvívás Az elmúlt évi egyéni versenyek eredményei már korámtsem* olyan jók, mint a csapat teljesítménye — mon­dotta Molnár László vezetőedző — hi­szen míg 1982-toen 44 olimpiai ponitot sikerült összegyűjtenünk, addig 83- ban már csaik 24 pontra futotta öklö­ző inik erejéből. Számottevő tehát a kü­lönbség és ez a minősítéseken is ala­posan1 meglátszik! Ifjúsági szinten még aránylag jól állunk, hiszen so­hasem volt addig három aranyjelvé­nyesünk egyszerre, most viszont: Rácz Ferenc, Konkoly József és Far­kas' Gábor is egyaránt teljesítette a minősítéséhez szükséges) pontokat. A felnőtteknél viszont a MÖOSZ méig ezidáig nem küldte meg a végleges besorolásokat — velük kapcsolatban a következőket tudom mondani. 1982- ben még négy I. osztályú versenyzőnk volt, tavaly viszont már csak egye­diül Rimóczi tudta teljesíteni a szigo­rú előírásokat. Alaposan megnőtt vi­szont a II. és III. osztályú versenyző­ink száma, ami 1982-ben csak a IU— IV. osztály úaikra volt jellemző. Ennek a két osztálynak a megerősödése volt egyébként az elmúlt év talán egyet­len pozitívuma és ennek köszönhetjük a csapat sikeres helytállását is. — Miért nem sikerűLt az egyéni ver­senyeken is jól szerepelniük? — Nagyon sok zavaró tényező köz­rejátszott abban, hogy a dolgok így alakultak. Szakosztályunk létszáma például örvendetes módon igen nagy, több mint félszázan is összejövünk egy-egy edzésen. Ez még az A kate­góriás szakosztályoknál sem minden­napos, ám az már egyenesen ritka­ságszámba megy, hogy erre a tekin­télyes létszámra csak egy főfoglalko­zású edző jut — személyemben — míg a régi idők nagytekintélyű meste­re. a már egyszer nyugdíjba vonult Tóth Gyuri bácsi csaik időszakosan segít! Alkalmanként foglalkozik még a fiatalokkal az egykori válogatott Borbély István is. de másirányú elfog­laltság miatt ez évtől már nemigen számíthatunk rá. Ekkora létszámmal viszont két ember képtelen megbir­kózni és mivel csak B kategóriás be­sorolásunk van, költségvetésünk is jóval szerényebb a kelleténél. Ezért tehát erősen kérdésessé válik szerep­lésünk az I. osztályú csb-n, ahol ná­lunk sokkal jobb körülmények között készülő csapatokkal kell majd felven­nünk a küzdelmet! Elmondhatom még. hogy nem volt kedvező számunkra az egyéni pont­szerző versenyek rendszere sem, hi­szen néhány öklözőnkre (Rimóczi. Deél. Lakatos) így aránytalanul nagy teher hárult, amit aztán végül is egyi­kük sem tudott maradék nélkül tel­jesíteni. Legszembetűnőbb volt talán a csapatkapitány Rimóczi esete, aki az őszi egyéni bajnokságig súlycso­portja valamennyi jelentősebb ver­senyén sikeresen szerepelt és így az OB-n második számú kiemeltként vették számításba. A ponthajhászásdk következtében viszont ezt a legjelen­tősebb akadályt már képtelen volt hiba nélkül ,,venni” és így nem si­került feltennie a koronát egész éves telj esítmény éré. A korosztályváiltások mindenhol egyformán sok problémát jelentenek és nem volt ez másképpen nálunk sem, példa erre Rácz Miklós és Gondi János esete is. Rácz 1982-ben egyma­ga 112 olimpiai pontot gyűjtött össze a jiuiniioroknál, tavaly viszont a felnőt­teknél már egyet sem.! Paipp László háromszoros olimpiai bajnok a válo­gatott szövetségi kapitánya két éve még az egyik legtehetségesebb magyar versenyzőnek nevezte és eredmények­ben gazdag fényes jövőt jósolt neki, de a tavalyi szereplése után kérdéses, hogy vissza tudja-e magát még egy­szer a csúcsra verekedni, a másik fiatal tehetségünk, Gondi is hasonló cipődben jár, ő is túlértékelte képessé­geit, azt hitte, ami elég volt a serdü­lök között, az elég lesz majd az ifik között isi. Szerencsére még idejében felismerte tévedését és nekilátott a kemény munkának, ami remélhető­leg már az idén eredményekben is gyümölcsözik majd. Más jellegű az ifjúsági korú Rácz Ferenc problémá­ja, ő a nyáron szerzett szakmunikás- képesítés/t a kőműves szakmában, de fél évig nem tudott megfelelő mun­kahelyet találni magának és így csaik igen nehéz körülmények között tu­dott edzeni. Tehetsége révén így is ki tudta harcolni az aranyjelvényes minősítést, de kérdem én, a felnőttek között ilyen ,,háttérrel” lehet majd komolyan dolgozni? Az elmúlt évi túlfeszített verseny- évad után nem sok pihenő állt az ökölvívók rendelkezésére. Az elmúlt hót végén már megkezdődött az idei csib kúzdelemsorozat, méghozzá or­szágos visszhangot kiváltó félegyházi sikerrel. A piros-fehérek ugyanis 15— 13 arányban legyőzték az 1983. évi bajnokság bronzérmesét, az Üjpesti Dózsát! A mérkőzés megkezdése előtt Sztanek Endre a HKBSE elnöke telt­ház előtt a nézők nagy tapsától kísér­ve búcsúztatta, majd ajándékozta meg a szakosztály tíz leszerelő katona- sportolóját. Ezután pedig közel két és féli órán át tartott a karneváli hangu­lat, melynek alapját Molnár László tanítványai biztosították remek tel­jesítményükkel a szőri tóban. Közü­lük Gondi, Pulya. Konkoly. Rácz M., Csülkesz, Deák, Rimóczi megnyerte mérkőzését, míg Török döntetlenjével járult hozzá a csapat végső sikeréhez. Farkas Tibor O A HKBSE leszerelő ökölvívói. Tízéves az Ifjú Gárda Tíz évvel ezelőtt alakult az If­jú Gárda. Egyenruhájuk akkor még nem volt, így nem öltözé­kükről, hanem fegyelmezettsé­gükről ismerték fel őket. Az el­vetett mag az eltelt tíz év alatt erőteljes fává növekedett, gyöke­rei mélyen behatoltak társadal­munkba. Nevüket mindenki is­merd: Lékai János Ifjú Gárda Század. Szakalegységei öt iskolá­ban és négy termelő üzemben, il­letve munkahelyen tevékenyked­nek. A 608. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben munkásőr- és közbiztonsági szakasz, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépisko­lában tűzoltó szakasz, a Móra Ferenc Gimnáziumban polgári­védelmi egészségügyi szakasz, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben tűz­oltó szakasz, a Habselyem Kö­töttárugyárban tűzoltó raj, az Al­földi Cipőgyárban, a Centrum Áruházban és a Cipőipari Szö­vetkezetben tűzoltóalegység mű­ködik. Az IG fennállásának .tizedik év­fordulóját városunk fölszabadítá­sának 40. évfordulójára rendezett ünnepségsorozattal, és saját ren­dezvényeikkel is összekötik. Feb­ruár 18-án farsangi bál. március 10-én városi lövészverseny, 11-én politikai vetélkedő, április 27— 28-án megyei szakági találkozó rendőr-, munkásőr- és tűzoltó­alegységek részére. Ünnepélyes egységgyűlésüket, s az IG-mun- kát bemutató kiállításukat pedig városunk felszabadulásának 40. évfordulóján rendezik. t. m. Nemrég adott számot a Petőfi Termelőszövetkezet vezetése, mint gesztor az igazgatótanács­nak az üzem 1983. évi munkájá­ról. A gazdasági eredmények írá­sos anyagához Patyi József üzem­vezető fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a termelés 12,9 százalékot növekedett, elérte a 8,5 millió litert. A napi feldolgozás 24 682 literről 27 885 literre emel­kedett. Szépen alakultak az ener­giafelhasználás mutatói, fajlago­san minden energiafajtánál csök­kenést értek el. Javult a szállítás gazdaságossága (5,4 százalékkal több árut 6,6 százalékkal keve­sebb költséggel szállítottak el, mint egy évvel korábban). Alapanyag­adalék és csomagolóanyag-gaz­dálkodás területén betartották az országos normákat, s mintegy 892 ezer forint megtakarítást ért el az üzem. Az üzem vezetője elmondta, hogy az eredményekhez ugyan különböző mértékben, de nagy­ban hozzájárult az üzemben mű­ködő öt szocialista brigád (59 fővel), 1,4 millió forint gazdasági vállalásukat 1,9 millió forintra tejesítették. A pénzügyi helyzet alakulásáról Pintér Andrásné fő­könyvelő adott számot. A 120 millió forintos árbevételi tervet 149 millió forintra teljesítette az üzem. Ez 123,9 százalék, költség­tervét pedig 122 százalékra. így a nyereség is meghaladja a ter­vezettet. A második napirendi pont az 1984. évi gazdálkodási és pénz­ügyi terv elfogadásával foglal­kozott. A több irányú vita végül egy­séges állásfoglalással ért véget. Ennek lényege, hogy szerényebb növekedéssel, esetleg szintentartás- sal jobb minőséggel kell folytat­ni a termelést, a költségek to­vább csökkentésével ellátni Kis­kunfélegyháza város és a meg­növekedett vonzáskörzet lakossá­gát, s megtartani a megszerzett piacokat. Retkes Imre Nyíregyházi képzőművészek kiállítása Szabolcs- Szatmár megye művészei, együttesei feb­ruár 8-tól 29-ig nagyszabású bemutatót tar­tanak Bács- Kiskun megyé­ben. Ennek ré­szeként Kis­kunfélegyhá­zán a Móra Fe­renc Művelődé­si Központ ka­maratermében került sor a nyíregyházi képzőművé­szek bemutat­kozására. A kiállítást nagyszámú érdeklődő jelenlétében dr. Mura­közi Ágota muzeológus nyitotta meg. Részletesen elemezte a 11 kiál­lító művész fejlődését, életútját, s pályafutásuk során elért eredmé­nyeit. A kiállított munkák nagy­szerűen tükrözik a nyírségi táj hangulatát, természeti szépségeit, s az ott élő emberek életét, mun­kás hétköznapjait. A bemutatott anyag festmé­nyekből, kisplasztikákból, érmék­ből, linómetszetekből áll. Az al­kotások pedig arról vallanak, hogy 9 A kiállítás egy részlete. alkotóik mesteri kézzel kezelik a színeket, a formákat, a képző­művészet minden lehetőségét. Bátran nyúlnak a tájra jellemző népművészeti elemekhez is. A kiállítók alkotásaiból csak ízelítőt kaphatunk ezen a tárla­ton, a megnyitóból tudjuk, hogy országosan is sok elismerés és si­ker részesei. További munkájuk­hoz töretlen fejlődést és újabb si­kereket kívánunk. N. L. Móra Ferencre emlékeztünk Kiskunfélegyháza lakossága ün­nepségek, megemlékezések soro­zatával tett hitet a nagy író irán­ti szeretedéről, 'halálának 50. év­fordulóján. Fekete János helytör­téneti kutató a Kiskun Múzeum­ban tartott előadást „Móra Fe­renc félegyházi napjai” címmel. Február 8-án a Móra Ferenc nevét viselő általános iskola ne­velői és tanulóifjúsága kezdemé­nyezésére emléktáblát helyeztek el az épület falán. Az ünnepsé­gen megjelentek a város párt­ós állami vezetői, az iskolák kép­viseletében pedagógusok, diákok. A Móra család több tagját is a vendégek közötöt találtuk, akiket Gila Istvánná igazgatónő üdvö­zölt. Kovácsné Vészi ts Márta, Móra unokája már többször járt városunkban. A két ükunoka, Ádám és József méghatottan áll­tak az ünneplők között., Dr. Péter László, a szegedi So­mogyi Könyvtár tudományos fő­munkatársa mondott avatóbeszé­det, melyben a kis gimnázium — későbbi nevén algimnázium — szerepéről, majd Móra Ferenc gimnáziumi éveiről beszélt. Annyi bizonyosra vehető, hogy az első gimnáziumot ebben az épületben kezdte járni —, mondotta. Nyol­cadikos volt, amikor az új gim­názium felépült, s ebben tett 1897. júniusában sikeres érettségi vizsgát. Az avatóünnepség során az is- Kola tanulói kedves műsorral kö­szöntötték a vendégeket, majd a város párt- és állami vezetői és az író nevét viselő intézmények képviselői, valamint a Móra csa­lád tagjai koszorút helyezték el az emléktáblánál. A tsz egészségügyi tanfolyamán A Lenin Mgtsz vezetősége nagy gondot fordít arra, hogy az élel­miszer-ágazatban, így a központi üzemi konyhán, az Arany Páva étteremben, a Bugaci csárdában, a területen levő tálalókonyhákban, a borászatban és a szeszfőzdében dolgozók tökéletesen ismerjék az egészségügyi előírásokat, és azokat be is tartsák. Oktatásukról az időszakonként rendezett egészségügyi tanfolyamokon gondoskodnak. A most zárult tanfolyam vizsgájára meghívást kaptam Riskó Péter szociálpolitikai főosztályvezetőtől. A vizsga helyén, a központi iroda­ház alagsorában levő kultúrteremben Makra Jenőné személyzeti és oktatási előadó mutatta be a vizsgabizottságot, dr. Sztakó Ágnes or­vost, a bizottság elnökét, Ernyes Lászlónét, a vizsgázók felkészítőjét és Császár Ferencnét, a KÖJÁL képviselőjét. A hallgatók, számszerint 38-an, jó felkészültségről tettek bizony­ságot, meglátszott, hogy komolyan veszik feladatukat, tisztában van­nak a tanultak fontosságával, jelentőségével. T. M. 9 A képzőművészeti pályázat díjkiosztása. (Kép és szöveg: Némedi László) Anyakönyvi hírek Növekvő betétállomány Pálmonostorán SZÜLETTEK: ötvös László Péter (anyja neve: Csikós Edit). Horváth István (Csányi Erzsébet). Mányi Me­linda (Cseh Rózsa), Torbán Zoltán (Balogh Magdolna). Vincze Csaba (Hegedűs Márta). Földvárl-Nagy Lász­ló (Zombori Zsuzsanna). Farikas Ve­ronika (Gondi Veronika). Ocsai Tí­mea (Fekete Agnes Julianna). Pó­lyák Marianna (Lipováczi Irma). Be- sze Róbert (Konkoly Magdolna). Var­ga Csa-ba (Kádár Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csorna Éva Mária—Bujdosó Imre. Tóth Ilo­na—Tóth Imre. MEGHALTAK: Hideg Antal — Kis­kunfélegyháza. Pap Rozália — Kis­kunfélegyháza. Temesváry Sándor — Bugac. Pap Imre — Kiskunfélegyhá­za.' Bakodi István — Jászszentlászló, Katona Gáspár — Kiskunfélegyháza, A jászszentlászlói takarékszö­vetkezet pálmonostori kirendeltsé­ge az elmúlt öt évben több mint háromszorosára növelte betétállo­mányát. Egyre népszerűbb a köz­ségben a csinos kis üzletházban működő pénzintézet. Ezt igazolja a 16 milliós betétállomány is. Ma már minden harmadik lakos tag­ja a takarékszövetkezetnek, s egy­re többen veszik igénybe a falu bankjának különféle szolgáltatá­sait. A kirendeltség két fiatal dolgozója ez évre is vállalta a ter­vek teljesítését, illetve túlteljesí­tését, Ha megfelelő támogatást MŰSOR • A Móra-szobornál dr. Fazekas István tart megemlékezést. Az ünnepség után kiosztották a Móra Ferenc Általános Iskola által kiírt képzőművészeti pályá­zat díjait, amelyeket az alábbi kategóriákban Rosta Ferenc,, a zsűri elnöke és Kapus Béláné csapatvezető adott át. Batik: el­ső Sinkó Andrea 5. osztályos, Mó- ra-áskola. kerámia: első Szabó Éva, a városi szakkör tagja. Grafika: első Urbán Melinda 6. osztályos, Móra-iskola. Zománc: Ferenczi Krisztina, a városi szak­kör tagja, rajz: Fekete Andrea 6. osztályos, Móra-iskola. A délutáni órákban a Daru ut­ca elején álló Móra-szobornál koszorúzása ünnepséget tartottak, ahol dr. Fazekas István, a Kis­kun Múzeum igazgatója tartott megemlékezést a nagy íróról. Ez­után a Móra nevét viselő intéz­mények és szocialista brigádok képviselői helyeztek el 'koszorút a szobor talapzatánál. Az ünnepségsorozat méltó be­fejezése volt a Művelődési Köz­pont nagytermében tartott irodal­mi előadás. A zsúfolásig megtelt teremben diákok, pedagógusok előtt dr. Péter László, az iroda­lomtudományok kandidátusa tar­tott' előadást „Móra Ferenc, a nyelvművész” címmel. Az elő­adásában* azokat a ma már rit­kán, vagy egyáltalán nem hasz­nálatos kifejezéseket elemezte, melyek ékesen bizonyítják, meny­nyire együtt élt Móra a néppel, s nála talán senki sem ismerte jobban ezt a nyelvet, melyet az utókornak is feltétlenül isnjerpi 'kell. • A délutáni irodalmi előadás közönsége a művelődési központ­ban. kapnak, ez minden bizonnyal tel­jesülni is fog. Tamási István ügyvezető igazgató Petőfi mozi: fél 4 órakor: JE­GESMEDVE A PORONDON. Ro­mán film. Háromnegyed 6 és 8 órakor: CSILLAGHULLÁS. Sz., mb., sznviet film. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: H16, 145, 273 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 216—96/162 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents