Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-01 / 26. szám

Az Ifjúsági Bizottság Dr. Belényi István tanácselnök-helyettessel, a Városi Tanács Ifjúsági Bizottságának elnökével beszélgettem a bizottság megalakulása óta végzett munkájáról, az eddigt tevékenységükről. — Milyen feladatot lát el az Ifjúsági Bizottság városunkban? — A Tanácstörvényben és az Ifjúsági törvényben foglaltak szerint végezzük munkánkat. Tevékenysé­günk döntő része az üzemek, intézmények szervei munkájának koordinálása, az Ifjúságra vonatkozó határozatok, törvények betartatása, a végrehajtás sokoldalú előmozdítása. A bizottság részt vesz mindazon feladatok végrehajtásában és lebonyolí­tásában, ellenőrzésében, amelyek az ifjúságra vo­natkoznak, a fiatalok életével, fejlődésével kapcso­latosak. Így igen jelentős részvételünk az ifjúsági parlamenteken, melyek szervezésében, előkészítésé­ben is részt vállaltunk. Az Ifjúsági Bizottságnak két albizottsága is van: gyermekvédelmi és sportalbizottságok. A gyermek- védelmi albizottság munkájában, feladatai között igen jelentős a hátrányos és veszélyeztetett tanuló­fiatalok problémáinak a megoldása. Ez nemcsak a szociális problémák megoldását jelenti, hanem a család és a társadalom felelősségének a vizsgálatát is a fiatalok nevelésében. Elbeszélgetünk — az erkölcsi felelősséget kihangsúlyozva — a nevelő­szülőkkel, a fiatalok neveléséért felelős család­tagokkal is. E fontos feladat megoldása mellett a sportalbi­zottság munkáját is nagyon lényegesnek tartjuk. Célunk az „Edzett ifjúságért” mozgalom segítése mellett a sportegyesületek és az iskolák kapcsola­tának elmélyítése, a sportlétesítmények ésszerű kihasználása és fejlesztése. Ennek eredményeként elmondhatom, hogy például a Honvéd-sporttelep épitésénél az Ifjúsági Bizottság szervezésében több százezer forint összegű társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Az Ifjúsági Bizottság a KISZ Városi Bizottsága véleményével összhangban használta fel az ifjúsági munkájáról alap Időarányos, összegét az Ifjúság széles rétegének kulturális, sportolási Igényeinek kielégítésére. Pél­dául a város és a négy község úttörőinek a Katona József Színházba történő látogatását segítette. Jelentős anyagi támogatást adott a kulturális és sportvetélkedők, az Ifjúsági hangversenyek stb. le­bonyolításához. — Milyen tervei, kezdeményezései vannak az If­júsági Bizottságnak? — Kiemelt feladatunknak itekintjük az Ifjúsági parlamenteken elhangzott gondolatok megvizsgálá­sát, és a koordinálás lehetőségeit kihasználva a ta­nácsi és vállalati eszközök segítségével azok meg­valósítását. Segíteni kívánjuk a munkába lépő fiatalokat munkakörülményeik vizsgálatával, rendezésével, a társadalmi életbe történő bekapcsolásukkal. Megyei szintű jó kezdeményezés például az, hogy a Lenin Tsz és a Kisegítő iskola között olyan megállapodás jött létre, hogy a tsz az iskola végzett tanulóit foglalkoztatja, törődik velük, elindítja őket az életbe. Az Ifjúsági Bizottság képviseli a fiatalok családi életében a lakásgondok megoldását is, szorosan együtműködve a KISZ-szervezetekffel és a szak- szervezeti bizottságokkal. — Milyen terveik vannak az úttörők szabad ide­jének. sportolási és táborozási lehetőségeinek a bő­vítésére? — Programjavaslatot készítettünk a Parkerdő melletti „Csémetekert” Ifjúsági Kertté történő át­alakítására. Az Úttörő Elnökséggel egyetértésben segítjük a városi úttörők „kék túra tervét” a Park­erdő—Csemetekert—Péteri-tó—Úttörő kulcsosház— Bugac—Herke-tó útvonalon — fejezte be a beszél­getést az Ifjúsági Bizottság elnöke. összegezve megállapíthatjuk, hogy az Ifjúsági Bi­zottság eredményesen dolgozik, törődik gyerme­keinkkel, a felnövő generációkkal az ifjúságpoli­tikai határozatok, az Ifjúsági törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtásával. W. Gy. Tanévzárás a dolgozók iskolájában A Dolgozók Gimnáziuma és Általános Iskolája vasárnap tar­totta tanévzáró ünnepélyét. A nagy múltú Móra Ferenc Gimná­zium épületében működő Intéz­ménynek ebben a tanévben 647 hallgatója volt, 261 középiskolás, ebből 70 volt a negyedik osztá­lyos, akik közül hatvanan tettek sikeres érettségi vizsgát. Az ünnepélyes bizonyítvány­osztás alkalmából Vidéki Imré- né igazgató köszöntötte a felnőtt hallgatókat, a várost és az üze­meket képviselő vendégeket. El­mondta, hogy milyen nagy te­rületet fogott át ez az Iskola, mi­lyen sok hallgatóval és munka­hellyel kellett tartani a kapcso­latot, segíteni a felnőtteket ab­ban, hogy a vizsgákon a maxi­mumot adják. Szeretnék, ha a munkahelyekről többször érdek­lődnének, segítenének abban, hogy a hallgatók még eredményeseb­ben tanuljanak (a számtalan munkahelyet ezen az ünnepsé­gen összesen ketten képviselték!). Csak így tudjuk a termelőmun­kából bejövő munkást egy ma­gasabb fejlettségi fokon, szocia­lista embertípussá Válva vissza­adni a társadalomnak, hogy an­nak még nagyobb hasznára vál­jék ... Különben — és ezt is meg kell mondanunk — mindazok, akik felnőtt fejjel pótolták az elmu­lasztottakat és vállalták, hogy munkavégzés és a család mellett tanulnak, nagy többségükben helytálltak. Csupán 11,5 százalék morzsolódott le, ami az országos 28 százalékkal szemben nagyon szép eredmény. Ezt a számot kö­zösen, egy kicsivel több munka­helyi segítséggel még tovább le­het szépíteni. Ülést tartott a VKBT tanácskozó testületé Minden évben egyszer össze­hívják a Városi Közlekedésbiz­tonsági Tanácsot, hogy meghall­gassák az elnökség beszámolóját az előző évi terv végrehajtásáról és megtárgyalják a következő év feladatait. A most megtartott ülésen dr. Dobos Ferenc tanácselnök, a VKBT társelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Kurucz László rendőr főhadnagy, a KBT titkára terjesztette a beszámolót és az 1977. évi munkatervet a ta­nácskozó testület elé. A VKBT jó vagy rossz munká­ja kihat és kiterjed a város és a községeink széles határaira, érint minden embert, az óvodás korú- aktól a legidősebb nyugdíjasokig. A város módosított közlekedési rendszerének kidolgozásával, a KRESZ oktatásával, versenyek, vetélkedők rendezésével, széles körű propagandamunkával, a közlekedés ellenőrzésével komoly erőfeszítéseket tesz a közlekedési fegyelem megszilárdítására. Be­kapcsolódott a Közlekedésbizton­sági Hetek országos jellegű ak­ciójába is, de a legtöbb feladat saját házunk táján adódik: meg kell tanítani minden embert a he­lyes, szabályos, kulturált közle­kedésre. Szép számokat mutat a közlekedési statisztika, amikor bi­zonyítja, hogy a járművek gyors szaporodása ellenére, a balesetek száma 10 év átlagában nem emel­kedett. Ha úgy vizsgáljuk, hogy minden hónapra 10 közlekedési baleset, ebből minden hónapra 1 halálos baleset jut, akkor elszo­morító ez a statisztika, tudva azt, hogy ezek a balesetek egy kis elővigyázattal, figyelmességgel többnyire megelőzhetők, elkerül­hetők lennének. Ennek érdeké­ben tesz meg minden erőfeszítést a KBT és hív' segítségül minden közlekedő embert, gyalogost, ke­rékpárost, kis- és nagymotorost, fogathajtót és gépkocsivezetőt — saját érdekében is — a közleke­dési szabályok állandó napiren­den tartására, a közlekedésbiz­tonság további fokozására. T. M. Mi újság nálatok úttörők? Befejeződött a tanév. A város és a négy község általános isko­lás tanulói önfeledten örülnek a nyári szünidőnek. Vajon milyen programot adott az úttörőknek a nyári hónapok­ra a városi úttörőelnökség? — A gyermekek nyári prog­ramját a csapatok szervezik — mondja Szabó Sándor városi út­törőelnök —, az úttörőév ugyanis nem zárult le a tanévvel. A paj­tások nyári szervezett foglalkoz­tatása lakóhely szerint történik, különböző megbízatásokat kap­nak a gyerekek. A nyár legérdekesebb színfolt­ja a táborozás. Egyelőre még ön­álló táborunk nincs, de most meg van a lehetőség, hogy állandó tá­borhelyet vásárolhassunk. „Tá- borinséges” időben is a nyáron 340 pajtás töltheti idejét úttörő­táborokban és száz pajtás vesz részt a városi úttörővezetöképző táborban. Ezen felül a zánkai út­törővárosban a nyár folyamán 46, Csillebércen 10, a balatonfenyve- si megyei vezetőképző táborban pedig 45 pajtás részére van biz­tosítva hely. Dicséretes kezdeményezés az, hogy úttörőcsapataink önállóan keresnek táborhelyet. A Móra Általános Iskola Dobó Katica út­törőcsapata, a Batthyány iskola úttörőcsapata, valamint a Bajcsy iskola Móra Ferenc úttörőcsapa­ta közös tábort szervezett Verő­cére, a kunszállási úttörőcsapat Mátrafüred-Sóstóra 60 fővel szer­vezett tábort. Az idén ismét si­került kibérelni a szarvaskői tá­bort, ahová a bankfalui úttörő- csapat, a kisegítő iskola úttörő- csapata és a József Attila iskola úttörőcsapata, összesen 70 pajtás utazik. Ugyancsak új dolog, hogy egy gyalogos vándortábort is szerve­zett a városi úttörőelnökség a Zempléni-hegységbe — Sárospa­taktól Szerencsig. Szeretnénk, ha ezt a táborozási formát a csapa­tok a jövő évtől szorgalmaznák. A táborozás költségeinek csök­kentésére jelentős támogatást kaptunk az Állami Ifjúsági Bi­zottságtól. Ezen felül az úttörő­csapatok is komoly összegekkel igyekeznek segíteni zavartalan le­bonyolítását. — Hol szerveznek . őrsvezető- képző tábort? — Hosszú éveken keresztül a különböző állami gazdaságok épí­tőtáboraiban szerveztünk őrsve­zetőképzést. Az idén az építőtá­borok teljes kapacitással üze­melnek, így ezekből kimaradtunk. Segítségünkre sietett azonban a Kiskunhalasi Járási Úttörőelnök­ség. s rendelkezésünkre bocsátja kunfehértói úttörőtáborát. Így si­kerül ismét kulturált körülmé­nyek között biztosítani a pajtá­sok képzését. A tábor munkáját hét pedagógus és 14 ifivezető irányítja. Az általános iskolák diákotthonától segítséget kaptunk — 3 szakácsnénit — hiszen a tá­bor önellátó lesz. Az úttörőnyárnak a városunk­ban egy kis szépséghibája még az, hogy azoknak a pajtásoknak, akik nem jutnak el a táborokba, nem tudunk vonzóbb elfoglaltsá­got biztosítani. Sajnos, várhatóan a nyáron is nagyon sok csellen­gő gyerek marad a lakótelepeken, akik unatkoznak, a szünidőben. Ezt viszont csak pedagógus veze­tőkkel nem lehet megmásítani. Újra előtérbe kerül tehát moz­galmi munkánk sarkalatos kér­dése: Mikor tudjuk a gyerekek nevelését tényleg társadalmi ügy- gyé tenni — fejezte be a beszél­getést Szabó Sándor. Wahl György Propagandisták tanácskozása Június 20-án a városi párt- bizottság nagytermében megbe­szélést, értékelést tartottak a vá­ros és négy község üzemi, me­zőgazdasági, intézményi propa­gandistái, valamint az oktatási bizottság tagjai. A .tanácskozáson részt vett Brenyó Mihály, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága propa­ganda és művelődési osztályának helyettes vezetője is. Ormándi János, az MSZMP vá­rosi bizottság titkárának üdvözlő szavai és rövid megnyitója után Bányai Ferenc csoportvezető adott számot a propagandamun­ka egyik fő területéről, a politi­kai oktatás 1976/77. évi tapasz­talatairól. Az elmúlt oktatási évben Kiskunfélegyházán 6 marxista—leninista esti középis­kolai osztály indult, melyből egy csoport kísérletként kétéves ta­gozat. E káderképzési és tovább­képzési oktatási formákban ösz- szesen 124-en nyertek beiskolá­zást és szervezett formában, ma­gas színvonalon tanulmányozhat­ták a marxizmus—leninizmust. Tíz témakörben folyt tömegpro­paganda tanfolyam, melyek kö­zül a pártalapszervezetek kivá­laszthatták a beiskolázottak ér­deklődésének leginkább megfele­lőt. Több alapszervezet politikai vitakört is szervezett. így az el­múlt oktatási évben a városban és a négy községben megközelí­tőleg 1500-an vettek részt a párt­oktatás különböző tanfolyamain. A résztvevők 56 százaléka párt­tag, 39 százaléka nő, örvendete­sen növekedett a fiatalok száma, csaknem elérte a négyszázat. A beszámoló elemezte az okta­tási év tapasztalatait és eredmé­nyeit. Felhívta a propagandisták figyelmét az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának pro­paganda és Művelődési Osztálya által kiadott „Ütmutató”-ra, melyben a XI. kongresszus és az MSZMP Központi Bizottság 1976. október 26-án hozott határozata szellemében a tennivalók így ke­rültek megfogalmazásra: „Az 1977/78. pártoktatási év előkészí­tése és végígvitele a propaganda munka minőségi fejlesztésében döntő fontosságú. Az előrelépés csak akkor valósulhat meg, ha a beiskolázás a politika helyi szük­ségleteinek, a résztvevők képzett­ségének, képességének és érdek­lődésének megfelelően történik. A hallgatók és az oktatási for­mák kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a pártái apszer- vezetekben milyen eszmei-politi­kai tendenciák erősítésére és visszaszorítására van szükség.” Dinnyés István, az oktatási bi­zottság elnöke a bizottság mun­kájáról adott tájékoztatást. Be­számolójában úgy értékelte, hogy az oktatási bizottság keretében működő propagandisták jól tel­jesítették a rájuk bízott feladato­kat. A tanácskozáson Ormándi Já­nos a munkájukat kiválóan el­látó propagandistáknak könyv- utalványt adott át. SZÍ-né kikeres tavasz után A kosárlabda-bajnokságot a labda­rúgással ellentétben tavaszi—őszi rend­szerben bonyolították le. A Vasas női csapata, amely általában fiatalokból áll, már szép múlttal dicsekedhet. 1966-ban alakult, több évig az NB II. élvonalában látszott, azonban 1975-ben kiesett. Ennek oka az állandó fluktuá­ció volt. hiszen részben egyetemre, fő­iskolára mennek az érettségizett lá- nvek. részben pedig fiatalon okkal, ok nélkül hátat fordítanak a szép. közkedvelt sportágnak. 1976-ban át­szervezés következtében a Vasas má­sodik helyezettként kiharcolta az NB II-be való feljutást. Az NB III. meg­szűnt. Bódl Tivadar edző Ugyan mit várhatott a régi tanítványaival — Sze- glné Mészáros Erzsébettel — megerő­sített tinédzser korú lányoktól? Ter­mészetesen a bennmaradást tűzhette ki célul. Ezzel szemben sok örömünk telt a lányok szereplésében. 15 mér­kőzésből 9-et megnyertek. 6-ot elvesz­tettek és a tavaszi évad végén az elő­kelő 6. helyen állnak. A Vasas az utánpótlást a Varga Jenő Közgazda­sági Szakközépiskola tanulóiból nye­ri. melynek testnevelő tanára az edző felesége, Bódi Tivadarné. A sikerek kovácsa természetesen az edző,-Bódi Tivadar. A 40—50-es évek­ben kitűnő kosaras volt. 14 évig küz­dött egyik legjobbként az NB II-ben Félegyháza színeiben. Bódi csapatá­nak tő jellemzője a csapatmunka, fe­gyelem. Itt nincsenek sztárok, előfordul ugyan, hogy valamelyik Játékos gyen­gébb formában Játszik, de Bódi elvárja a lelkes, odaadó játékot, s ennek a lá­nyok maradéktalanul eleget tesznek. A kitűnő tavaszi szerepléshez a csa­patnak és edzőnek szívből gratulálunk és várjuk a sikeres őszi folytatást. Labdarúgás. Mire e sorok mealelen- nek már eldőlt, hogy Félegyházának lesz-e ismét NB m-as csapata. Vasár­nap Csongrádon a Kun Béla SE l:0-ra győzött Szentes ellen, s ezzel a győ­zelemmel megnyílt az út a magasabb osztály felé. Minden elismerés a fé- leg.vházl szurkolóknak, hiszen kb. 800-an biztatták csapatukat a Vízmű ellen. A találkozó rendkívül izgalmas volt. Ami nem vitás, a Honvéd Jobb csapat Szentesnél, s hogy mégis csak 11-essel egjv góllal győzött, abban sok körülmény közrejátszott. A védelmi ötös kitűnően helytállt. IHhelylt a mérkőzés hősének is lehet nevezni, hiszen kivédett egy jogtalanul megí­télt. de élesen felső sarokba lőtt ll-est. Horváth. Kókal. Hevesi. Iványi vala­mennyien lelkesen. Jól harcoltak. Az I. félidőben a középpályás sornak nem ment. Dongón érzett a sérülés nyoma. Bálint dr. rossz napot fogott ki. Kisz- nyér csak a II. félidőre jött fel. de el­döntötte a mérkőzés sorsát. Csurka a helyzetek sokaságát hagyta ki. Far­kas a II. félidőben jól játszott. Olasz igen technikás, tehetséges fiú. de szél­sőjátéka csak kényszermegoldás volt. A II. félidőben a védelmet segítette, Zs. Juhász nem tudott belemelegedni, kevés ideig játszott. A csapat 30 per­cig 10 emberrel játszott. Bálint dr. csalódást keltett, égy ilyen fontos mérkőzésen nem szabad okot adni a kiállításra. Az l:0-ás vezetés után a Vízmű kitámadt, védelme fellazult és Csurkáék akár 5 gólt is szerezhettek ■ volna. Bízunk a SZVSE elleni helyt­állásban. Sportműsor. Július 3-án. 9 órától a Honvéd sporttelepen falusi és munka­helyi spartakiád lesz: atlétika, kézi­labda. röplabda, kötélhúzás és kispá­lyás labdarúgásban kerül sor a vetél­kedőre. PJ. I Két napja szakmunkások | Hétfőn a Volán kiskunfélegy­házi telepén ugyanúgy folyt az élet mint más hétköznapokon. A műhelyekben és az udvaron ola­josruhás szerelők szorgoskodtak, javították a buszokat és teher­gépkocsikat. A csöppnyi tanmű­hely környéke azonban mozgal­masabb volt mint más nupokon. A fiatal szakmunkás-jelöltek te­vékenységét most árgus szemek­kel figyelte egy bizottság. Fe- rencz István elnökletével hat szakember előtt bizonyította be a kirendeltség tíz harmadéves ipari tanulója, hogy megérdemli a szakmunkás-bizonyítványt. — Itt vizsgázik a Vörös Csillag Termelőszövetkezet négy tanuló­ja is — mondja Ferencz István. — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nem töltötték el hiába a három évet, alaposan elsajátították a gyakor­lati munka különböző fogásait. Öröm nézni, hogy milyen szak­szerűen végzik a hengerfejtömí­tés cserét, a sebességváltó szét- és összeszerelését és a többi vizsga- feladatot. Időnként néhány percet a vizs­gázók között tölt Zanathy László is, a kirendeltség vezetője. — Én nem féltem a vizsgától — mondja elégedetten. — A mi tíz gyerekünk már eddig is be­bizonyította, hogy érti és szereti a szakmáját. Ezt bizonyítja az is, hogy a tíz fiatalember közül nyolcán itt vállalnak munkát. A két vidéki még nem döntötte el, hogy ide jön-e dolgozni. Az autószerelők osztályfőnöke, Sallai Ferenc szakoktató tanár, Tóth Zoltánnal, az AFIT szerviz vezetőjével figyeli a vizsgázók tevékenységét. — Az írásbeli vizsgákat 24-én tartottuk, s már akkor láttam, hogy nem lesz baj — mondta az osztályfőnök. — A fiúk nagyon igyekvőek, s bízom abban, hogjr a szerdal elméleti vizsgán sem lesz „meglepetés". Véleményem szerint, ha ezekkel a fiatalokkal mint felnőttekkel Jól foglalkoz­nak, megállják majd a helyüket az életben. — Nem akarok munkaerőt csá­bítani — Jegyzi meg az AFIT szerviz vezetője —, de bármelyi­ket szívesen felvenném hoz­zánk ... A vizsgázók szakoktatója Szik- szál László mondja: — Tarjányi Laci, Benkő Imre, Tabajdl Pista és a többiek is szorgalmasan töltötték a három évet. Pedig nem volt könnyű itt a tanulás. Hiába van elegendő szerszámunk és jól képzett szak­emberünk, a fiatalok tanműhe­lye már régen nem felel meg a követelményeknek. Most azonban a Volán Vállalat és az iparita­nuló intézet szocialista szerződést kötött, amelynek majd kölcsönö­sen hasznát látjuk. A vállalat biztosítja az anyagot, a kőműves és más szakmájú ipari tanulók — természetesen megfelelő szakmai irányítás mellett — felépítik a telep új tanműhelyét. Március­ban kezdődik az építkezés, s bí­zunk abban, hogy a jövő év szeptemberében már az igénye­ket kielégítő tanműhely áll ren­delkezésünkre ... Lassan vége felé közeledik a gyakorlati vizsga, a bizottság tagjai az értékeléshez készülőd­nek. Mire írásunk megjelenik, már a szerdai vizsgán is túl lesz­nek azok az ifjú szakmunkás­jelöltek, akik nem töltötték hiá­ba a három évet. Tizennégy fia­talember két napja autószerelő­szakmunkásnak mondhatja ma* • Benkő Imre és Tabajdl István egy autóbusz motorjánál bizonyítják szaktudásukat. (Opauszky László felvétele) Szép eredmény a városi véradáson A június 24-én megtartott vá­rosi véradónapon a vártnál sok­kal többen, 261 önkéntes vér­adó ajánlotta fel a vérét bajba jutott embertársainak. A véradó egészségének megóvása érdeké­ben végzett tüzetes vizsgálat 228 jelentkezőt alkalmasnak is talált a véradásra, akik összesen 81 li­ter vért adtak. A Közgazdasági Szakközépis­kola „kórházzá” átalakított ter­meit reggel 7-től a tervezett 12 óra helyett 15 óráig szállták meg a város kisebb létszámú üzemei­nek dolgozói és a lakosság azon tagjai, akik az üzemek, intézmé­nyek önálló véradásain nem le­hetnek jelen. Külön meg kell di­csérni a Kiskunhalasi Építőipa­ri Vállalat kiskunfélegyházi Fő­építésvezetőségének, a posta és a BIK Vállalat dolgozóit is akik — a létszámhoz viszonyítva — nagy számú véradóval képviseltették magukat. Köszönet jár minden egyes véradónak, aki részt vett ebben az emberbaráti, neme» akcióban. Itt említjük meg, hogy júliua 5-én, kedden reggel 7 órától 12- ig a város kisipari szövetkezetei, a Háziipari Szövetkezet és a VOLÁN dolgozói a Petőfi Sán­dor általános iskolában adják vé­rüket a Magyar Vöröskereszt és a Megyei Véradóállomás által szervezett véradónapon. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán július 2-án szom­baton délután és vasárnap egész nap dr. Lombár László tart ügyeletet. La­kása: Kiskunfélegyháza. Lónyal u. 2/a., telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külterületi négy községben az ügyeletet dr. Csí­ké András látja el. Lakása: Kunszál­lás. telefon: 4. > Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Baranyi István (anyja neve: Fricska Éva), Kovács Katalin (Pölös Irén). Eszik Nándor Péter (Burl Zsuzsanna Mária). Budai Tamás Béla (Vas Mária). Tóth János (Palásti Má­ria). Kiss Melinda (Barcsa Ilona), Kiss Zoltán László (Bori Klára). Búza Ma- tlld Gizella (Farkas Katalin), TerecS- kei Tünde Aranka (Hegedűs Erzsé­bet). Annus Krisztina Tünde (Magyar Mária). Mogyoró Flórián (Húrja Judit Mária). Csík Lázár (Görög Anna). Kürti Edit (Drozdik Erzsébet). Ko- yács Tibor (Bodor Mária), Ferenczl Gabriella (Dávid Emsében. Patvi Ká­roly Tamás (Soós Ildikó Zsuzsanna), Almási Róbert (Bense Erzsébet). He­gedűs István László (Törteli Irén). Burai Viktor (Márosi-Kovács Valéria Mária). Horváth Pál (Szokolai Anna- Mária). Héjjas Szilvia (Piroska Rozá­lia). Móczár Tibor (Losonczi Erzsé­bet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mráz László János és Rádi Mária. Csenki Jenő és Görög Erzsébet Katalin. Se­res Ferenc és Nemes Ilona. Berente Menyhért Gergely és Nagy Rozália. MEGHALTAK: CZakó József. Bu­gac; Kovács Ödönné Drozdik Mária Erzsébet. Vörös Hadsereg u. 13.; Mol­nár Mihály. Hauber K. u. 20.: Mogyo­ró Lászlóné Dukai Mária. Attila u. 64.: Fekete Gábor Károly, Szilfa u. 57.: Kanizsai-Nagy Károly, Szemere u. 5.: Juhász István. Gátér, s | FELEGYHAZI KÖZLÖNY Magyar Szocialista unkáspárt lskunfélegyházi Városi Izottságának lapja Petőfi Népe kiadása * 5szerkesztő: \ Weither Dániel Felelős kiadó: Prelsztnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahlvata» terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-94/1« pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Iiidex: 25 901 ISSN 0133—2554

Next

/
Thumbnails
Contents