Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-09-10 / 35. szám

II •§ MíMKWiV A közműellátottságról és a fejlesztésről tárgyalt a tanácsülés A Kiskunfél­egyházi Városi Tanács szep­temberi ülésé­nek egyik ki­emelkedő napi­rendi pontja volt a váro­sunk kommu­nális ellátottsá­gáról és fejlesz­téséről szóló beszámoló. En­nek írásban ki­adott anyagá­hoz Gulyás Ist­ván műszaki osztályvezető mondott szóbeli kiegészítőt. A tanácsülé­sen jelenlevő dr. Mihály La­jos, a Minisz­tertanács Taná­csi Hivatalá­nak képviselője is megállapítot­ta, hogy a be­számolóban em­lített eredmé­nyek tiszteletre méltóak, a ki­tűzött célok nagyszerűek. A me­gyei tanács vb is elismerte, hogy a félegyházi tanács jó színvona­lon hajtotta végre a feladatokat, az előkészítés pedig eléri az or­szágos színvonalat. Végül pedig: ezt a témát a lakosság körében is a legnagyobb érdeklődés kíséri, az elhangzott tájékoztatót, kivo­natosan, lapunkban is leközöljük. A közműellátottság tekintetében városunk az egyik legelmaradot­tabb település volt a hasonló tí­pusú városok között. A lakosság ilyen irányú igényeinek kielégí­tésére jóformán semmit sem for­dítottak. Ezen lényeges változást a felszabadulást követő évek sem hoztak — a második ötéves terv kezdetéig, amikor a tanácstagok igen aktív szervező tevékenysége, a lakosság összefogása nagyobb ütemű fejlődést bizonyított, mint a felszabadulást követő 15 év alatt. A III. ötéves tervben tovább folytatódott a megkezdett közmű- hálózat kiépítése. A IV. ötéves terv kiemelten ke­• Dr. Mihály Lajos: „A félegyházi tanács jó színvonalon hajtotta végre a felada­tokat. Azonban az élet nem áll meg, a tanács munkájának is idomulni kell a lakosság igényeihez ...” (Némedi László felvétele) zeit feladata volt a korszerű vá­rosépítés közműalapfeltételeinek megteremtése. Az V. ötéves tervben a város- központ rekonstrukciója, a nagy arányú lakásépítések előkészítése, a korábbi éveknél nagyobb mér­tékű közműberuházást tesz szük­ségessé. 1. Vízellátás. A felszabadulás­kor a lakosság vízellátása 15 ar­tézi kútból történt. A kutak nagy része az 50-es évek végén kime­rülőben volt. Ekkor határozta el a tanács a vízmű és a vízhálózat építését. Az első ütemben meg­valósult egy közepes nagyságú vízmű, 500 köbméteres föld alatti tárolóval, 3 db mélyfúrású kút- tal, gépházzal, 14 km vízhálózat­tal, 72 közkifolyóval. A hálózatra 579 lakást kötöttek be. 1967-ben épült fel az 500 köbméteres víz­torony. A vízmű ma már 5800 köbmé­ter napi kapacitású. A vízigé­nyeket a tervidőszak végére még­sem tudja majd kielégíteni, ezért a Kálvária melletti 22 holdas te­rületen megépül a II. sz. vízmű is. 2. A szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítótelep építése a IV. ötéves tervben kezdődött. A 2200 köbmé­ter napi teljesítményű tisztítóte­lep és a 7 km vezeték 33 millióba került. Az V. ötéves tervben a fejlesztés tovább folytatódik és 27 millió forint felhasználásával 6.3 km csatornát létesítenek. A tisztítómű kapacitása pedig 1000 köbméterrel bővül. 3. A felszíni vízelvezetés gyö­keres megváltoztatása érdekében végre 1973-ban elkészült egy ta­nulmányterv, első mozzanataként az évenként jelentkező belvíz- veszély tervszerű elhárításának. A tanulmányterv a vasút által határolt belterületre terjed ki, amely mintegy 600 hektár. Meg­valósításához idő és sok pénz szükséges, ezért rendkívül fon­tos, hogy.a lakosság a nyílt árok­rendszer karbantartásával az ed­digiekhez hasonlóan, mind na­gyobb mértékben segítse az ese­tenként jelentkező belvízveszély sikeres elhárítását. (Folytatjuk.) Elnökségi ülés A Hazafias Népfront városi el­nöksége szeptember 10-én de. 9 órai kezdettel a városi tanács 11. e. 92. számú helyiségében ülést tart. Napirend: a népfrontbizott­ság társadalompolitikai tevékeny­sége és feladatai, különös tekin­tettel a szociálpolitikai kérdésekre. Előadó: dr. Marschalek György főorvos. Tájékoztató a HNF me­gyei bizottságában és az orszá­gos tanácsban tevékenykedő elv­társak elmúlt 4 éves munkájáról. Előadók: Lux Márta és dr. Miha- lovits István. T. M. A szombati nyitvatartás A belkereskedelmi miniszter 15,1976. (VIII. 25.) BkM sz. ren­deleté alapján városunk élelmi­szer-kereskedelmi egységeinek hétvégi nyitvatartási rendje 1976. szeptember 13-át követően meg­változik. Az új módosult nyitva­tartási rend életbe lépésének idő­pontja 1976. szeptember 18. (szombat). Ettől az időponttól kezdve vá­rosunk élelmiszerboltjainak szom­bati nyitvatartása az alábbiak szerint módosul: Az eddig szombaton 16 óra után záró élelmiszer-profilú egységek általános zárási időpontja szom­batonként 16 óra lesz. A lakos­ság igényeinek kielégítésére szom­batonként hat élelmiszer-kereske­delmi egység 18 óráig tart nyit­va: a BÉK 2101. sz. önkiszolgáló boltja, Mártírok u. 1., BÉK 2126. sz. ABC-áruház, Móraváros, ÁFÉSZ ABC-áruház, Kossuth u., ÁFÉSZ 27. sz. vegyesboltja, Per- czel u., sütőipari vállalat szak­boltjai: Molnár B. u. és Ságváry E. u. A húsboltok szombatonkénti zárási időpontja egységesen dél­után 15 óra lesz. Vasárnaponként valamennyi élelmiszerprofilú egység (a Béke- téii piac területén üzemelők is) ezentúl zárva tartanak. Annak érdekében, hogy a la­kosság az élelmiszerüzletek zár- vatartása mellett is tudjon tejet, péksüteményt, szeletelés és mé­rés nélküli kenyeret vasárnapon­ként vásárolni, a vendéglátó vál­lalat 431. sz. tejbisztrója árusítja ezen áruféleségeket. A kijelölt vendéglátó egység első vasárnapi tej, péksütemény, valamint mérés és szeletelés nél­küli kenyérértékesítésének idő­pontja 1976. szeptember 19. A vendéglátó egységek és ipar­cikküzletek nyitvatartási rendje nem változik. A nyitvatartási rend változásáról az érintett ke­reskedelmi szervek egységeikben is tájékoztatják a vásárlókat. I a~ # Nagy sikere volt a kecskeméti Hirös Napokon a félegyházi Egyesült Lenin Termelő- szövetkezet virág- és dísznövény- kiállításának, melyet megtekintett loaquim Albertó Chissano mozambiki külügyminiszter is (baloldalt). Képünk jobb oldalán Girasek Károly, a tsz virág­kertészetének vezetője. Holló László megörökítése Városunk szülötte, Kiskunfél­egyháza és Debrecen díszpolgára. Holló László Kossuth- és Munká- csy-dijas, érdemes művész, a nagy festő, 1976. augusztus 14-én életének 89. évében elhunyt. Vég­rendeletét teljesítve, mély rész­véttel és tisztelettel kísértük utol­só útjára a kiskunfélegyházi Felsőtemetőbe. A városi tanács szeptember 1-én megtartott ülésén kegyelettel em­lékezett századunk egyik legna­gyobb tehetségű festőjéről, nem- zetközi rangú képzőművészéről. Csak Móra Ferenc, a magyar próza nagy mestere szerette úgy ezt a várost, ahogyan Holló Lász­ló. Innen indult el és élete vé­gén ide tért vissza. így vallott erről önéletrajzá­ban: „Festői látásom egész zsen­ge koromban megvolt, 73 éves fejjel még most is a nagyapám ta­nyáját, a félegyházi kofákat látom a maguk ragyogó színességében. Ez üldöz, kerget, egész életemen keresztül.” Debrecenben élt, de kapcsola­ta városunkkal sohasem szakadt meg. Művészete mindvégig kis­kunfélegyházi és debreceni gyö­kerekből táplálkozott, mégsem volt csak debreceni vagy alföldi festő. Munkásságának minden szakaszában megfelelt a magyar művész igazi hivatásának: nem A háztáji bizottságok elnökeinek tanácskozása 450 bajnoki Félegyháza színeiben Vasárnap a 4:0-ás eredménnyel vég­ződött Kun Béla SE—Vaskút mérkő­zés előtt kedves meghitt ünnepség színhelye volt a Honvéd-pálya. Csa­pattársai, munkahelye, a két sport­egyesület a Kun Béda SE és Vasas, a Sportfelügyelőség, a Baráti Kör és a szurkolók meleg szeretettel köszön­tötték Sahin-Tóth Dezsőt, a Honvéd csapatkapitányát abból az alkalomból, hogy a Vasas és labdarúgásban jog­utódja a Kun Béla SE színeiben baj­noki mérkőzésen 450.-szer húzta ma­cára a piros-kék, illetve a piros-fehér színű mezt. A népszerű Sahin. a ki­tűnő játékos, akit elhalmoztak aján­dékokkal, meghatottan köszönte meg a figyelmességet, melyet jó játékkal és remekbeszabott góllal viszonzott. A sikeres mérkőzés után Sahinnak feltettünk néhány kérdést, melyre készségesen adott választ. — Hogyan lehet ezt a ritka szép tel- jesítményt elérni? — i960 őszén Fejes József és Görög János felkeresték Túlit Péter tanár urat és kérték, hogy a Vasashoz en­gedjék el a két Sahint, Lengyelt, Lantos Miklóst, Kiss Illést, Sántát és Feketét, sahin I.. Lengyel és Lantos II. már 1961. tavaszán számításba jöt­tek az I. csapatnál, a többi 4 diákot Fejes Józsi bácsi fokozatosan építet­te be az egybe. Én 1962-ben 17 éves koromban már az első csapat stabil játékosa lettem, a balfedezet poszt­ján. A következő évben a Vasas fél- fordulós bajnokságot nyert, de ez nem jelentett NB IH-ba való felju­tást. — Legszebb emléke a 16 év alatt? — 1964-ben a Vasas újra bajnoksá­got nyert és én végig szerepeltem. Életemnek ez az év volt a legszebb sportemléke. Ekkor vertük ki a MnK- ból az NB I-ben meghatározó szere­pet Játszó MTK csapatát. Erre a sport­élményre szívesen emlékszem vissza. 0:0-ás félidő után az MTK vezetett 2:0-ra, de nem adtuk fel. én 11-essel szépítettem, majd sánta 5 ezer néző előtt kiegyenlített. Valamennyiünket vállán vitt a közönség az öltözőbe. Salamon Béla bácsi mindkét góllövő­nek az MTK-ról készült fényképet ajándékozta, fáió szívvel ugyan, mert nagy MTK-szurkoló volt. — Hogyan érheti el egy labdarúgó, hogy 16 év alatt egyszer sem állítják ki? — A titok egyszerű: fanatikusan kell szeretni a labdarúgást, sportszerűen élni, becsületesen edzeni, és készülni a mérkőzésekre. Becsülni az ellenfe­let. — Hány ajánlatot kapott más egye­sülettől és miért maradt Félegyházán? — Hívtak az MTK-ba, Szegedre, Kecskemétre. Dunaújvárosba, Szol­nokra. de itthon maradtam, mert sze­A városi tanács termelés-ellá- lásfelügyeleti osztálya összehívta a háztáji bizottságok elnökeit, hogy megbeszéljék a háztáji ter­meléssel kapcsolatos különböző jogszabályok egységes értelmezé­sét és végrehajtását. Az elmúlt időszakban sok szó esett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésé­nek fejlesztéséről. Erre különö­sen a friss zöldségellátásban je­lentkező hullámzás miatt volt szükség. A Minisztertanács 10061976. 16. sz. határozata egyértelműen ki­mondja, hogy a nagyüzemek el­sődleges fejlesztése mellett a ház­táji és kisegítő gazdaságokban fo- folyó termelést, mint társadalmi­lag hasznos tevékenységet támo­gatni kell. E gazdaságok kötelé­kébe tartozik a téesztagok háztá­ji gazdasága, a bérből és fizetés­ből élők és a nyugdíjasok kisegí­tő gazdasága, feltéve, hogy ide­gen munkaerőt állandó jelleggel nem foglalkoztatnak. Jelentős feladat továbbra is, a biztonságos termelés megvalósí­tása. összhangot kell elérni a fel­tételek megteremtésében, javítani kell az együttműködést a téeszek, a MEZÖTERMÉK és az ÁFÉSZ között, a felvásárlás jobb megol­dásáért. A kisárutermelés olyan üzemág, amely érzékenyen reagál minden kedvezőtlen változásra. Ezért az új rendelkezés nagy szerepet adott a tanácsoknak a biztonságos termelés elősegítésére. A Minisztertanács 13 1976. sz. rendelete alapján módosult a kö­zös munkavégzés fogalma. Ennek alapján a tsz-ekkel kötött meg­állapodás alapján közös munka­teljesítésnek kell tekinteni a szö­vetkezeti tagnak a háztáji gazda­ságában az állatok tartására, a zöldség- és gyümölcsfajták terme­lésére fordított munkát. A 19 1976. (V. 27.) MÉM sz. rendelet részletesen tartalmazza a kötendő munkamegállapodás tar­talmát, a jóváírandó munkanapok számát. A tsz-tagok háztáji zöld­ség- és gyümölcstermelésének ösztönzésére is vonatkozik a mun­kamegállapodás kötése. A termékértékesítési szerződés önmagában munkamegállapodást nem hoz létre a tsz és tagjai kö­zött. Ha a tag háztáji gazdaság­ban végzett munkájának nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási el­látásokra, betegségi és szülési se. gélyre, fizetett szabadságra, ház­táji földre jogosultság szempont­jából történő beszámítását kíván­ja, a tsz-ekkel munkamegállapo­dást kell kötnie. A tájékoztató után a résztvevők több kérdést tettek fel Szántó Andor osztályvezetőnek, amelyek­re részletes választ kaptak. N. I. emlékének akart és nem is tudott félrehú­zódni, vállalta társadalmi elköte­lezettségét. Városunkhoz való ragaszkodá­sának méltó kifejezése, hogy az 1966-ban rendezett Holló László- kiállitás egész képanyagát szülő­városának ajándékozta. Tisztelettel őrizzük, ápoljuk örökségét, és a múzeum állandó kiállításával közkinccsé tesszük alkotásait. Kiskunfélegyháza lakossága a nagy festőnek, városunk díszpol­gárának, Holló Lászlónak emlé­két jegyzőkönyvileg megörökíti és kegyelettel megőrzi, ezzel is ki­fejezésre juttatva a nagy festő­művész iránti tiszteletét, megbe­csülését, hódolva emberi nagysá­ga előtt. T. M. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Kázmér Attila (anyja: Csendes Rozália), Bogácsi Tímea Sa­rolta (Soltész Sarolta Anikó), Cseri Bernadett (Czeglédi Mária). Agárdi Tibor Zsolt (Csenki Piroska). Fekete Tamás György (Retkes Margit) Szé- csényi Zoltán (Tóth Mária), Boldog Krisztián György (Gál Erzsébet Ilo­na), Pecz István (Horváth Mária), Beck Eszter (Görög Eszter), Raffael Erzsébet Anikó (Radics Katalin). He- rédi-Szabó Szimonetta (Tarjányi Ilo- • na). Csényi Szilárd (Sallai Ilona Pi­roska), Rigó István (Juhász Terézia), Urbán Róbert (Dantesz Erzsébet). Kö­rös Péter (Surányi Erzsébet Anna), Magyar Andrea (Gondi Luca). Házasságot kötöttek: Horváth Zol­tán és Lócskai Mária, Sinkó István és Rück Ilona. Jaksa Imre és Faze­kas Mária. Szabó Ferenc és Udvari Éva Klára. Papp István és Gál Edit Viktória. Varga László és Bense Er­zsébet. Harkai Gergely Zoltán és Far­kas Mária. Meghaltak: Labancz Péterné Juhász Etel, Fekete Pál, Gulyás István, Hódi Péterné Marton Erzsébet. Szász Már­ton, Zombori Imre, Szabó Pálné Or­bán Ilona. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán szeptember 11-én szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Tibor tart ügyeletet, lakása: Mártírok u. 4.. telefon: 487. Ugyanezen idő alatt a külterületi négy községben az ügyeletet dr. Cső­ke András tartja. Lakása: Kunszállás, telefon: 4. Sahin-Tóth Dezső. retem egyesületemet, szülővárosomat és nem vágyom el innen. — Kikkel játszott együtt a 16 év alatt és” hogyan állítaná össze a leg­jobb tizenegyet? — Cseh, Cserkó, Lantos I., Villányi, Bálint, Sahin II.. Kelemen Lantos II, Bahin I. Kiss II, Vass. — Tudjuk, hogy elfoglalt ember, mégis hogyan lehet összeegyeztetni a munkát, tanulást és a sportot? — Bizony ez elég nehéz. A BIK- vállalatnál dolgozom, s a vállalat igaz­gatójától, Gergely Miklóstól és íőel- lenőrétől. Tóth Józseftől minden se­gítséget megkapok munkámhoz, to­vábbtanuláshoz, sporthoz. Sajnos, ezek összeegyeztetése egyre nehezebb. Csa­ládommal is szeretnék több időt együtt tölteni, mint eddig. Ennek el­lenére ezt az őszi idényt végigjátszom és bízom abban, hogy az őszi forduló végén csapatom olyan előnnyel fog vezetni a bajnokságban, hogy lelki- ismeretfurdalás nélkül szegre akaszt­hatom a futballcipőt és átadhatom csapatkapitányi posztomat — melyet 20 éves korom óta betöltők — egy ar­ra érdemes játékostársamnak. A Félegyházi Közlöny és a szur­kolók nevében jó egészséget és sike­res életet kívánunk Sahin Dezsőnek. VASÁRNAP SPORTJA Érsekcsanád—Kun Béla SE 15.30 órakor. Pálfi József Harminchat év a köz szolgálatában Az Anyakönyvi Hivatalban — munkahelyén — kerestem fel Nagy Józsefné városi tanácsost, hogy elbeszélgessünk a városi tanács épületében töltött 36 év­ről. Az itteni munkájáról, arról, hogy a megyei tanács elnökének döntése valóban olyan embert tüntetett ki tanácsosi címmel, aki munkáján keresztül példát mu­tatott helytállásban, emberszere- tetben. — 1940. október 28-án kezdtem dolgozni, ekkor léptem át a vá­rosi tanács épületének küszöbét. Főnökeim — nem törődve fia­talságommal — „bedobtak a mély vízbe”, azaz közvetlenül az ügyfelekkel kerültem kapcsolat­ba. Ekkor a közellátás területén dolgoztam — mondja Nagy Jó­zsefné. A felszabadulás után, a meg­változott körülmények között is helytálltunk mindannyian, akik itt maradtunk, hogy a város la­kóinak érdekeit szolgáljuk. A következő munkaterületen, a Főjegyzői Hivatalban már na­gyobb emberismeretre volt szük­ség. 1950-ben, a Tanácsok meg­alakulásakor e hivatal Igazgatási Osztállyá alakult. Nagy Józsefné 1953-ban felelős beosztásba, anyakönyvvezetői munkakörbe került. E munkaterülete széles skálájú, mert a családjogi tör­vénnyel kapcsolatos feladatokat is maradéktalanul el kell vé­gezni, emellett az anyákönyvezés adminisztratív teendőit is jól kell ismerni. — Az anyakönyvvezetői mun­kakörben töltött 23 év alatt több mint 10 ezer fiatal párt esket­tem, több 10 ezer újszülöttet anyakönyveztem. Félegyházához hasonló város lakosságát kitenné azok száma, akiket beírtam az anyakönyvbe — mondja szeré­nyen Nagy Józsefné. 1957 óta az Anyakönyvi Hiva­tal vezetője. Felettesei nagyra ér­tékelik munkáját. Példaként hozzák fel még ma is a többi anyakönyvvezető előtt ügybuz­galmáért, precizitásáért. 1967-ben a Tanács Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapja, majd 1975-ben — 35 év becsületes munkájáért — a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kormánykitüntetést. A megyei tanács elnökének elöntése váratlanul érte, s na­gyon örült, hogy így megbecsü­lik, városi tanácsosi címmel tün­tették ki. — Szeretem az embereket, s mindig ügyfeleim érdekeit ke­resem. Nem tisztviselőnek érzem magam, hanem a KÖZ SZOLGÁ­LÓJÁNAK. Nagy Józsefné városi tanácsos valóban a köz szolgálója, min­denki által tisztelt és megbe­csült tanácsi dolgozó. <W. Gy.) FÉLEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1 Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éfl kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/181 pénzforgalmi jelzőszámár*. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72* Index: 25 90S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents