Félegyházi Közlöny, 1982 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1982-11-19 / 46. szám

HANGVERSENY Az Országos Filharmónia fel­nőtt bérletsorozatának hangver­senye 1982. november 22-én este 7 órakor lesz a városi tanács dísztermében, Perényi Eszter he­gedű- és Szűcs Lóránt zongora- művész közreműködésével. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROSI TANÁCSÁNAK RENDELETE A lakásgazdálkodásról Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács az 1982. április 7-i határozatában jóvá­hagyta a lakásépítés és -fenntar­tás, -gazdálkodás és -elosztás fej­lesztésére vonatkozó irányelveket. Városunkban az MSZMP városi bizottságának és a városi tanács­nak 1982. július 16-i együttes ülé­se szabja meg ez irányú felada­tainkat. A lakáselosztási rendszer további korszerűsítésének célja elsősorban az eltérő szociális és jövedelmi helyzetű családok la­káshoz jutásában az egyenlőbb esélyek megteremtése, az állam és a lakosság pénzügyi terheinek arányosabbá tétele, a társadalmi igazság erősítése. Alapvető cél, hogy a lakással nem rendelkező, elsősorban fia­tal házaspárok lakáshoz jutási feltételei javuljanak. Ezért olyan lakáshoz jutási rendszert, kell kialakítani, hogy a fiatal házas­párok első lakását szerényebb komfortfokozatú és alapterületű lakással kell Isielégíteni, függet­lenül jövedelmi, vagyoni és szo­ciális helyzetüktől. A fokozatos­ság elve alapján a további l'akás megszerzése tanácsi lakáskiuta­lással, cserével, építéssel, illetve vásárlással történhet. Ennek alap­vető eszköze a széles hatáskörű lakáscsererendszer kiépítése. Kiskunfélegyháza város Taná­csa az 1982. október 22-i ülésén megalkotta 4/1982. (X. 22.) tr. sz. rendeletét a lakáselosztásról és a lakásgazdálkodásról, amely ren­deletet a következőkben ismer­tetünk kedves olvasóinkkal. Alapvető cél, hogy az épülő la­kások 75 százalékát fizikai mun­kások, illetve a termelést közvet­lenül irányító műszaki dolgozók, 40—60 százalékát pedig fiatal há­zaspárok kapják. A 3 és több­gyermekes családok — a minden­kori lakáshelyzet függvényében — tanácsi bér-, és tanácsi érté- kesítésű lakás igénylésekor 2 éven belül, szervezett akcióban épülő lakás igénylésekor 1 éven belül kerüljenek az éves lakáskiutalási névjegyzékre. Részletesen szabályozza a ta­nácsrendelet a bérlő- és vevőki­választási jogot is. Itt arról van szó, hogy a tanácsi bér- és ta­nácsi értékesítésű lakások mini­mális hányadát a lakás értéke bi­zonyos részének megtérítése elle­nében egyszeri vagy többszöri bérlőkiválasztási, illetve vevő­kiválasztási jogot biztosít a vég­rehajtó bizottság a közületi szer­vek részére, a költségvetési szer­vek részére, az állami vállalatok­nak és egyéb állami gazdálkodó szerveknek, szövetkezeteknek, szövetkezeti vállalatoknak és jo­gi személyiséggel rendelkező gaz­dasági társulásoknak. Csupán példaként említem, hogy tanácsi bérlakás esetében egyszeri bérlő­kiválasztási jog megszerzéséért a lakás bruttó költségének a költ­ségvetési szervek 20—40 százalé­kát, egyéb szervek 40—60 száza­lékát kötelesek a városi tanács­nak megfizetni. Igényjogosultság tanácsi bérlakásra Szabályozza a tanácsrendelet azoknak a körét, akik tanácsi bérlakásra jogosultak. Kereseti, jövedelmi viszonyaik alapján szo­ciális jellegű tanácsi bérlakásra az a személy jogosult, akinek, il­letőleg a vele költöző családtag­jainak az 1 főre jutó átlagos ha­vi jövedelme a 2500 forintot nem haladja meg. Az egyedülállók­nál, a rokkant, vak igénylőknél, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél és nyugdíjasoknál a ta­nácsi bérlakásra való jogosultság akkor is fennáll, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelmük a 3000 forintot nem haladja meg. A gyermektelen fiatal házasoknál az egy főre jutó jövedelem meg­határozásánál 1 gyermek meglé­tét előzetesen számításba kell venni. Minőségi csere esetében az 1 főre jutó átlagjövedelemtől füg­getlenül — nem jogosult tanácsi bérlakásra az a személy, aki, il­letőleg a vele költöző családtagja az igénylés benyújtásakor vagy a lakás biztosításakor, illetőleg az azt megelőző 5 éven belül az ország területén beköltözhető la­kástulajdonnal, üdülővel, beépít­hető lakó- vagy üdülőtelekkel, 6000 négyzetméternél nagyobb te­rületű szőlő-gyümölcsös, vagy kert művelési ágú ingatlannal rendelkezik, illetőleg rendelke­zett. Nem kaphat tanácsi bérlakást az sem, akinek 80 000 forint érté­ket meghaladó személygépkocsija van, illetőleg volt, vagy pedig az általában szokásos használati tárgyakon túl 100 000 forint ér­téket meghaladó ingóvagyonnal rendelkezik. Mozgássérült szemé­lyek gépkocsi-tulajdona — érték­től függetlenül — nem kizáró té­nyező. A felsorolt valamely in­gatlanvagyon megléte esetén ki­vételt lehet tenni akkor, ha az ingatlan értéke az igénylő ren­deletben megállapított jogos la­kásigény mértéke alsó határának megfelelő OTP-értékesítésű la­kás előtörlesztésének befizetésé­hez nem elegendő. Megjegyzem, hogy a lakásigény mér.téke 2 sze­mélynél egy-két lakószoba, 3 sze­mélynél másfél-két és fél lakó­szoba, 4 személy esetében kettő- három lakószoba stb. Igénylés Lakásigénylést az erre a célra rendszeresített igénylési lapon le­het benyújtani, amely beszerez­hető a városi tanácsnál a lakás­hivatalban, vagy az Információs Irodán. Űj jogi szabályozás, amely szerint a lakásigénylés benyújtá­sakor, illetve megújításakor igénylési letétet kell fizetni. A lakásügyi hatóság az igénylés nyilvántartásba vételéről az igénylőt írásban értesíti. Igénylési letét Szociális jelleggel, illetve hatá­rozott időre igényelt tanácsi bér­lakás esetén 500 forint igénylési letétet kötelesek fizetni azok az igénylők, akik: 3 vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskod­nak, és lakáskiutalás esetén a terhűkre megállapított lakás- használatbavételi díj — e rende­let alapján — részben vagy tel­jes mértékben elengedhető; kettő vagy több gyermek, illetve eltar­tásra szoruló családtag eltartásá­ról egyedül gondoskodnak; nyug­díjasok, járadékosok és szociális segélyezettek; egy gyermeket egyedül nevelnek és komfort nélküli, vagy félkomfortos, lakás kiutalását kérik. Ezer forintot kell fizetni azoknak, akik: két gyermek, vagy más rászoruló csa­ládtag eltartásáról gondoskodnak és komfortnélküli, vagy félkom­fortos lakás kiutalását kérik; egy gyermeket egyedül nevelnek és komfortos, vagy összkomfortos la­kás kiutalását kérik: fiatal há­zaspárok és első lakásként kom-, fort nélküli, vagy félkomfortos lakás kiutalását kérik és végleges lakáshoz jutásuk érdekében meg­határozott idejű és összegű elő- takarékosságot vállalnak. 2000 fo­rintot fizetnek azok, akik a fent leírtakban nem szerepelnek. Nem szociális jelleggel jutta­tott tanácsi bérlakás esetén a la­kás szobaszámától és komfortfo­kozatától függetlenül az igénylők 15 000 forint lakásigénylési leté­tet kötelesek fizetni. A szervezett akcióban épült tanácsi elosztású, illetve vevőkijelölésű lakásoknál (OTP-s és lakásszövetkezeti): egy­szobásnál 4000, kettőszabásnál 5000, ennél nagyobb lakásnál 6000 forint a letét összege. A letétet a lakásigényléstől, számított 3 hó­napon belül, legkésőbb azonban 1983. június 30-ig kell az Orszá­gos Takarékpénztár helyi fiókjá­nál befizetni A letét összege ka­matozik. Azoknál a fiataloknál, akik ifjúsági takarékbetéttel ren­delkeznek, a takarékbetét össze­ge a letétbe beszámításba kerül. Ha valaki a lakásigénylését visz- szavonja,, úgy a letét összegét maradéktalanul visszakapja. Társadalmi elbírálás Az, hogy városunkban kik kaphatnak tanácsi elosztású la­kást, nagyban függ a Lakásügyi Társadalmi Bizottság javaslatá­tól, amely bizottságot a tanács végrehajtó bizottsága hozta létre a városban működő különböző társadalmi szervek képviselői­ből. A bizottság feladata különö­sen: véleményezi a lakásügyi ta­nácsrendelet-tervezeteket ; ellen­őrzi a névjegyzéken kívüli igé­nyek kielégítését; helyszíni kivizs­gálásokat végeznek; javaslatot tesznek az éves lakáskiutalási névjegyzék összeállítására; ellen­őrzi a lakáskiutalási és lakásér­tékesítési névjegyzékben foglal­tak végrehajtását; részt vesz a névjegyzék-tervezet elleni észre­vételek kivizsgálásában; közre­működnek az ügyfélfogadásokon; javaslatot tesz azon lakásigénylé­sek soronkívüli kielégítésére, akik megüresedett félkomfortos, vagy komfort nélküli tanácsi bérlakás korszerűsítését, vagy lakhatóvá tételét vállalják; segítséget nyújt a minőségi (lépcsőzetes) lakás­cserékhez. Sorolás A lakások kiutalásakor előny­ben kell részesíteni: a nagycsalá­dosokat; fiatal házasokat; nyug­díjasokat; tartósan beteg, mozgás- képtelen, rokkant személyeket; szociális segélyből élőket; akik háztartásában testi vagy szellemi fogyatékossága miatt végleges munkaképtelen családtag eltar­tásáról gondoskodnak; gyerme­küket egyedül nevelő szülőket; akik igényjogosultságuknál na­gyobb anyagi teherrel járó lakás­hoz jutási formát választanak. Előnyben kell részesíteni a mun­kában élenjáró dolgozókat, és a város társadalmi életében kiemel­kedő munkát végző személyeket. Lehetőleg kedvező sorolást kell biztosítani a legalább 5 éve Kiskunfélegyházán állandó jel­leggel lakó, illetve dolgozó igény­lőknek. Nem lehet viszont előny­ben részesíteni azokat, akik: elő­ző lakásuknak bérleti jogviszo­nyát szabadságvesztés, kitiltás, kiutalás, lakbérhátralék, lakás­rongálás vagy a neki felróható egyéb magatartása miatt szüntet­ték meg; lakásigényüket kielégítő ingatlanukat elidegenítették; aki korábbi nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakását kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú la­kásra elcserélte; aki hátrányos lakáshelyzetét neki felróható ok­ból idézi elő; végül, aki lakását albérletbe, ágybérletbe, illetőleg idegenforgalmi szervvel kötött szerződéssel fizetővendég-szolgá- lat céljára, vagy egyébként rendel­tetésellenes módon hasznosítja. Ha azt kell megállapítani, hogy az igénylő a lakáskiutalási névjegy­zékre a Lakásügyi Hatóság fél­revezetésével vagy valótlan adat közlése folytán került fel. őt a névjegyzékből törölni kell. Kiutalási és értékesítési névjegyzék A lakásügyi hatóság a Lakás­ügyi Társadalmi Bizottság véle­ményének figyelembevételével állítja össze az éves lakáskiutalá­si és lakásértékesítési névjegy­zék-tervezetet, amelyet a városi tanácsnál a hirdetőtáblán 30 nap­ra kifüggeszt. Erről a lakosságot minden esetben a Félegyházi Közlöny útján tájékoztatjuk. A névjegyzékkel kapcsolatban ész­revételt lehet tenni, a végleges névjegyzéket a tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. Az épülő lakások a névjegyzékre felvett igénylők részére annak sorrend­jében utalhatók ki. Egyes nem állami lakások elosztása A szervezett magánlakás-épí­tés keretében épülő, külön meg­állapodás alapján tanácsi vevőki­jelölésű lakások elosztásánál azo­kat az igénylőket kell elsősorban figyelembe venni, akik tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű la­kásra vagyoni és jövedelmi viszo­nyuk alapján nem jogosultak. A korábban említett sorolási szem­pontokon túl előnyben kell ré­szesíteni az előtakarékosságot vál­laló fiatal házasokat, a munkál­tatói támogatásban részesülőket, továbbá azokat a lakásigénylőket, akik kedvezményesebb lakásjut­tatási formára is jogosultak, de személyi tulajdonú lakás vásárlá­sát vállalják. Az igénylések megújítása Az 1982. december 31-ig be­nyújtott — névjegyzéken még nem szereplő — lakásigénylése­ket 1983. január 1. és június 30. napjai között kell megújítani az igénybevételi letét legkésőbb 1983. június 30-ig történő befize­tése mellett, ha az igénylő la­kásigénye kielégítését továbbra is kéri. Aki lakásigényét nem újít­ja meg, törlik a lakásigénylők nyilvántartásábói. A használatbavételi díj fizetésénél adható kedvezmények Akik nem szociális jelleggel kapnak tanácsi bérlakást, ré­szükre kedvezmény nem adható. Félkomfortos és komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalása, illet­ve ilyen lakásra fennálló lakás­bérleti jogviszony folytatása ese­tén a lakás-használatbavételi díj megfizetését a lakásügyi ható­ság a következő esetekben és mértékben köteles elengedni. Tel­jes egészében el kell engedni, ha az igénylő: házastársa (élettársa) legalább 3 gyermeket, vagy csa­ládtagot tartanak el; legalább két kiskorú gyermeket, vagy család­tagot egyedül tart el; járadékos, szociális segélyezett, nyugdíjas házaspár, vagy egyedül élő nyug­díjas, illetve eltartott családtag­gal élő nyugdíjas. További felté­tel ezeknél, hogy az egy család­tagra eső havi jövedelem az 1500 forintot ne haladja meg. Lakás­használatbavételi díj 50 százalé­kát el kell engedni, ha az igény­lő: házastársa (élettársa) legalább két kiskorú gyermeket vagy csa­ládtagot tartanak el; járadékos, szociális segélyezett, nyugdíjas házaspár, vagy egyedül élő nyug­díjas, illetve eltartott családtag­gal élő nyugdíjas, ha az egy csa­ládtagra eső jövedelem a 2000 forintot nem haladja meg. Komfortos és összkomfortos ta­nácsi bérlakás kiutalása, illetőleg ilyen lakásra fennálló lakásbérle­ti jogviszony folytatása esetén a lakásügyi hatóság annak a lakás­igénylőnek, aki három vagy en­nél több gyermek eltartásáról gondoskodik a következő mérték­ben köteles elengedni a lakás­használatbavételi díjat: 70%-ban el kell engedni, ha a családtagok egy főre eső havi jövedelme az 1500 forintot nem haladja meg; 50 százalékban kell elengedni, ha a családtagok egy főre eső havi jövedelme a 2000 forintot nem lépi túl. összkomfortos és kom­fortos tanácsi bérlakás kiutalása, illetőleg az ilyen lakásra fennál­ló lakásbérleti jogviszony foly­tatása esetében a bérlő kérelmé­re a szociálpolitikai kedvezmény- nyel csökkentett lakás-használat­bavételi díj: 70 százalékára kap­hat részletfizetési kedvezményt, ha három vagy ennél több gyer­mek eltartásáról gondoskodik; a lakás-használatbavételi díj 50 százalékára adható részletfizetési kedvezmény, ha a bérlő kettő vagy egyedülállóként egy család­tag eltartásáról gondoskodik és az egy főre eső havi átlagjöve­delme a 2000 forintot nem halad­ja meg; az utóbbi pontban felso­roltaknak 30 százalékban adható részletfizetési kedvezmény, ha az egy főre eső havi átlagjöve­delem a 2000 forintot meghalad­ja de a 2500 forintot nem lépi túl. Állami tulajdonú házingatlanok értékesítése A tanácsi rendelet végül az ál­lami tulajdonban álló házingatla­nok értékesítésével kapcsolat­ban tartalmaz szabályokat. A központi jogszabályoknak megfe­lelően a leglényegesebb módosí­tás az, miszerint megszűnt az a rendelkezés, hogy legfeljebb a 12 lakásos épületeket lehet csak ér­tékesíteni. Ennek . megfelelően magánszemélyek részére elidege­níthető az egynél több lakás, il­letőleg önálló rendeltetésű helyi­séget magukban foglaló lakó­vagy vegyes rendeltetésű, illető­leg nem lakás céljára szolgáló épületek is, ha azokat a kezelő állami szerv előzetesen társasház­zá alakította át. Az állam kizá­rólagos tulajdonában álló ilyen lakó- vagy vegyes rendeltetésű épületiekben levő lakások csak akkor idegeníthetők el, ha leg­alább a lakások kétharmadának bérlői kérik az elidegenítést. Tájékoztatjuk kedves olvasóin­kat, hogy a fent leírtak tartal­mazzák a tanácsi rendeletnek minden lényeges rendelkezését, ettől függetlenül a rendelet meg­tekinthető a városi tanács infor­mációs irodáján. Megkapták a rendeletet a tanácstagok, körzeti népfrontbizottságok és pártszer­vezetek, valamint a vállalatok ve­zetői is. Dr. Korponai Zoltán vb-titkár A játéksorozat kezdete nem is­meretlen a lap olvasói előtt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Magyar Honvédelmi Szövetség közös akciója szinte egész társadalmunkat, a lakossá­got, a munkahelyek dolgozóit, kol­lektíváit és a tanulóifjúságot hív­ja vetélkedni történelmi ismere­teink, nemzeti hagyományaink ápolása érdekében. Kiskunfélegyháza városban ok­tóber végén megalakult az a mun­kabizottság, mely hivatott e ne­mes vetélkedő városi szintű koor­dinálására. Már az iskolákban, in­tézményekben, munkahelyeken vannak a rejtvényújságok, melyek helyes megfejtésével lehet a ve­télkedőn indulni. Leadási ha­táridő: december 15-e. Ezt kö­vetik az iskolai, munkahelyi ve­télkedők, melyeket 1983. február 10-ig kell lebonyolítani a közpon­tilag biztosított tematika alapján. A munkabizottság felmérve a vár­ható érdeklődést, úgy határozott, hogy elődöntőkön fog kialakulni a városi döntő mezőnye. Az általános iskolák elődöntő­jére a Dózsa-iskolában kerül so» február 12-én. Ugyanezen a napon a 608. sz. ISZK-ban a középisko­lák csapatai fognak versenyezni. A KISZ-szervezetek, MHSZ-klu- bok, a munkahelyek csapatai pe­dig február 26-án a művelődési házban mérik össze tudásukat. Aa elődöntők legjobb 3—3 csapata fogja alkotni a forradalmi if júsági napok keretében március 19-én megrendezésre kerülő városi dön­tő mezőnyét, mely színvonalasab­bá tétele érdekében a résztvevőle és remélhetően a megjelenő szép számú érdeklődő szórakoztatására kulturális műsor kerül összeállí­tásra. Várjuk a versenyezni, játszani szerető fiatalokat és dolgozókat! A Móra Ferenc Művelődési Központ programjából A Móra Ferenc Művelődési Központban 1982. november 22-én 17 órakor nyílik a Budai Fotó- és Filmklub kiállítása. A kiállítást megnyitja dr. Holló Dénes, a klub elnöke. November 24-én 9 óra és 11 óra­kor gyermekműsor a Magyar Cir­kusz és Varieté Vállalat előadásá­ban; „Hurrá itt a cirkusz” cím­mel. A műsorban szereplő artisták mellett ismert és híres mesefigu­rák jelennek meg a színpadon, a közönséggel közvetlen játékos hangulatot kialakító szórakozást teremtve. Úttörők és a nyelvtanulás Néhány általános iskolában az úttörők elhatározták, hogy az orosz nyelv mellett, második ide­gen nyelvként, szakköri foglalko­zás keretében elkezdik az eszpe­rantó nyelv tanulását. Az elhatározást tett követte és egy hónap óta a Dózsa György, Darvas téri Általános Iskolákban és az általános iskolai kollégi­umban 38 lelkes VI. osztályos úttörő tanulja a könnyű, dalla­mos eszperantó nemzetközi nyel­vet heti egy órában. Az úttörők elhatározták, hogy tavasztól levelezőkapcsolatot léte­sítenek a szocialista országbeli pajtásokkal, eszperantó nyelven, hiszen ez a nyelv már elterjedt aa egész földkerekségen. Levelező­kapcsolatot terveznek szovjet, bol­gár, csehszlovák, román és finn pajtásokkal és egy nyelven, egy szívvel harcolnak a népek megér­téséért, a világbékéért a levele­zésükkel. A Centrum Áruház -- Tiszaalpáron A kiskunfélegyházi Centrum Áruház üzletpolitikai újítása jól bevált, mert a környező községek lakosai örömmel fogadják az al­kalmi külső árusításokat, mert időt és fáradságot takarítanak meg. A Centrum Áruház vezetői és dolgozói viszont nem sajnálják a fáradságot, hogy helyükbe vi­gyék legkeresettebb portékáikat, melyek közül több cikknél még árengedményt is adnak. így volt ez a tiszaalpári műve­lődési házban rendezett kétnapos Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Rausch Judit, anyja: Bosnyák Veronika, Virág Tímea — Hatvani Mária Anna, Vakhal Péter — Pádár Erzsébet, Dékány István — Márta Mária, Térjék Zsolt — Lőrincz Mária, Berki Árpád János — Sáska An­na. Szabó Judit — Bóbis Zsuzsanna. Szepesi Csaba Zoltán — Törteli Mária, Horváth Erika — Boros Éva. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kolláth János — Csenki Ilona, Tóth Illés — Fazekas Mária, Pethő Géza Gyula — Lantos Ildikó. MEGHALTAK: Major István, Szeme­re u. 16. Iványi István, Arany J. u. 25. Ajtai Mártonná Jakab Anna, Wesse­lényi u. 53, Fricska János László Jász- szentlászló. MŰSOR: Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: SZUPERZSARU. III. helyárú! Színes, magyarul be­szélő, olasz filmvígjáték. vásáron is, ahová 17 dolgozóval mintegy másfél milliós árukészle­tet szállítottak ki, ebből félmillió forint értékű a színvonalas, és a Centrum Áruház teljes áruskálá­ját, bemutató kiállítás célját szol­gálta. A kétnapos vásár után tombo­lával egybekötött divatbemutatót rendeztek, a vásárláskor ajándék­ba kapott sorsjegyek tulajdono­sai között. T. M. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyár Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusitásban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/1*2 pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 20-46* Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
Thumbnails
Contents