Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-01-05 / 1. szám

Községek városközeiben Petőfiszállás Kiskunfélegyházától közúton nintegy 14 kilométerre délre, az E—5-ös út közelében helyezke­dik el a hajdani városhoz tartozó „Ferencszállási tarfyák”-ból 1952. január 1-ével községgé szervező­dött Petőfiszállás. Józsa Illés megbízott tanácsel­nökkel beszélgettem a község 26 éves fejlődéséről, az 1970 júliusa óta eltelt nyolc, év eredményei­ről. A — Községünk a városkörnyéki községek közül a legnagyobb te­rülettel — 6778 hektárral — és a legnagyobb tanyavilággal ren­delkezik. A belterület kialakítása csak 1963-ban kezdődött meg, a fejlődés azonban nagyon lassú ütemű volt. Ennek tulajdonítha­tó, hogy igen nagyarányú volt az elvándorlás, mely az 1970-es évek közepéig tartott. Példaként említeném, hogy míg 1960-ban 3157 lakosa, addig 1978-ban 2223 lakosa volt a településnek. Azt is el kell mondanom, hogy 1970- ig sem járda, sem kiépített víz­hálózat nem volt a községben. 1970. július elsejével Petőfi­szállás városkörnyéki községgé „lépett elő”. Ez időtől kezdődően megindult a nagyarányú fejlő­dés. Az új helyzet adta lehető­ségek, a megváltozott viszonyok eredményeként már 1971-ben megépült a vízmű, egy mélyfu- ratú kút és 2,7 kilométer vízve­zeték. A fejlődés — kisebb-na- gyobb zökkenőktől eltekintve — töretlen maradt. A közművelődé­si és szociális ellátottság fejlesz­tése volt azidőben a legégetőbb probléma. 1975-ben, a régi ta­nácsháza épületéből felújítással három iskolai tanterém, továbbá körzeti orvosi rendelő — szol­gálati lakással — került átadás­ra. Ezt követően minden évben valami újjal — a község arcula­tát megváltoztatni kívánó létesít­ménnyel — léptünk előre. 1976- ban egy kilométer járda és há­rom kilométer kisfeszültségű vil­lanyhálózat épült. 1977-ben 25 férőhelyes napközi otthonos óvo­da és száz adagos konyhaépület kialakítására került sor. Tavaly — 1978. szeptember 1-én — át­adtuk az óvoda újabb foglalkoz­tatótermét. Megkezdtük — de­cember első napjaiban — a köz­ponti iskola két tanteremmel történő bővítését is. — Jelenleg hogyan alakul a községben a lakásellátottság? — 1976—1978-as évek között 119 házhelyet alakítottunk ki. Jelenleg 20 telek értékesítésre az OTP-nek van átadva. A község­ben a folyamatban levő építke­zések száma 56, és 20 olyan la­kás van, amelynek készenléti ál­lapota 85—90 százalékos. Két év alatt 35 használatbavételi enge­délyt adtunk ki. Mindezek a szá­mok azt mutatják, hogy az itt lakó embereknek ma már nem az a célja, hogy a városba köl­tözzenek, hanem új, kulturált körülményeket megteremtve, itt a községben éljenek. En­nek érdekében építettünk 1978- ban egy kilométer vízvezetéket is. A IV. ötéves tervben megkez­dett tanyavillamosítási mozga­lom jelenlegi állása szerint 490- re emelkedett a villamosított ta­nyák száma. Ez is igen jelentős fejlődés eredményeként valósul­hatom meg. A község munkaképes lakóinak — 1200 dolgozónak — zöme a község három gazdaságában — egy termelőszövetkezetben és 2 szakszövetkezetben — tevékeny­kedik. December első napjaiban indult be az áfész savanyító­üzeme, mely további munkaal­kalmat biztosít a község lakos­ságának. Csupán 310-en járnak el a községből részben Kiskunfél­egyházára az üzemekbe, részben más városokba. Az itt élők kulturális igényei­nek kielégítése érdekében befe­jezéshez közeledik a művelődési ház teljes felújítása, a művelő­dési házon belül a könyvtár ki­alakítása. — Hogyan látja a város és a község kapcsolatának alakulását a megbízott tanácselnök? — Az eltelt 26 év alatt én va­gyok a negyedik községi vezető. Rövid — háromhónapos megbíza­tásom óta csak jót mondhatok. A városi tanács titkárától és a szakosztályoktól nagy segítséget kapunk úgy a napi munkánk, mint a nagyobb . feladatok végre­hajtására. W. Gy. v.v.v.v.-.v.v.v.v.v.v.v.'.’.v.v.-.v.v.v.vXv.v.vXvXv; Képes híradó \ m • Az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyárában is jelentős részt vállalnak az önkéntes kol­lektívák a termelési feladatok megvalósításában. A szabászat József Attila és Kállai Éva bri­gádja még éjszakai műszakot is vállalt többször azért, hogy más­napra elegendő munkája legyen a tűződének. Felvételünkön Pin­tér Lajosné a Kállai Éva brigád egyik tagja, aki társnőivel együtt nem sajnálta az éjszakáját. • ^ Gyapjú- és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemében elismerésre méltó szorgalommal dolgozik a Hámán Kató nevét viselő szocialista brigád. Tervüket állandóan száz százalék fe­lett teljesítik é9 kifogástalan munkájukkal, a gondosan kijavított zsá­kok tíz- és tízezreivel segítik a gyapjú szállítását. Képünkön a bri­gád néhány tagja munka közben. • Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyá­rának dolgozói a múlt esztendő elején vállalták, hogy december 10-re befejezik az éves tervüket. A sikerhez nagymértékben járultak hozzá a gyár szocialista brigádjai. Felvételünkön Drozdik Antal lakatos, az aranykoszorús Április 22. brigád tagja atomerőművi berendezés meg­munkálásán dolgozik. Városcsúfítás helyett városszépítés A Kertgazdaság című szak- folyóirat magyar, orosz, angol és német nyelven „Pihenő­park elhagyott bányagödör körül" címen érdekes leírást ad a kőbányai szocialista bri­gádok parkja keletkezéséről. A cikket — melynek szerzői: Szász Péter, a Budapesti Vá­rosépítési Tervező Vállalat és Tarjányi Ferenc, a Fővárosi Kertészeti Vállalat mérnökei — nagy érdeklődéssel olvas­tam. Először azért, mert a gyakorlatban mutatja be, ho­gyan lehet a tájon ütött se­beket eltüntetni, megszépíteni úgy, hogy az odavarázsolt zöldterület a városlakók pi­henését, felüdülését szolgálja. Azért is nagy öröm a tőlünk távoleső Kőbányai pihenőpark megvalósítása, mert nekünk is vannak hasonló területeink, melyekből kicsinyben ugyan­azt tudnánk csinálni, mint a kőbányaiak nagyban. S ami igen fontos, a kivitelezők egyike: Tarjányi Ferenc kert­építő mérnök félegyházi öreg­diák és a félegyházi Városszé- pítészeti Bizottság aktív tagja is. Olvasható az ismertetésben, hogy honnan és milyen segít­séget kaptak a kőbányaiak az intézményektől, közületektől, de különösen figyelemreméltó, hogy Kőbánya több mint száz vállalatának, üzemének dolgo­zói ütemterv szerint, naponta végezték a kertépítési mun­kát. Ügy érzem, hogy „csak" ter­vezés és szervezés kérdése az egész, mert nálunk is vannak városszerte a szépért, jóért lelkesedő lakosok, szocialista brigádok, akik hajlandók len­nének áldozatot is hozni, ha előre megmutatná valaki a célt, amelyet el kell érni. Próbáljuk talán előbb a tég­lagyári kubikgödröket, utána a Szegedi út melletti — most szemétlerakóhelyül szolgáló — vadvizek környékét rendezni. Tóth Miklós A KIMSZ megalakulására emlékeztek Űj évet kezdtünk A Vörös Csillag Tsz ízlésesen berendezett „PadJasklubjähan” vetélkedőt rendezték, a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőn több vállalat és intézmény KISZ-fiataljai vettek részt. A csapatok tagjait a szö­vetkezet autóbuszával szállították a 'helyszínre. A vetélkedő témája természe­teden az évfordulóval volt kap­csolatban. A rendkívül színvona­las vetélkedőn végül is első lett az Április 4. Vegyipari Gépgyár csapata, második az óvónők csa­pata, harmadik a Vöinös Csillag KISZ-szervezetének csapatat Másnap a városi pártbizottság tanácstermében a 60. évforduló tiszteletére ülést tartott a városi KiISZ-bizottság. Az ülésen megjelent Kiss Já- ■ nos, a KISZ KB titkára, dr. Adorján Mihály a megyei KISZ- bizottság titkára, Sztamojev And­rás, a városi partbizottság első titkára, dr. Dobos Ferenc ta­nácselnök, valamint a városi KISZ-szervezetek képviselői. Ünnepi beszédet mondott Lpacs Ilona a városi KISZ-bizottság tit­kára. Némedi László Évzáró ünnep a brigádnál A VSZM kiskunfélegyházi gyá­rának Anyagellátás szocialista brigádjáról többször hallottunk és írtunk, különösen akkor, amii­rívszázadok óta önfeledt, vi- fd dám hangulat, derűs jó- kedv és vad tivornyázás veri fel szilveszter éjjelének és újév hajnalának csendjét. Az embernek tetsző szép zene ösz- szekeveredik a rekedt dudák és spicces emberek borízű hangjai­val, a csendes bűntudat a han­gos fogadkozásokkal. S a taka­rékossági fogadalmat tett polgár máris elkezdi vállalásának tel­jesítését: BUÉK — dadogja és ezzel megtakarít 3 szót, 15 be­tűt. De közben nem veszi észre, hogy kiesett az üveg dugója és a zsebe pálinkával lett tele. Az is hagyomány volt nálunk, hogy ilyenkor statisztikát közöl­tünk arról, hogy hány üveg ital, mennyi linóm étel fogyott el egyetlen éjszaka folyamán, de ez a statisztika hamis volt, hiszen ha két ember közül az egyik négy deci, a másik négy liter szeszt fogyasztott el, akkor a statiszti­ka szerint az egy főre eső szesz­fogyasztás 22 deci. Nem akarunk ünneprontók lenni. Távol áll tőlünk. Mi is szeretjük a jót és szépet, ételből, italból, mulatságból egyaránt. De modern, művelt, újtípusú em­berhez méltóan. S ebben a szel­lemben kívánunk minden kedvet olvasónknak eredményekben, si­kerekben gazdag, igazán boldog, békés új esztendőt! Tó—s. • Jól érezték magukat a nyugdíjasok. A kiskunfélegyházi Asztalos­ipari Szövetkezet vezetői minden éviben összehívják nyugdíjasaikat üzemlátogatással és uzsonnával egybekötött baráti beszélgetésre, hogy így is ápolják a munkahely és volt dolgozóik kapcsolatait. Az 1978. évi nyugdíjas talál­kozót december 30-án 9 órakor tartották, almikor Bondor László elnök köszöntötte a -vezetőség né­vében az idős munkatársakat, s beszámolt nekik az alapítástól elteLt harmincadik év fontosabb eseményeiről. Kiemelkednek kö­zülük a tagság áldozatkészsége révén beszerzett nagy teljesítmé­nyű célgép beállítása és a fran­cia export ind ulása. Régi szép szokás náluk az is, hogy ilyenkor tartják meg együttesen az év utolsó hónapjára eső név­napokat, és 'köszöntik fel az András, Tamás, István, János stb. nevű munkatársakat. téem. Lapunk 1978. december 29-i számában, az Új rendeletek című cikk­ben értelemzavaró elírás történt. A helyes szöveg a következő: ...a közkutak használati díját... Szocialista brigádvezetők kai1 leleményességük folytán — az egyébként veszendőbe kerülő huflladlékanyag feldolgozásával és értékesítésével komoly összege­ket. utaltak át az idős emberek megsegítésére nyitott csekkszám­lára. Az 1978. év zárása is méltó a jó hírű brigádhoz. bizonyítva, hogy nem adminisztratív eszkö­zök. hanem a kollektíva öntuda­ta és embersége tartják össze és jellemzik cselekedeteiket. A brigád legidősebb tagját. Téglás Jánost búcsúztatták az év vége közeledtével. méltatva azt a becsületes munkában eltöl­tött --32 esztendőt, amivel János bácsi hozzájárult a brigád. az üzem jobb eredményeihez. a szebb élet, a szocializmus céljai­nak megvalósításához. Akár Petheő Géza gazdasági igazgatóhelyettes, akár _ Dudás Péter anyagosztály vezető-helyet­tes, akár a legfiaialaibb brigád­tag: Zsigó Margit szívből jövő, keresetlen szavait idézzük, vagy az átadott, jutalmakat. nézzük, kiérződik az, a szeretet, és meg­becsülés. melynek szép emléké­vei távozik az üzemből Téglás János. Egy mondat erejéig még­is ki kell emelnünk a brigád ajándékát, a Bükfürdőre szóló kétszemélyes üdülőjegyet, melyet a szakszervezet hozzájárulásává1! biztosított Jani bácsi részére. tanácskozása Kiskunfélegyházán, a városi pártbizottság nagytermében ta­nácskozásra gyűltek össze a Bács megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetői. A napirenden: tájékoztatás az 1978. 1 évi munk'averseny-mozga- lom teljesítéséről, valamint az. 1979. évi versenyvállalások célki­tűzéseinek ismertetése és jóvá­hagyása szerepelt. A BIK Vállalat Szakszervezeti és Munkaverseny Bizottsága ál­tal írásban kiadott tájékoztató­hoz Kalmár Pál igazgatóhelyet­tes mondott szóbeli kiegészítést, örömmel jelentette be, hogy a Láng Gépgyár munkásainak kez­deményezéséhez, a félegyháziak versenyfelhívására csatlakoztak a megye összes BIK kirendelt­ségei és az 1977. évi 68 brigád helyett 1978-ban 81 brigád, a 788 dolgozóval szemben 833-an tet­tek vállalásokat. Az írásos és a szóbeli tájékoz­• Kalmár Pál igazgatóhelyettes szóbeli kiegészítőt mond. tató az elért eredmények mellett foglalkozott a hiányosságokkal is, és utat mutatott a pozitív kez­deményezések továbbfejleszté­sére, a kedvezőtlen jelenségek felszámolására. Az 1979. évi szocialista mun­kaversenyt, a SZOT és a KISZ december 17-i felhívásában kö­zölt irányelveket is figyelembe véve. a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfordulója és 133 napos dicsőséges fennállá­sa tiszteletére indították. A célkitűzéseket 22 pontban foglalta össze a javaslat. A terv­teljesítéstől kezdve a lakossági forgalom növelésén át a terme­lékenység emeléséig, a költségek csökkentésétől a társadalmi mun­káig, az önképzéstől a munkafe­gyelem biztosításáig, a fogyasztói érdekvédelemtől a brigádnaplók pontos, folyamatos vezetéséig minden szerepel, amivel a keres­kedelmi dolgozók saját területü­kön hozzá tudnak járulni a nép­jólét emeléséhez, a fejlett szocia­lista társadalom kialakításához.’ T. M. T—s Nyugdíjas találkozó rtLEGYHAZl KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népp kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Kiskunfélegyháza, Mars tér 1. Telefon: 115, US, S7I. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHi ti»-«/Itt pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-733 Index: 25 908 ISSN 0133-3554 Helyreigazítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents