Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)
1976-08-06 / 31. szám
JÓL SIKERÜLT! A város ipari A lendületes gazdasági munka összességében a tervezettnél nagyobb eredményeket hozott — így lehetne legrövidebben summázni Kiskunfélegyháza első félévét. A város ipara 11.2 százalékkal termelt többet az egy évvel korábbinál, ez azt jelenti, hogy a tervét 97,7 százalékra teljesítette. Ez döntő mértékben a termelékenység növekedéséből származik, hiszen a létszám csak két százalékkal nagyobb az 1975. első félévinél. Termelésnövelő intézkedések A Vegyipari Gépgyár 2,2 százalékkal teljesítette túl első félévre készített tervét, ez ugyanakkor a bázisszintnél 46,8 százalékkal több. Kedvezőbb termékösszetétel és eredményes piackutató tevékenység eredményezte ezt. A VSZM ugyan nem teljesítette első félévi tervét, de főként objektív okok miatt. Időnként alapanyaghiány és az anyagok nem megfelelő időben történő érkezese késleltette a folyamatos termelést. Az első félév egyébként nem múlt el nyomtalanul, ugyanis hét olyan termék gyártását szüntették meg, amelyek nem gazdaságos eljárással, kis szériában készültek. A cipőgyár bevezette a korszerű ragasztott techonlógiát, ezzel munkaerő-átcsoportosításra nyílt lehetőség, ami a termelékenyséErről beszélgettünk Pácsonyi Vilmossal, a Dózsa Tsz elnökével, aki elmondta, hogy már 1960- ban is viszonylag nagy létszámú, 691 anyajuhot tartott a tsz, ez a szám azonban évről évre tervszerűen emelkedett. 1965-ben 1278, 1970-ben 1548. 1975-ben pedig 2650 anyajuh legelt a közös gazdaság kiterjedt legelőin. Az ötödik ötéves terv végére, 1980-ra eléri az anyajuhok száma az ötezret. A létszámnövelést kifejezetten saját nevelésű bárányok biztosítják. A mennyiségi növekedéssel szorosan együtt jár a minőség javítása is, egyetlen évben se mulasztják el a szigorú selejtezést. A Dózsa juhtenyésztését a kényszerhelyzet is meghatározza, a területi adottságok. hiszen nagyki terjedésű művelésre alkalmatlan gyepet, kaszálót csak a juhtenyésztéssel tudják kihasználni. 1974-től a fejést elhagyták és átálltak a hús- és gyapjútermelésre. A mesterséges megtermékenyítés, sűrített ellés folytán 1975-ben 1630 db pecsenyebárányt adtak át exportra, 500 q súlyban, ezt 1980-ra 5500 bá- ránxra, 1650 mázsára emelik. A létszám növelése a gyapjútermelést is növeli. Míg 1975-ben 182 q gyapjút adtak át, 1980-ra 370 mázsa a tervük. „Atböjtölget is növelte, és 10 százalékkal javította a minőséget. Az eredmény: 242 ezer párral több cipő, mint 1975. első félévében. A Habselyem Kötöttárugyár 5. számú gyára 30,6 százalékkal termelt a tervezettnél többet. Hogyan? Emelkedett a munka- és üzemszervezés színvonala, jobb a műszaki előkészítés, javult a munkafegyelem. A Háziipari Szövetkezetben megszüntetlek a szőnyegszövést, ami nem volt gazdaságos. Az ott felszabaduló munkaerőt olyan termékek gyártásához csoportosították át, ahol eredményes a gyártás. Ezek az okok vezettek végülis ahhoz, hogy 27 százalékos termelésnövekedést érhettek el. Export, beruházás 1975. első félévéhez viszonyítva 8,3 százalékkal csökkent Kiskunfélegyháza ipari üzemeinek exportja. Az ok elsősorban a Húsipari Vállalat exportkiesése. Kevesebb vágóállatot vásárolhattak és dolgozhattak fel, mint korábban. A KGV 76,8, a VSZM 82,3, a cipőgyár 59, a Fémipari Szövetkezet 55.2 százalékkal növelte export termelését. Ennek azonban csak 27 százaléka tőkés országokba irányuló kivitel. Egyes vállalatok azonban így is szép eredményekkel dicsekedhetnek. A Vegyipari Gépgyár 311 ezer forintról 16 millió 957 ezerre, a Háziipari Szövetkezet 154 ezerről 1 millió 168 ezerre növelve” a nehéz időket, most már reálisabban, könnyebben terveznek, hiszen a hús. és gyapjúárak rendezése a juhászatot nyereségessé tette. Egy anyajuh 406— 800 forint közötti nyereséget hoz évente. A fejlesztéshez szükséges férőhelyek biztosítására az eddigi hagyományos szerfás épületek helyett két új, 600—600 férőhelyes szakosított juhhodályt építenek saját erőből, állami támogatással. Az eddig elmondottak nem jelentik a csúcspontot a fejlesztésben. A következő ötéves tervek további lehetőségeket biztosítanak, csupán a munkaerőnél látszanak bizonyos gondok. Annak dacára, hogy a juhászok havi keresete négyezer forint körül van, kevés fiatal választja ezt az ő$i. egészséges, szép mesterséget. A régi segítőtársakat, a pulit és a csacsit fokozatosan felváltja a „villanypásztor”, lehetőséget biztosítva a nyáj időszakos elhagyására, a benti munkák végzéséhez, önművelődéshez, szórakozáshoz, a rádió és hordozható televízió segítségével. te tőkés exportját, és háromnegyedével küldött többet nyugati országba a VSZM, több mint felével többet a Habselyem Kötöttárugyár 5. számú gyára. Az első félév alatt 72 százalékkal nőtt az építés jellegű beruházás. Kiemelendő a MÁV-ál- lomás új üzemépülete a korszerű, biztonságos utazást elősegítő integr a-dominó berendezéssel, amelyet az első félévben adtak át. Csökkent a túlóra A kétszázalékos létszámnövekedés 178 fizikai állományban levő dolgozót jelent. A nem fizikai állományúak 24-gyel kevesebben vannak most, mint tavaly ilyenkor voltak. Több mint egyötödével, 763-al dolgoznak többen teljesítménybérben, mint 1975. első félévében. Tervszerűbbé és ütemezettebbé vált a munka. Ezt bizonyítja az, hogy 22.3 százalékkal csökkent a város ipari üzemeiben a túlórák száma. A fizikai állományban dolgozók havi átlagbére 4,3 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, a nem fizikai foglalkoztatottak átlagbére 3,5 százalékkal emelkedőn. Ebben az évben 22 új brigád alakult Kiskunfélegyházán, 356 taggal. Velük együtt 481 kollektíva 4600 tagja segíti a gazdasági feladatok eredményes végrehajtását. B. J. CEL: a bajnoki cím! Pénteken a Fegyveres Erők Klubjában a Kun Béla SE labdarúgó szakosztály a Baráti Körrel összefogva 70 személyes vacsorával egybekötött évadzáró— évadnyitó értekezletet tartott. Az értekezleten és vacsorán részt vett a Honvéd vezetőségén, edzőin, játékosain kívül Ipacs László, az Április 4. Gépgyár félegyházi gyárának főosztályvezetője, Molnár Jenő ezredes és Csendes Mihály, a Városi Sport- felügyelőség vezetője. Az értekezletet Tóth Kálmán ezredes, az egyesület elnöke nyitotta meg, a beszámolót Schimidinger Béla őrnagy, szakosztályvezető tartotta. A részletes és színvonalas beszámolóból néhány részletet közlünk a Félegyházi Közlöny hasábjain. A szakosztályvezető elmondta. hogy a csapat a célkitűzést megvalósította, bravúros hajrával, megelőzve a Mezőfi SE együttesét, a 2. helyen zárta az idényt. Hogy az első hely megszerzése nem sikerült, az a Halasi MEDOSZ közel 100 százalékos teljesítményének tudható be. Még így is volt lehetőség az NB III-ba való jutáshoz, de sajnos a c'sapat Cegléden kikapott az Április 4. Vasastól, s így az 1976—77-es évben a megyei I. osztályú bajnokságban játszik. Elmondta, hogy a legtöbb mérkőzésen Horváth és Dongó (30— 30-szór) és Dobra, 27 találkozón szerepelt. Idényközben mondott le Lantos Jenő edző, de ez nem okozott törést a csapatmunkában, mert Villányi Csaba, aki kitűnően irányította az ifi csapatot, (bajnokságot is nyert) vette át a vezetői tisztet. A fiúkat ismerte és Kiváló minőségű liszt lesz az idei búzából Egy teherkocsi rakomány búzát úgy elnyelnek a Villanymalom magtárai, mint egy nagy tó egy pohár vizet. Itt nem mázsákban, tonnákban, minem vagonokban, százvagonokban beszélnek, s a férőhely kevésnek bizonyul az idei kitűnő búzatermés befogadására. Steine Miklóstól, a kiskunfélegyházi Villanymalom főmolnárától megtudtuk, milyen nagy munkával és tervszerűséggel készültek az új búza fogadására. A malom nagy nyári karbantartását júniusra befejezték. Az egy hónapig tartó munEaban sokat segédkezett a Nagy Ferenc karbantartó lakatos által vezetett Lenin komplex szocialista brigád és bizakodva, nyugodt lelkiismerettel nézhetnek a most megkezdődő „csúcsforgalom” elé. A két tízórás műszakban dolgozó malom egynapi teljesítménye 320 mázsa. A próbaőrlésen megőrölt 150 mázsa újbúza is bebizonyította, hogy az utóbbi évek legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű búzáját aratták az idén a közös gazdaságok. A fajsúly átlaga 82 kg, a nedvességtartalom 13 százalék, a sikértartalom 42 százalék. Nem véletlen tehát, hogy a sütőipar nagyon elégedett az új liszttel, most már annak szállítását kéri. Egyelőre azonban 70 százalék cbúza és 30 százalék újbúza keverési arányban őrölnek, majd fokozatosan 60—40, 50—50, 40— 60, 30—70. 20—80, 10—90 keverési arány után térnek át a 100 százalékos újbúza őrlésére. A malom Lenin szocialista brigádjának lelkes közösségi munkája nem ér véget a malom kapujánál. Sokszor találkozunk társadalmi tevékenységükkel a város különböző területein. Most is van felajánlásuk a malom rendjének, tisztaságának fenntartása mellett: az őszön, amikor náluk is alábbhagy a nagy hajrá, a Pe- tőfivárosi óvodánál fognak fákat ültetni, a környéket szebbé, egészségesebbé tenni. (Fenti képünkön Steine Miklós lömolnár ellenőrzi a búza tisztaságát.) zökkenőmentesen, eredményesen folytathatta a munkát. Ez Villányi szakértelmén kívül jó pedagógiai felkészültségének, érzékének is köszönhető. Ezután Tóth Kálmán edző kiosztotta az 1975—76. évi bajnokságban elért eredményekért az érmeket. Amint tudjuk, az I. csapat a megyei I. osztályban második, a második csapat a városi bajnokságban első, az ifi csapat pedig a megyei ifjúsági bajnokságot nyerte fölényesen. A sportkör elnöke hangsúlyozta, hogy jelentősen megerősödött a csapat, így a szakvezetést alkalmasnak tartja, hogy irányításával a következő bajnoki szezonban az első csapat bajnoki címet, a második csapat a területi bajnokságban az 1—3. helyet, az ifi csapat pedig szintén az 1—3. helyet szerezze meg. A csapat vezetői ezúton is kérik a szurkolók további támogatását. A csapat rovására megy az, ha a játékosokat és a bírókat sértegetik, lelkes, sportszerető közönségre van szükség. NEMZETKÖZI ESEMÉNY Augusztus 10-én a Honvéd pályán 15 és 16.30 órai kezdettel nemzetközi labdarúgó-torna kezdődik. Csehszlovákia, Jugoszlávia. Magyarország és Bács-Kis- kun megye válogatott ifjúsági együttesei lépnek pályára. A mérkőzések előtt ejtőernyős-versenyre kerül sor. A focisták párosítása plakátokon tekinthető meg. Sportműsor. Vasárnap 16.30: Kun Béla SE—Hajós. Bajnoki nyitány ... P. J. • A tsz egyik juhnyája. Továbbfejlesztik a juhtenyésztést a kiskuntélegyházi Dózsa Tsz-ben Hosszú évek óta tervszerű, magas színvonalú juhtenyésztés folyik a Dózsa Tsz-ben, ahol akkor is növelték az állatállományt, amikor más gazdaságok csökkentették azon a címen, hogy ez az üzemág ráfizetéses. Az idő a Dózsát igazolta, és az utóbbi években megjelent kormányrendeletek nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elégtételt is adtak a Dózsa tagságának, a következetes, nehéz erőfeszítésekért, melyekkel nem csupán a közös gazdaság, hanem előrelátóan, a népgazdaság érdekeit is szem előtt tartották. • Egy gyönyörű aszkániai tenyészkos, a mesterséges termékenyítés jóvoltából évenként 300—300 bá rány szaporulata van. I Jubileumi ünnepség A vasszerkezetektől az atomerőmű alkatrészekig Huszonöt éves a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. A jubileumi ünnepségre összesereg- lett vendégek, aktív dolgozók és nyugdíjasok a nagy ebédlő bejáratánál nagy szakértelemmel összeállított kiállításon láthatták az első félegyházi gyár negyed- századát. Ez bemutatta az alapkőletételtől kezdve a fejlődést, a nagyobb gyártmányokat, a Borsodi Sörgyár, a Péti Nitrogén- művek, a Dunai Kőolajipari Vállalat és több nagy létesítmény számára gyártott berendezéseket, gépeket. Az ebédlőt zsúfolásig megtöltő ünneplőket, köztük a Városi Pártbizottság, a Városi Tanács, a Kohó. és Gépipari Minisztérium, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete képviselőit, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatóját, a Megyei Párt- bizottság és a társadalmi szervek küldötteit, a jubiláló gyár gazdasági" igazgatóhelyettese köszöntötte. Az ünnepi beszédet Füredi Imre. a Vegyipari Gépgyár pártbizottságának titkára mondotta. — Mi félegyháziak jól tudjuk, hogy milyen változást jelentett az elmaradott parasztváros életében az új vasgyár idetelepítése. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy később ez tette lehetővé a további üzemek alapítását. A mi gyárunk, az első ötéves terv gyöngyszeme lett. Mindig azt gyártottunk, amire a népgazdaságnak szüksége volt. Kezdetben távvezeték oszlopokat hazánk villamosításához, bányaipari gépeket a bányászok nehéz munkájának segítéséhez. Eddig elért eredményeinket a jövő szempontjából csak kezdetnek tekinthetjük. Jövőre például már megkezdjük az atomerőművek vízkezelő berendezéseinek gyártását — hangsúlyozta ünnepi beszédében Füredi Imre, a gyár pártbizottságának titkára. Ezután Karsai Ferenc, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezetője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át Ipacs László tervkoordinációs főosztályvezetőnek, a bronz fokozatát pedig Danyi József forgácsoló üzemvezetőnek. A Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Hajba Ottó volt igazgató, Makány Jánosné gazdasági igazgatóhelyettes, Horváth Antal lakatos, Szabó Ferenc lakatos, Szemerédi Lászlóné hegesztő, és Görög Sándor fúrós. Nyerges János, a Vasas Szak- szervezet központi vezetőségének Szakszervezeti Munkáért Sfi tüntetését adta át Makány János rr.eós csoportvezetőnek, és SZOT- oklevelet öt szakszervezeti aktívának. Izsák András, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója 19 dolgozónak a Vállalat Kiváló Dolgozója, 35-nek pedig pénzjutalmat adott át. Halász Árpád, a Vegyipari Gépgyár igazgatója pedig a 25 éves törzsgárdatagoknak emléktárgyakat nyújtott át. A hivatalos ünnepség után színvonalas kultúrműsor következett. Tóth Miklós Augusztus 20-ra befejezik... • A Közúti Építő Vállalat dolgozói augusztus 20-ra befejezik Kiskunfélegyházán a Lenin út újjáépítését, amely új aszfaltburkolatot kap az E—5-ös útig. A mintegy 8,8 millió forintos beruházás eredménye lesz a Lenin út végén, az Alpári és Csongrádi út torkolatánál épülő új forgalmi csomópont is, amelyet az eredeti augusztus 31-i határidő előtt szintén átadnak Alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Tragikus hirtelenséggel, életének 65. évében elhunyt Fejes Károly, a TÜZÉF-tclep vezetője. Augusztus 3-án délután temették el nagy részvét mellett a kiskunfélegyházi Felső-temetőben. Fejes Károly elvtárs a felszabadulás óta tagja a pártnak, egyik megalapítója volt a félegyházi munkásőrszázadnak, több magas kitüntetést kapott, s tagja volt a városi tanácsnak. Temetésén a gyászoló családon, barátain, ismerősein kívül ott voltak a párt-, állami, társadalmi szervek és a munkásőrség képviselői is. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán augusztus 7-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3.. telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterületi községekben az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter látja el. Lakása: Petőfiszállás, telefon: 7. OLVASSA, TERJESSZE LAPUNKAT! Anyakönyvi hírek Születtek: Kiss János (anyja neve: Czeglédi Erzsébet), Lakatos Attila (Kolompár Ilona), Mészáros Aranka Ilona (József Ilona), Fehér László Zoltán (Rehák Anna). Besze Zsolt István (Roma Julianna). Pásztor Zsolt Imre (Túri Mária). Timár Ferenc (Görög Rozália). Tóth Krisztina Mária (Kürtösi Mária), Kecskeméti Zsolt (Bakró Mária). Amler Judit (Molnár Zsuzsanna), Nagy Agnes (Homoki- Szabó Margit*. Dávid Attila (Jankó Mária). Pomázi András (Vakulya-Ve- reb Mária), Fekete Zsolt Róbert (Sárkány írén). Nagy Ilona Erika (Pintér Ilona), Szabó Szilvia (Dulicsek Mária). Buknicz Csaba (Tóth Piroska), Dudás Krisztina (Hevér Margit). Német Anikó (Szabó Erzsébet), Botra Krisztián (Vastag Irén). Horváth Ilona (Szalkai-Szabó Ilona), Budai Róbert (Héjjas Julianna). Törteli Klára (Pintér Klára). Tóth Tamara Tímea (Kovács Mária). Házasságot kötöttek: Gál István — Csűri Ildikó Etelka. Csitos György — Kis-Szabó Ilona. Fejes László István — Zsibrita Ilona Katalin. Flórián Pál — Kovács Magdolna. Mosonyi Attila János — szász Mária. Móczár László — Zelei Katalin, Lesták József — Kiss Piroska. Farkas Dezső — Koó Piroska. Szondi Gyula Tibor — Nagy Katalin Gizella. Meghaltak: Homoki-Szabó István, Szendrei Júlia u. 50.. Eszik Ilona. Laktanya u. 6.. dr. Vécsei Béla József Felszabadulás útja 20., Barcsa Imre Tiszaalpár. Dózsa Gy. u. 42. Varga Jánosné (Dósa Anna) Tiszaalpár, Petőfi u. 34.. Kovács József Pál Bugac, Béke u. 31. FÉLEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-*«/l* pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72* Index: ZSMS S ama'&BiaramaeM