Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)
1975-01-17 / 3. szám
A MEGELŐZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS EREDMÉNYE: Csökkent a tűzesetek száma Űjabb lépés a fejlődés útján • Szorgalmas munka a szalagon. Városunk egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme az Alföldi Cipőgyár helyi gyára. Az elmúlt években végrehajtott nagyszabású rekonstrukció második üteme befejezés felé közeledik, s ennek eredményeként február elsején megkezdi működését a III. számú gyártógépsor. — A munkáját két műszakban végző szalag évente legkevesebb 280 ezer pár cipővel növeli a gyár termelését — mondja Szálkái László főmérnök. — Elkészült az új készáruraktárunk, s most már teljes erővel dolgozunk az új munkahely berendezésén. Szeretnénk február elsejéig legalább 250 új dolgozót felvenni, de ha nem sikerül.- ilyen létszámnövekedést elérnünk, belső átszervezéssel segítünk magunkon. Sajnos, mi is azok közé az üzemek közé tartozunk, ahol állandóan van felvétel — nem utolsósorban azért mert évek óta fejlődünk, illetve bővül az üzem. A termelésünk növekedésére jellemző, hogy 1973-ban 986 ezer pár cipőt gyártottunk, s a múlt évben ez a szám már elérte az 1 millió 163 ezer párat. Bízunk abban, hogy az idén az 1 millió 480 ezer pár cipő gyártására vonatkozó tervünket legalább másfél millióra teljesítjük. A múlt év különben jelentős volt a gépparkunk növelése szempontjából. is. Számos olyan új gépet állítottunk munkába,' amely növeli a termelékenységet és enyhíti a létszámhiány okozta gondokat. Ebben az esztendőben is több új gépet várunk, 40 új tűzőgép és sok más „okos masina” segíti majd terveink végrehajtását. Hamarosan megoldjuk az anyagmozgatási gondokat is, két új emelővillás targoncát vásárolunk. t Oj gépek segítik a termelést • Az alsó képen: csomagolják a gyermekcipőket Gázkazánokat helyeztek üzembe a Húsfeldolgozó Vállalatnál Amikor városunkba is eljutott a vezetékes gáz és a Mártírok utcai bérházban ünnepélyesen meggyújtották az első lángot, talán nem is tudtuk felfogni annak korszakalkotó jelentőségét. Azt tudtuk, hogy kényelmesebb, tisztább, korszerűbb, mint a hagyományos fűtés. Most azonban, hogy nem dől már a sűrű, fekete füst a vágóhíd kéményéből, már azt is tudjuk, hogy egészségesebb is, és teljesen megváltoztatja a környezet levegőjét. Üzemeink közül elsőnek a Húsipari Vállalatnál tértek át a gázfűtésre. A Láng Gépgyár által gyártott két gáztüzeléses gőzkazán műszaki átadása, és üzembe- helyezési szemléje a napokban megtörtént. Az átadáson jelen volt a városi tanács műszaki és egészségügyi osztálya, tűzoltó-parancsnoksága, a DÉGÁZ, a Láng Gépgyár képviselője, valamint a kazánokat felszerelő Csőszerelőipari Vállalat 52. sz. Főszerelés- vezetőségének két művezetője: Horváth Zoltán és Veress József. Olvasóink közül azok, akik használják már a 33 kilós háztartási gázpalackot, megközelítőleg talán tudják érzékelni azt az óriási energiát, amelyet a most beszerelt kazánok egy óra alatt 8 tonna gáz elfogyasztásával fejleszteni képesek. A hatalmas gázégők biztonságos működését automata berendezések biztosítják. A Fürst Sándor utcai lakótelep környéke tehát megszabadult egy korom- és füstokádó gyárkéménytől, és nagyon várja a következők mielőbbi felszámolását is. T. M. Szocialista társadalmi rendünkben elsőrendű feladat az élet- és vagyonvédelem. Ide tartozik a tűz elleni védekezés is. Az elmúlt esztendő eredményes tűzvédelmi munkájáról kaptunk tájékoztatást Tokai György főhadnagytól, a városi tűzoltóság parancsnokától. — A tűzesete’k nagy többségét felvilágosító munkával már a keletkezés előtt meg lehet előzni és ez a legeredményesebb „tűzoltás”. Ennek elérése érdekében növelték a felvilágosító, nevelő előadások számát, és 45 előadáson 1825 személyt oktattak ki a tűzrendészet szabályaira. — A megelőző és mentő tűzvédelmet a legújabb: 4 1974. BM számú rendelet új alapokra helyezte, és ez . szerint a tűzvédelem nemcsak a tűzoltóság feladata, hanem az állampolgárok, üzemek, intézmények közreműködését is előírja. Városunkban és körzetében ez a „hozzáállás” igen jónak mondható és részben ennek köszönhető, hogy míg 1973- ban 73 tűzeset volt, 1974-ben már csak 34. Ebből lakóházban 23 (itt még sok tennivaló vár az állampolgárokra) mezőgazdaságban 6, iparban 2, középületben 2, közlekedésben pedig 1 tűzeset volt. A keletkezési okokat vizsgálva megállapítható, hogy túlnyomó részét meg lehetett volna előzni. Gyújtogatás 7, gyermekjáték 4, sugárzó hő 4, dohányzás 4, szabadban szabálytalan tüzelés 4, öngyulladás 3, villámcsapás 2, építési hiba 2, nyílt láng használata 3, kémény tűz 1, egyéb 1 tűzesetet okozott. A Belügyminisztérium, a városi tanács vb és a városi tűzoltóparancsnokság a tűzvédelmi előadók 1974. évi munkáját eredményesnek értékelte, erkölcsileg és anyagilag is elismerte. Fontos munkájukhoz az üzemek, intézmények és szövetkezetek vezetői is egyre több segítséget nyújtanak. A vízdíjakról és a címerről hozott rendeletet a városi tanács Január 15-én. szerdán tartotta új esztendőt nyitó ülését a Kiskunfélegyházi Városi Tanács. Első napirendi pontként egy előterjesztést hallgatott meg és hagyott jóvá a testület a város 1975. évi költségvetéséről, illetve fejlesztési tervéről. Ezután a városi tanács, valamint a végrehajtó bizottság 1975. évi munkatervét — a tanács- és vb-ülések időpontjait és tematikáját — ismertette Korponai Zoltán vb-titkár. „A végrehajtó bizottság meggyőződése — hangsúlyozta Korponai elvtárs —, hogy az 1975-ös program közérdeklődésre tart számot és a tárgyalások elősegítik Kiskunfélegyháza minden irányú felemelkedéséit fejlődését.” A közgazdasági bizottság 1973— 74. évi tevékenységéről szóló beszámoló után a közkutak használati díját meghatározó 1/1975-ös számú rendeletet vitatták meg és fogadták el a tanácstagok. Mint ismeretes, az 5/1971. számú tanácsi határozat szerint azon lakosok. akik ivó-- és háztartási víz- szükségleteiket közkutakról elégítik ki —. a család létszámától függetlenül az egész városban — évenként 150 forint vízdíjátalányt voltak kötelesek fizetni. Ez az előírás elsősorban a minél előbbi vízbekötésekre ösztönözte a lakosságot. Ugyanakkor komoly problémát okozott az alacsony nyugdíjat élvezők, a létfenntartásukról csak nehéz körülmények között gondoskodni tudó idős, vagy beteg emberek számára. Ezért vált szükségessé a törvény humánus módosítása. Az új határozat értelmében az átalánydíj fizetési kötelezettség azokat — az utcai közkutaktól 250 méternél nem messzebb lakó, csatlakozó berendezéssel nem rendelkező — személyeket, illetve családokat terheli, akiknek vízbekötési lehetőségük van a közcsőről. Az átalánydíjat éves ösz- szegben a közüzemi vízdíj nagysága, a kúttól való távolság, valamint a fogyasztók száma alapján állapítják meg és írják elő családonként. Fontos része még a rendeletnek, hogy a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály a jövőben indokolt esetben részlet- fizetést, fizetéselhalasztást, sőt — például nyugdíjasoknál, nagycsaládosoknál — a kirótt összeg csökkentését, vagy teljes eltörlését is engedélyezheti. A továbbiakban az új városi címer, és zászló színeivel, formájával és használatával kapcsolatos 2/1975. számú tanácsi rendeletet szavazták meg az ülés résztvevői. majd bejelentésekkel, interpellációkkal zárult a tanácskozás. K. F. A SZI RKOl ÓKNAK Réczi országos rangelső A Magyar Birkózó Szövetség országos ranglistát készített hazánk 26 egyesületének 186 legjobb versenyzője figyelembevételével. A szövetség értékelt minden 1974-ben elért teljesítményt. Sajnos, Réczi rosszul rajtolt a magyar bajnokságon, ahol csak 5. lett. Ennek ellenére bizalmat kapott és őt küldték Romániába egy nagyszabású nemzetközi versenyre, majd Katowicébe a vllágbalnokságra. Romániában 18 indulóból, a világbajnokságon 14 induló közül szerezte meg az értékes 3. helyet. Teljesítményeinek értékét növeli, hogy Katowicében sérülten versenyzett, összteljesítményével Réczi László a kiskunfélegyházi Vasas birkózója, a Magyar Népköztársaság kétszeres érdemes sportolója, a 166 legjobb kötött és szabadfogású versenyző közül az'országos abszolút rangelső címet érdemelte ki. Ragyogó sikeréhez melegen gratulálunk, és kívánjuk, hogy az 1975. év még nagyobb diadalt, dicsőséget hozzon számára, városa, egyesülete és a szurkolók örömére. Mérlegen a kosárlabda Úgy gondoljuk, nem tehetünk szemrehányást kosarasainknak. A Vasas lányok pontveszteség nélkül bajnokságot nyertek, mig a Lenin Tsz fiai harmadszor szereztek ezüstérmet. A Vasas tehát visszakerült az NB XX-be, ahol igen erős ellenfelekkel kell majd játszania. Ennek ellenére bízunk Bódl Tivadar csapatában, hiszen ha sztár nincs is az együttesben a lányok igen tehetségesek és igen jó a kollektív szellem. Amelyik játékosnak jó napja van, bármelyik képes egy-egy meccs eldöntésére. Tavasszal a betegségéből fölépült Beliczai is „beszáll” s így képesnek tartjuk a Vasast egy közepes hely megszerzésére. A felkészülés már javában folyik. A I^enin Tsz balszerencsés csapat, mindössze 1 ponttal került a 2. helyre. A legtöbb kosarat, 515-öt Mészáros Zoli szerezte, őt követi a csapatkapitány, Bódi Sándor 374 ponttal. Mészáros Gyula, a csapat edzője nem csinált titkot abból, hogy most már, azaz 1975-ben a bajnoki cím megszerzését tűzték ki célul. A gárda erősödni fog, ide igazol Hegedűs az MFSC-ből, Szűcs „ KST-ből, leszerel Nádasdi és újra rajtol Czikó is. Sajnos, hiányozni fog Csáki, akinek a sportolásról sérülésből származó betegsége miatt le kellett mondania. Mi iis osztozunk az edző bizakodásában és reméljük, hogy 1976-ban Félegyházának két NB Il-es csapata lesz. Teremfoci. Nagy közönségsikert aratott a labdarúgó felszabadulási kupa. A szakmunkásképző intézet tornacsarnokában telt ház előtt zajlott le az 5 mérkőzés. A futballra kiéhezett nézők sok gólnak tapsolhattak, hiszen 79 gól esett, 18-én 15 órakor folytatódik a küzdelem. Mi is köszöntjük őket O Az emberszeretet, a hivatástudat, a lekiismeretesség két példaképét köszöntötte az Egészség- ügyi Minisztérium, a megyei és városi egészségügyi osztály és a munkatársak nevében is dr. Szabó Mária városi főorvos, amikor a rögtönzött, de nagyon bensőséges és családias ünnepségen átadta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetéseket a nyugalomba vonuló Dobos Rozália és Ferencsik Katalin védőnőnek. Dobos Rozália a Tüdőgondozó Intézet dolgozója 1926-ban kezdte védőnői munkáját Kiskunmaj- sa nagy kiterjedésű tanyavilágában, ahol jóformán még kerékpárral sem lehetett közlekedni. Tíz évig Kistelek községben működött, ahol a 30 Oncsa-ház az ő utánjárásának köszönhető. Nagy örömet okozott a félegyházi bélyeggyűjtők sokezres táborában az a hír, hogy a magyar bélyegkiadás történetében először, olyan bélyeget adtak ki, amely félegyházi vonatkozású. A 10 forintos címletű levélbélyeg a félegyházi tanácsházát ábrázolja. A bélyegkiadás városunkban osztatlan sikert aratott, annak 1957-ben a félegyházi tüdőgondozó intézethez került, és most, 48 évi szolgálat után megy nyugállományba. Ferencsik Katalin 1944-ben szerzett védőnői képesítést, 3 évig Szánk községben, 1947-től városunkban tevékenykedett. Munkáját mindig hivatásnak tekintette, s a legnehezebb körzetben, a cigány lakosság körében tanított, nevelt nagy szeretettel. Fel- világosító munkájával sokat segített az egészségügyi kultúra terjesztésében. Nagy gonddal készítette elő az utánpótlást, a gya- korlatos védőnőket. A megérdemelt pihenéshez mi is jó egészséget, boldogságot kívánunk. Tóth Miklós bélyegen ellenére, hogy egy kicsit megkéstek a bélyegkiadók, hiszen az elmúlt évben volt városunk ünnepe. A bélyeget még korlátolt példányszámban lehet kapni a postán. Kár, hogy ilyen nagy címletben jelent meg, mert így levél-bérmentesítésre alkalmatlan. M. S. Kiskunfélegyháza Félegyházi galambok sikere Brnoban és az országos kiállításon Az országos és a nemzetközi galambkiállításokon mindig nagy sikerrel szerepelnek a félegyházi galambok. A 43. számú Kiskunfélegyházi Gál ambteny észtő Egyesület tagságát Csehszlovákiában, Brnoban rendezett nemzetközi galambkiállításon. Nagy Pál László galambjai képviselték, melyek közül egy „igen jó” minősítést kapott. Az országos kiállításra Paulicska Béla, Solymosi József, Borbás László, Farkas Sándor, Rádi Ferenc, Nyikos Sándor, Lugosi László és Kiss László küldték fel legszebb galambjaikat, melyek közül 2 fajtagyőztes és 18 kiváló minősítést nyert. A díjnyertes galambokat a félegyházi galambszerető közönségnek is bemutatják február 1-én és 2-án a Halászcsárda udvarában levő kultúrteremben rendezett kiállításon. Képühkön: a Brnoban megrendezett kiállításon „igen jó” minősítést nyert a félegyházi simafejű keringő. Tenyésztője: Nagy P. László. (Tóth Miklós felvétele) Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán január 18-án, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Tibor. Lakása: Mártírok u. 4., telefon: 387. Ugyanez idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pál- monostora, Kunszállás, Gátér és Pe- tőíiszálláson az ügyeletet dr. Szántó Tibor tartja. Lakása: Pálmonostora. Olvassa, terjessze a Félegyházi Közlönyt! Károk, kártérítések Az Állami Biztositó kiskunfélegyházi városi fiókja 7,4 millió forint kártérítést fizetett ki az elmúlt év során. A termelőszövetkezetek részesedése 2,5 millió forint volt, a magánosoknak különféle biztosításaik alapján 4,9 millió forint Jutott. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Tarjányi László (anyja: Bense Franciska), Pap István (Turó- czy Mária Rozália), Gajdán Krisztina (Seres Erzsébet Anna) Beck Péter Ferenc (Dongó Marianna Erzsébet), Sallai László Csaba (Csányi Ida), Szalonka Norbert (Török Erzsébet Mária), Hegedűs Zoltán László (Vízhányó Erzsébet), Farkas Márta (Nánási Erzsébet), Tóth Zoltán György (Kará- di Mária), Bársony Sándor Csaba (Juhász Julianna), Dóczi Szilvia Irén (Ficsór Irén), Csontos Marianna (Behány Irén), Bretus Ildikó (Kökény Mária Eszter), Tapasztó Angelika (Lantos Julianna), Feremczi József Tamás (Veinhardt Gizella), Toldi Károly Csa- ha (Rátkai Mária Magdolna). Csitári Barbara Márta (Vass Éva Katalin), Tóth Erika (Urbaniczki Katalin), Szabó István (Major Katalin), Veres Zoltán (Pólyák Katalin Rozália), Altai Erzsébet (Kolompár Ibolya). Házasságot kötöttek: Csányi Latos Csaba és Kállai Erzsébet. Holló-Szabó Ferenc és Kristóf Ilona, Tóth József és Jassenovitsi Margit. Meghaltak: Nagy József 62 éves, Szálai Ferenc 71 éves, Horváth Józsefné Fricska Anna 87 éve®, Bozsik Gergely- né Bartók Erzsébet 76 éves, Agárdi István 75 éves, Csáki András 31 éves, Besze Sándor 67 éves, Apró Ferenc Józsefné Keresztesi Éva 46 éves. Dra- hos Józsefné Keserű Veronika 93 éves. Rigó Mihály 63 éves, Cserén yi Franciska 77 éves, Szabó Károlyné Vereb Erzsébet 62 éves, Szemerédi László 43 éves, Vízhányó József 61 éves, Vereb Ferencné Trungel-Nagy Mária 65 éves korban. félegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: x»reiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHX 215—95/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-73» Index: 25 902
