Félegyházi Közlöny, 1981 (25. évfolyam, 1-49. szám)

1981-07-17 / 28. szám

A város VI. ötéves terve II. DEMOKRATIKUS ELŐKÉSZÍTÉS A VI. ötéves terv előkészítő munkálatainál figyelembe vett irányelvek: Az Országos Tervhivatal 1979 júliusában kiadta a tervkoncepci­ók kidolgozásának irányelveit. Az MSZMP XII. kongresszusa kijelölte a fejlett szocialista tár­sadalom építésének további fel­adatait, a KB pedig határozatban rögzítette az új tervciklus fő tendenciáit. Az országgyűlés 1980. december 18-án törvényerőre emelte a VI. ötéves tervet. Az MSZMP városi bizottsága 1981. március 20-án foglalkozott a vá­ros és a négy városkörnyéki köz­ség tervjavaslat-előkészítő mun­kájával, meghatározta a külön­böző területek fő feladatait. Bács- Kiskun megye Tanácsa 1381. júli­us ÍO-én elfogadta a Vi ötéves tervkoncepciót, A városi tanács az e?f • r terv- előkészítő szakaszban bevonta a tervez*'Hz ?. lakosságot,, ismertet­te a lei, ..»«-ageket és gyűjtötte a véleményeket a részletes tervja­vaslathoz. A Hazafias Népfront körzeti bizottságain keresztül 2 000 kér­dőívet juttatott el a lakossághoz, s a kérdésekre adott válaszok így javasolták a fontossági sorrend összeállítását: * iskolai tantermek, óvodai és bölcsődei férőhelyek építése, • napközik fejlesztése, jár­daépítés, útépítés, vízhálózat-bő­vítés, tisztasági fürdő, parkrende­zés és üzlethálózat-fejlesztés. A szeles körű tájékoztatás, vé­leménykérés után, valamiht azV. ötéves terv végére elért ellátási színvonal figyelembevételével fo­galmazódott meg a város költség- vetési és fejlesztési tervjavasla­ta, ahol az igények és lehetőségek összehangolásánál a következőket kellett -mérlegelni: — A népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása ér­dekében, a mérsékeltebben nö­vekvő nemzeti jövedelemből ke­vesebb jut belső felhasználásra, így a közületi fogyasztás és a be­ruházás üteme csak minimálisan növekedhet. — Ebből következtetve a ren­delkezésre álló saját és a közpon­tilag biztosított anyagi eszközök­ből, jól rangsorolva kell a felada­tokat meghatározni úgy, hogy az V. ötéves tervidőszak végére kia­lakult naturális mutatók színvo­nala — a népességi mutatószá- mok változásából eredő külön feladatok megoldásával — visz- sza ne essen, sőt, ahol lehet ja­vuljon. Helyszűke miatt a terv részletes ismertetésére csak folytatásokban térhetünk ki, de azt (máris meg­mondhatjuk, hogy ésszerű taka­rékos gazdálkodással meg van a lehetőség az elért színvonal meg­őrzésére. Aratás derekán a Petőfi Tsz-ben Mire e sorokat a tisztelt olva­só olvassa, a legnagyobb és leg­szebb nyári munka, az aratás Félegyháza határában is inkább a vége felé jár, már mint a köze­pén. Szövetkezetünkben, a Petőfi­ben, hasonlóan a többi gazdaság­hoz, komoly műszaki felkészülés, gépjavítás, gépszemle, munkavé­delmi és tűzvédelmi oktatás előz­te meg a munkakezdést. Üj kom­bájnt vásároltunk, E—516-os tí­pusú, korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépet, amit azonban kissé hiányosan adott át az AGRO- KER. A meglévő „testvéréhez” sem kaptunk felhordó láncot, így eléggé idegesen fogtunk hozzá a 400 hektár búzatermésünk Mara­tásához. Sajnos, sokszor jobban kell bíznunk a szerencsénkben, lele­ményességünkben, mint az alkat­részellátásban. Komoly munkát szervezni az ipari üzemekben is úgy lehet, ha a munkafeltételek biztosítottak. Rajt előtt megbészéltük kom­ibáj nosainkkal a munka körülmé­nyeit, a bérezést, premizálást, meghirdettük ismét a TESZÖV által szervezett aratási versenyt, melynek díjait az idén megkét­szerezte a szövetség. Gondos elő­készítés után szépen halad az aratási munka, naponta 12—13 vagon búzát küld a két E—516-os vezetője a magtárba. Ügy szer­vezzük a munkát, hogy ne kelljen a búzát szárítani, így fűtőo’ajat,. illetve költséget takarítunk meg. Ez az energiagondok mellett azért is fontos, mert a termés va­lamelyest kevesebb a tervezett­nél. Minden megtermelt szemet és szál szalmát meg kell becsül­ni, beosztani, hogy eleget tudjunk tenni szerződéses kötelezettsé­günknek, s emellett megmarad­jon a közös gazdaság búza- és szalmaszükséglete, valamint ki­elégíthessük a háztáji igényeket is. Az aratást követi a szalma be­takarítása, a háztáji szalma ház­hoz szállítása, hogy azt már ne kelljen bekazlazni. Gyors tarló­hántással igyekszünk a talaj ned­vességtartalmát megőrizni. Az aratás mellett minden ágazat munkájára nagy gondot fordítunk, ki kell gazdálkodni a búzából az árbevételi kiesést. Ez állandó elemzést, naprakész ismereteket kíván a vezetéstől. Most zajlik ágazatonként és szövetkezeti „összesenben” is az első félévet értékelő munka, amely a követ­kező időszak feladatait is meg­adja. Ha jól sáfárkodunk, dolgozó tagságunkkal együtt, ismét ered­ményes lesz munkánk, tudjuk teljesíteni 1981. évi tervünket és a zárszámadás hűvösebb napjain jó eredményekről tudunk beszá­molni, benne a forró nyári ara­tásról, a- tagság kitartó munkájá­SPORT LABDARÚGÁS: A bajnokság befe­jeztével megkértük Kurucz Istvánt, a HKBSE edzőjét, hogy értékelje csa­pata elmúlt évi teljesítményét. — Miután az új bajnoki kiírás is­mertté vált, a legfőbb célunk az lett, hogy az idény .végére kerüljön be a csapat az első hat hely valamelyiké­re, és ezáltal szerezze meg a jogot a területi bajnokságban való indulásra, az MNK-ban pedig sikeresen jussunk túl a megyei selejtezőmérkőzéseken. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése az első pillanatokban nem látszott ép­pen könnyűnek, mivel alaposan meg­változott játékosállományunk az el­múlt szezon végére. A közel egy csa­patra való játékos távozása érzékeny vérveszteség volt. a szakosztály szá­mára, de szerencsére a júniusi bevo­nulások után hozzánk került fiatalok viszonylag igen gyorsan, már az ősz folyamán be tudtak épülni a csapat­ba és így’ az „őrségváltás” a várt­nál kedvezőbben ment végbe. — Most jóval a bajnokság befejezé­se után visszatekintve, mit sikerült megvalósítani a kitűzött célokból? — Mint mondottam, miután a várt­nál jóval hamarabb sikerült az új csapatot kialakítani, ezért egy kicsit megemeltük a mércét és az idény vé­gére a dobogó valamelyik fokának el­érése lett az új cél! Ennek érdekében növeltük az edzések számát, inten­zitását és az erőnlét ugrásszerű ja­vulásától vártuk az eredményesebb szereplést. Mivel fiatal játékosokról van szó, akik még jócskán a pályafu­tásuk elején állnak, nagy szükség lett volna arra is, hogy technikailag is az átlagosnál többet foglalkozzunk ve­lük, de erről különböző okok miatt le kellett mondanunk. Ennek ugyan több alkalommal is éreztük hátrá­nyait, de az időközben megszerzett jó erőnléttel a kritikus pillanatokban mégis sikerült felülkerekednünk el­lenfeleinken. A tavaszi szezon elejé­re így fel tudtunk zárkózni a Bajai SK mögé és reményünk volt az eset­leges helycserére is. Ebben az idő­szakban jól is játszott a csapat, amit bizonyít a Kalocsán elért győzelmünk, majd a Soltvadkert elleni hazai „gól­szüret”. Ilyen kedvező körülmények után került sor március 29-én, Baján a megyei rangadóra, mely mint utó­lag kiderült, edzői pályafutásom ed­digi legnagyobb csalódása lett! A későbbiekben „helyretettünk” bi­zonyos dolgokat és bár erősen hul­lámzó teljesítménnyel, hét pont hát­ránnyal megszereztük az ezüstérmet a Bajai SK mögött. Az MNK-ban is sikerült teljesítenünk a kitűzött célt, miután az idény legjobb játékával fö­lényesen legyőztük a KTE együttesét és ezzel a megye legjobb négy csa­pata közé kerültünk, tagjai lettünk az országos nagydöntőnek. A játéko­sok egyéni értékelésénél el kell mon­danom, hogy. egész éves szereplésük alapján csak Pavelkó, Fuksz és Jani- csák nyújtott mindvégig kiegyensú­lyozott teljesítményt. összegezve elmondhatom, hogy számszerűleg ugyan teljesítettük a terveinket, de sajnos, az egyesület sa­játos jellegénél fogva a játékosok egyéni képzését nem sikerült a kellő szinten elvégezni, ami jelentősen köz­rejátszott abban, hogy nem tudtunk méltó vetélytársává válni a BSK-nak a bajnoki címért vívott küzdelemben. — Hogyan alakul a csapat további programja? — Július 7-ig kaptak a játékosok szabadságot, majd megkezdtük a fel­készülést az új bajnoki szezonra. A tavaly szóhoz jutott 24 játékosból az idény kezdete előtt leszerelt 14, úgy­hogy a tavaszi gárdából csak Húszai, Szenthy, Fuksz, Somogyi és Agócs maradt meg hírmondónak."Az én szer­ződésem is most jár le, esetleges meg­újításáról most tárgyalunk, így a to­vábbi tervekről még nem tudok sem­mit sem mondani. BIRKÓZÁS: A hétvégén Budapes­ten megrendezett országos ifjúsági ,,B” kategóriás kötöttfogású birkózó­versenyen a 70 kilogrammosok 11 fős mezőnyében lépett szőnyegre Ambrus Tibor,, a Vasas TK versenyzője. Amb­rus sikeresen vette a selejtezőmérkő­zéseket, bekerült a döntőbe, de itt vereséget szenvedett és így az ered­ményhirdetésnél az ezüstérmet vehet­te át a rendezőktől. Farkas Tibor ÉSSZERŰ ENERGIA- GAZDÁLKODÁS Meleg víz - tejhűtésből A Kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet már huzamosabb ideje törekszik az ésszerű ener­giafelhasználásra. Korszerű ener­giaszerkezetre építi új beruházá­sait, a felújítások, átalakítások során megvalósítja újszerű ener­giagazdálkodási elképzeléseit. Nemrég került előtérbe a hul­ladék-energia” teljes körű haszno­sításának igénye. Ezt az elképze­lést valósította meg — megyénk­ben elsőként — a központi major tehenészeti telepén a tejházban kivitelezett beruházás. A tejhűtés során ugyanis nagy mennyiségű hőenergia szabadul fel, melyet eddig a ventillátorok a szabadba továbbítottak. Hőcserélők beépí­tésével lehetővé vált, hqgy a na­pi mintegy 4 ezer liter .tej 36 C- fokról 4 G-fokra törtéi*) lehűtése során felszabadult hőt f használa­ti meleg víz előállítására fordít­sák. Az előállított meleg víz elen­gendő a borjúitatáshpz, a tejcső­rendszer és edényzet elmosásához, valamint a dolgozók fürdéséhez. Amennyiben az így előállított meleg víz hőmérséklete — mely általában 45 C-fokos — nem ele­gendő, úgy lehetőség van villa­mos bojlerekkel a víz hőmérsék­letének növelésére. A nyáiri, illetve téli időszakban a kifejt tej mennyisége erősen változó, az előállított használati meleg víz_ hőfokát viszont célsze­rű minél magasabb értéken tarta­ni. Ezért a rendszer kialakítása úgy történt meg, hogy többféle üzemmód is megvalósítható, mely eleget tesz a fenti követelmények­nek. A használati meleg víz elő­állítása eddig kizárólagosan vil­lamos bojlerekkel történt. Most csak néhol van szükség villamos „ráfűtésre” így tetemes mennyi­ségű villamos energiát sikerül megtakarítani, évi 150 ezer fo­rint értékben. Javul az üzembiz­tonság is. A helyi üzemeltetési körülmé­nyek mellett a rendszer kiépíté­sének költsége kevesebb mint két év alatt megtérül. Buszlai István Tűzoltókkal a határban Ünnepeltek Teljes erővel folyik az aratás. Ilyenkor a mezőgazdaságban dol­gozók és a tűzoltók közös erőfeszí­tése arra irányul, hogy a gabo­na betakarítása tűzkármentesen történjen. Ennek érdekében történtek meg a gépszemlék, a dolgozók kioktatása, a magtárak előkészí­tése, fertőtlenítése, és most fo­lyik a szabályok betartásának el­lenőrzése. Terepjáró gépkocsival a Vörös Csillag földjeire induló bizott­sághoz csatlakozva, Tokai György tűzoltó őrnagy vezetésével meg­látogattuk az 1280 hektár gabo­navetés területét, melyen 6 kom­bájn dolgozik. Levágták már a 200 hektár őszi árpát és a búza aratásának is túl vannak a felén. A határjárás a tsz központjá­ban ért véget, ahol Tóth Kálmán párttitkár, Horváth Gáborné és Dobrovszky Miklós elnökhelyet­tesek, Amler István növényter­mesztési főágazat-vezető és Deák Pál tűzrendész jelenlétében To­kai György értékelte a tapaszta­latokat, melyek rendről, fegye­lemről tanúskodnak és felhívta a figyelmet a további éberségre, az előírások szigorú betartására és betartatására. T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátéron július 8-án, szohibat délután és vasárnap egész nap Dr. Szmilkó Ferenc tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Lőwy Sándor u. 6., telefon: 62. Ugyanezen idő alatt Petőfiszállás, Pálmonostora és Kunszállás közsé­gekben az ügyeletet Dr. Szobonya Csaba látja el. Lakása: Pálmonosto­ra, telefon: 18. Az idei vasutasnap egybeesett a magyar vasút születésének 135. évfordulójával, amelyet 135 ezer vasúti dolgozó ünnepelt meg az országban. A kiskunfélegyházi ünnepség a vasutas mártír, Bartha Miksa emléktáblájánál kezdődött, ahol a városi pártbizottságot is képvi­selő dr. Kardos András tanács­elnök-helyettes, Petrák Mihály főtanácsos, a kecskeméti üzem­főnökség vezetője és az állomás­vezetés képviselőinek jelenlété­ben a fiatal vasutasok nevében Hegyesi Mihály KISZ-titkár em­lékezett meg a mártír vasuta­sokról. Ezután a párt, a KISZ, a szakszervezet és állomásfőnökség képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. Az ünnepség az új szociális épület nagytermében folytatódott, ahol Tóth János szb-titkár kö­szöntötte a megjelenteket, majd Szabó István állomásfőnök mon­dott ünnepi beszédet. Megemlé­kezett a magyar vasút születés­napjáról. Százharmincöt éve an­nak, hogy Pest és Vác között el­indult az ország legelső vasúti szerelvénye. Azóta az egész or­szágot behálózta a vasút, s nagy szerepe van a gazdasági életben, valamint a személyszállításban. A félegyházi vasutasok is dere­kasan kiveszik részüket ebből a munkából. Ezt bizonyították az ünnepségen az elismerések és a jutalmak, melyeket kiosztottak. A kitüntetett dolgozók közt volt Iványi József, aki a törzsgárdajel- vény árany fokozatát, 42 évi szol­gálat után, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg. Brigádjuk 9 Buliás Imre mozdonyvezető — képünkön — a törzsgárda jel­vény arany fokozatát« kapta. az Április 4. szocialista brigád, külön ajándékkal kedveskedett az idős vasutasnak. Az ünnepséget a szociális épü­let földszinti helyiségében közös vacsora követte. £IV*f1 A>7^íil/' Serege Gábort, a 608. számú Ipari Szakmunkásképző (I€£Iliit Intézet igazgatóját Hogyan járul hozzá a 608. szá­mú Szakmunkásképző Intézet városunk iparosodásához? — A felszabadulás után a kü­lönböző iskolatípusok közül a legdinamikusabban a szakmun­kásképző iskola fejlődött. Ez új társadalmunk jellegének objek­tív következménye is. Megválto­zott a munkásosztály, s legkvali­fikáltabb rétegének, a szakmun­kásoknak a társadalmi szerepe és gazdasági helyzete, feladata. A szakmunkásképző iskolánk társadalmi, gazdasági funkciójá­ból következik, hogy a 3 éves ok­tatási idő nagyobbik hányadában szakmai képzést kapnak növen­dékeink. Pedagógiai és gazdasági szem­pontból előnyös intézetünk ese­tében, hogy egy kapun belül, kö­zös igazgatás alatt van az iskola, a tanműhely, a kollégium, a sportlétesítmények és az ipari szakmunkások esti és levelező tagozata. Előnyös, hogy jól kép­zett tantestületünk, műszaki gaz­dasági és technikai apparátusunk van. A szakmunkássá nevelés fo­lyamatában jelentős szerepet töltenek be az intézet társadalmi szervezetei, a 34 tagú párt, a 28 tagú pedagógus KISZ-szervezet, a -728 tagot számláló tanulói KISZ-szervezet, a több mint 100 tagú MHSZ klub stb. A tárgyi-személyi feltételek fokozatos javítása közben a fő figyelmet a nevelésre, a tanítás, a tanulás tartalmának és mód­szereinek korszerűsítésére, tanu­lóink műveltségi szintjének eme­lésére fordítjuk. Az új tartalom alapján tanu­lóink döntő többsége jól felké­szült a munkáséletre. Mind szak- rtiunkások kitűnően helytállnak a termelőmunkában, a termelés közvetlen irányításában. Sokan a munkájuk mellett továbbtanul­nak és fontos társadalmi tevé­kenységet is végeznek. Az 1980—81-es tanévben új, integrált szakmai-nevelési tan­tervet vezettünk be. A korszerű­sített nevelési-oktatási tartalom, ‘Nyári karbantartás az Alföldi Cipőgyárban Az előző évek gyakorlata alap­ján ebben az évben is sor került az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegy­házi gyáregységében a nyári le­állásra és a technikai eszközök karbantartására. Az elmúlt napokban a gyáregy­ség tmk-szakemberei felülvizsgál­ták és kijavították a termelőbe­rendezéseket, gépeket, valamint új berendezéseket helyeztek üzem­be. Ezek közül legjelentősebb a tűzőüzem két diszpécserszalag­ja, valamint a csákózó üzemrész köztalp-összeállító és szárítósza­lagja. Az üzembe állított berendezések javítják a munkakörülményeket és az üzemszervezést. A csákózó. üzemrészben csökken a ragasztó- anyag okozta levegőszennyezett­ség, és növekszik a termelékeny­ség. • A KAEV szakembere beállít­ja a diszpécserszalag irányító- pultját. • Kiss Imre műszerész felülvizsgálja az aljaüzemrész gépeit. a képzési forma előnye, hogy a leendő szakmunkások, leendő munkahelyük termékváltása ese­tén minimális „ráképzéssel” át­válthatnak egyik területről a má­sikra. Sok példa van erre máris. Célunk, hogy a vállalatokkal együttműködve, az intézetből ki­kerülő fiatal szakmunkások a termelés növekvő igényeit hosszú távon, minden tekintetben ki tudják elégíteni. Tóth Miklós Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Pengő Nikoletta (anyja neve: Szántó Julianna Zsuzsan­na), Fekete Zoltán (Ipacs Irén), Fü- löp Illés Péter (Vinkler Krisztina Éva), Deák Zoltán (Krisztián Zsu­zsanna), Balogh József (Petró Mária Erzsébet), Jókai Zoltán (Farkas Er­zsébet Mária), Tripolszky Zsolt (Vas Éva), Benke Antal (Hajagos-Tóth Er­zsébet), Kelemen Erika (Kósa Má­ria), Nagy Mariann Éva (Nagy Éva), Vízi András János (Balogh Erzsébet), Gácsi László (Kúszik Ilona Mária), Kertész József (Kiss Katalin), Görög Mariann (Vakulya Margit), Zsíros Evelin (Zsíros-Juhász Erika Mária), Csendes Imre (Kürti Veronika Kata­lin), Bojtor Róbert Tibor (Kiss Má­ria). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Faze­kas Lajos—Vereb Magdolna, Barta Ottó—Molnár Zsuzsanna, Palotás Gá­bor—Patai Rozália, Seres Mihály And­rás—Kovács Éva, Benkó János—Eszik Hona Ildikó, Pintér Sándor János— Szíjártó Szilvia Alice. MEGHALTAK: Vízhányó Lajosné Dongó Erzsébet, IX., k. 127., Szakmári Péterné Miskolczi Mária, Justh Gyu­la u. 2 a., Rózsik László, Lugas u; 28., Fuksza Jánosné Kovács Terézia, Bu­gac, Sávai Sándorné Fekete Anna, Nádasdy u. 12., Ország József, Ka­rinthy u. 3., Kis József, Kunszállás, Holló-Szabó István, Károlyi u. 4., Szabó Péter, IX. k. 31., Tapody Jó­zsef, Holló L. u. 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents