Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-06-06 / 21. szám

PÁRTKONGRESSZUS UTÁN A város iparának feladatai Hétfőn délelőtt a kiskunfélegy­házi üzemek vezetői és párttitká­rai részvételével aktívaértekez­letet tartottak a városi pártbi­zottságon. Ormándi János, a vá­rosi pártbizottság titkára vitain­dító beszédében részletesen ele- .mezte az ipari üzemek helyzetét és feladataikat az idei tervek maradéktalan végrehajtásával kapcsolatban, majd az V. ötéves terv megalapozásának teendőit vázolta. Tájékoztatót adott arról, hogy a város és a hozzá tartozó négy község lakóinak száma el­éri a 45 ezret, s közülük a fele ke­reső. A szocialista ipar 8 ezer 300, a mezőgazdaság pedig 4 ezer 500 dolgozót foglalkoztat, közöt­tük 3 ezer 900 nőt. Az ipar tel­jes termelése a múlt évben meg­közelítette a 2 milliárd forintot, ebből az export 315 millió forint értékű, örvendetesen gyarapodott á szakmunkások aránya, amely már eléri a 34,3 százalékot. A mű­szaki értelmiség száma is növe­kedett, jelenleg 510-en dolgoznak a különböző üzemekben. Az ipar­ban dolgozó munkások átlagkere­sete a legutóbbi négy év alatt évente 10 százalékkal növekedett, s ma az egy munkásra jutó ke­reset eléri a 29 ezer 144 forintot. A tájékoztató részletesen ele­mezte a továbbiakban a kong­resszusi munkaverseny eredmé­nyeit, melynek első szakaszában a termelési feladatok túlteljesí­tése mellett 400 ezer forintot meg­haladó társadalmi munkát végez­tek a résztvevők. Ormándi János ezt követően egyenként értékelte a város ipa­ri üzemeinek helyzetét és eddigi eredményeit, s felhívta a figyel­met a többi között arra, hogy a korábbinál sokkal nagyobb gon­dot kell fordítaniok a munka- és üzemszervezésre. Az idén a város ipari termelésének el kell érni a 2 milliárd 266 millió forintot, s ezen belül az exporttermelési 566 millió forintra kell növelni. Pártunk XI. kongresszusa felhívta a figyelmet a legfonto­sabb tennivalókra, a tervszerűség fokozására, a szervezettség erő­sítésére és a hatékonyabb ellen­őrzésre. „A gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítása azt követeli — mondotta a többi között —, hogy az ipar területén dolgozó vezetők egységesen értelmezzék a párt határozatát és a politikai, gazdasági intézkedések egységét érvényesítsék.” A továbbiakban az idei év feladatainak végrehajtását segítő intézkedések ismertetése során arról szólt, hogy mindenütt fel kell tárni a termelés belső tar­talékait, végre kell hajtani a takarékossági intézkedési tervet, s javítani kell a szervező, irá­nyító munka színvonalát. Az V. ötéves terv irányelvei­nek ismertetésénél felhívta az előadó a résztvevők figyelmét ar­ra, hogy milyen fontos az idei tervek végrehajtása, mert csak ez adhat megfelelő alapot a kö­vetkező ötéves tervre való ered­ményes áttérésre. A vitaindító után a résztvevők hozzászólásaikban vázolták sa­ját üzemük helyzetét, s problé­máikat, s elmondották, hogy tő­lük telhetőén mindent megtesz­nek a tervek teljesítéséért. Német vendégek a Vörös Csillag Tsz-ben A múlt héten kedves vendégek tartózkodtak négy napig a fél­egyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. Ilka Bürkner. az eckstadti Űj Űt Termelőszövet­kezet sertéstenyésztő telepének vezetője és három kollégája a két tsz között múlt évben meg­kötött szocialista szerződésnek tettek eleget ezzel a látogatás­sal. Akkor ugyanis a magyar és a német közös gazdaság veze­tősége megállapodott egymással, hogy a jövőben kölcsönösen se­gítik egymást, tapasztalatcseréket rendeznek, s lehetővé teszik az üdülést is. Ennek nyomán jú­lius végén húsz félegyházi téesz- tag utazik az NDK-ba, s a fél­egyháziak pedig ugyancsak húsz német téesz-tagot látnak ven­dégül. Ezt megelőzően június végén a Vörös Csillag Tsz szak­embereinek egy csoportja is lá­togatást tesz eckstadt-beli bará­taiknál. Mohikán, Rosszcsont, Micimackó Az úttörő ahol tud. segít! — és ha nagyon akar segíteni, mindig talál se­gítségre szoruló embereket. Így van ezzel a Batthyány Lajos Általános Is­kola 7/a osztályának három őrse Is: találtak két egyedül élő idős embert, akit felváltva, naponta meglátogatnak és pontosan helyükbe viszik az ebé­det. Margit néni és Dezső bácsi ezért a figyelmességért hálával emlegeti dr. Mihalovits Istvánná tanárnő kis tanít­ványait, a Mohikán, Rosszcsont és Mi­cimackó őrsök kispajtásait. Az új művelődési központ mielőbbi felépítéséért A Városi Tanács legutóbbi ülésén a város közművelődé­si helyzetéről és távlati fej­lesztésének tanácsi feladatai­ról tárgyalt. Kiemelt téma volt az új művelődési központ felépítésének ügye, mellyel kapcsolatban jóváhagyta az alábbi felhívás szövegét. A Hazafias Népfront, a KISZ Városi Bizottsága, a Városi Tanács és a szakszervezetek felhívással fordulnak városunk valamennyi la­kójához, üzeméhez, vállalatához, termelőszövetkezetéhez, intézményé­hez, szocialista brigádjához, KISZ-szervezetéhez és a város környéki községekhez, hogy anyagi támogatásukkal járuljanak hozzá egy új művelődési központ felépítéséhez. Közismert tény, hogy Kiskunfélegyháza a felszabadulás óta törté­nelmi jelentőségű utat tett meg. Az elmaradott mezővárosból fejlett szocialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező város lett. Növe­kedett a termelőmunka kulturáltsága, s fejlődött a dolgozók kultu­rális igénye is. A város párt- és tanácsi szervei megállapították, hogy a közmű­velődés tartalmi munkája igyekezett lépést tartani társadalmi és gaz­dasági fejlődésünkkel. Azonban a mostoha történelmi örökségből fakadó gondok miatt az intézményhálózat fejlesztése elmaradt a kor követelményeitől. Jelenleg valamennyi közművelődési intézményünk szükségszerűen átalakított épületben működik. Korszerűtlensége miatt a jelenlegi művelődési ház a további kulturális igényeket nem tudja kielégíteni, ezért sürgős várospolitikai érdek az új, korszerű művelő­dési központ létrehozása. Az intézményt a városrendezési tervnek megfelelően a központban, a legszebb helyen, a Szabadság téren kívánjuk felépíteni. Ebben kap helyet a minden igényt kielégítő színházterem, néhány klub, az új könyvtár, zeneiskola és a mozi. Közismert, hogy a művelődési központ beruházása tanácsi fejlesz­tésből, központi hozzájárulásból, valamint a lakosság és intézmé­nyek anyagi támogatásából valósítható meg. A Megyei Tanács, a köz- művelődési intézményhálózat fejlesztésében első helyre sorolta a meg­építendő félegyházi művelődési központot. Ezért fordulunk most közös felhívással a város lakosságához, hogy széles^ körű, társadalmi összefogással járuljanak hozzá e nagy jelen­tőségű terv megvalósulásához. Az e célra felajánlott összegeket a Városi Tanács Fejlesztési Alapjára fizessék be (603—03017). Biztosak vagyunk abban, hogy e felhívás Félegyháza áldozatkész, szorgos népénél teljes megértésre talál, amely eddig is sokszor tanú­jelét adta a haladást, a város fejlődését szolgáló áldozatkészségének. Huszonöt év a szocialista kereskedelemben A Bács megyei Élelmiszer Ke­reskedelmi Vállalat kiskunfél­egyházi kirendeltségén termelési tanácskozáson ünnepelték az ala. pítás negyedszázados évforduló­ját. Ezen a bensőséges és csalá­dias összejövetelen Sohajda Fe­renc vállalati igazgató, Huszík Gyuláné kirendeltségvezető és a városi tanácsot képviselő Szántó Andor termelés-ellátási osztály- vezető szavaiból mozaikként te­vődött össze nemcsak a városi, megyei, de az egész magyar ke­reskedelem 25 éves története is. A jegyrendszertől az árubőségig, az összetört és kifosztott apró boltoktól a mai modern és egyre korszerűbb önkiszolgáló áruháza­kig. A fennállása óta hatszor kiváló és ötször miniszteri dicséret- ber részesült élelmiszer ke­reskedelmi vállalat 22 bolttal, 100 dolgozóval és 32 milliós évi forgalommal kezdte működését. Ma 222 boltjában 1115 dolgozó 794 milliós évi forgalmat bo­nyolít le 4300-ról 17 ezer 224 négyzetméternyi alapterületen. Ezek a számok mindennél job­ban mutatják a dolgozó magyar nép életszínvonalának emelkedé­sét is, de bizonyítják az élelmi­szer-kereskedelemben dolgozók helytállását, példamutató és ne­héz munkáját. Ennek elejétől kezdve részesei voltak azok a dolgozók, akiket éppen ezen az ünnepségen köszöntöttek nagy szeretettel, érezhető megbecsülés­sel: a 25 éve dolgozó alapító ta­gokat, a 20 éves törzsgárdistákat, a jól kiérdemelt nyugalomba vo­nulásokat. De nem feledkeztek meg a mai derékhadról, a nőkről, s a fiatalokról sem, akik nagy hivatástudattal vállalják az elő­dök nehéz munkájának folytatá­sát. Az ünnepségen Keresztesi Sán- dóriié, Pelyva Imre, Öcsai Sán- dorné, Börcsök Istvánná, Nagy János és Szana József 25 éve dol­gozó alapítók gyönyörű emléktár­gyat kaptak. Heten 20 évi mun­káért hűségjutalomként arany­gyűrűt, kilencen kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek, hét szo­cialista brigád pénzjutalmat és brigádkitüntetést kapott. Ezen az ünnepi tanácskozáson köszöntötték a félegyháziak So­ha jda Ferenc igazgatót, aki az alapítástól kezdve vezeti ezt a szerteágazó fontos vállalatot. Az ünnepséget a Kiskunság étterem­ben baráti vacsora zárta be. Hova is álljunk? A SZURKOLÓKNAK Újra élen a Honvéd Városunkban ismét magasra csapott a futball Iránti érdeklődés lángja, a Fájsz elleni rangadót 1800 néző tekin­tette meg. Ha a találkozó nem Is ho­zott túlságosan magas színvonalú já­tékot —, ami egyébként a rangadók jellemzője — a közönség elégedett le­het, hiszen valamennyi játékos szívét- lelkét adta a játékba. Igazi, vérbeli futballt azonban csak a Honvédtói lát­hattunk. Értetlenül állunk a Fájsz sze­replését illetően. Ügy hiszem, minden szurkolóban felvetődött a kérdés, ho­gyan lehetett első helyen, és hogyan rúghatott 82 gólt ez a minden elgon­dolás nélkül csapkodóan küzdő csa­pat? Ezúttal szerencséjük volt, mert a II. félidőben Farkasék a helyzetek so­kaságát hagyták ki és a Kun Béla SE 3:l-es győzelme Fajszra nézve hízelgő, legalábbis a látottak alapján. A fél­egyházi gárda valamennyi tagja di­cséretet érdemel. Persze, minden já­tékosnak nem mehet jól a játék és voltak néhányan, akik gyengébb na­pot fogtak ki. Akit feltétlen meg kell dicsérni, az elsősorban Kovács, aki mint balhátvéd az egész pályát beját- szotta, ellenfelét szóhoz sem engedte jutni. A legjobb csatár Varga István volt, aki remek cselsorozat után a leg­jobb lélektani pillanatban 2:l-es állás­nál szép góllal döntötte el a találkozó sorsát. Jól játszott a fiatal Horváth a söprögető szerepkörében. Dobra az I. félidőben néhány szellemes megoldást mutatott be a közönségnek és meg kell dicsérni Farkast, akinek különös érzéke van helyzetbe kerülni és az 5— 8 tiszta helyzetből kettőt értékesíteni tudott. Egyébként Farkas az utolsó 5 meccsen 9 gólt szerzett. Tánczos Ban­di, sajnos, sérült és kevés a remény, hogy a tavasz folyamán pályára tud lépni a kitűnő csatár. Vasárnap Solt- vadkerten feltétlen győzni kell a Hon­véd együttesének. Ez nehéz lesz ugyan, •de reméljük sikerül, s ha igen, akkor nagy lépést tesz a csapat az NB III. felé. ÖKÖLVÍVÁS. Megyénket a lengyel- országi Szczecinben két versenyző képviselte. A „griffiríadár” elnevezé­sű verseny egy kis Európa Bajnokság­nak számit. A váltósúlyban Vigh Já­nos, a KSC ökölvívója pontozással győzött a szovjet Udovik ellen a dön­tőben. Klsváltósúlybam 8-an indultak és a 20. életévében levő válogatott Borbély István a döntőbe jutott, s ott egyhangú pontozással győzte le a bol­gár Sztefanovot. Borbély sikere azért is értékes, mert Junior létére is bizto­san verte a felnőtt korú bolgár ellen­felét. KOSÁRLABDA. Befejeződött a ko­sárlabda tavaszi idénye. Az újonc Va- sasTlányok a 8—9. helyen végeztek. A SZEOL 14 ponttal győzött a Vasas el­len, de ez azért következett be, mert a büntetőket a SZEOL 90 százalékban értékesítette, míg a Vasas csak 25 szá­zalékban. ez természetesen döntőnek bizonyult, a DVSC ellen n ponttal maradtak alul Debrecenben. Meglepő volt a SZEOL-ban Pálinkás Etelka, a Vasas játékos, Bódi tanítványa lelkes Játéka. A Vasas ellen mindent bele­adott, s ez helyes is. A Vasasban azonban néhány éve soha nem játszott ilyen ambícióval a félegyházi kislány. A Lenin SK 15 pontos győzelmet aratott Szegeden, s ezzel a táblázat első helyén zárta a tavaszi idényt. Bó­di 20 kosarat szerzett, jól játszott Ná- dasdi is. SPORTMŰSOR. Soltvadkert—Kun Béla SE, Főiskola—Vasutas. Vörös Csillag—Tiszaalpár 17 órakor. Petőfiszállás—Gátér 9 óra, Pálmo- nostora—Húsos június 7-én, 17 órakor, Építők—Kun Béla SE II. 7-én 17 óra. Kunszállás—Lenin június 7-én 16 óra­kor. Pálfl József Bármilyen furcsán és ijesz­tően hangzik, Félegyházát is fe­nyegeti az urbanizáció, egyik-má­sik káros mellékterméke. Tanú­síthatja mindenki, aki arra jár, kiváltképp a gépkocsivezetők. A példaként szolgáló két szín­hely — bár önkényesen kiraga­dott —, nagyon is jellemző. Köztudott és örvendetes tény: a városon áthaladó nemzetközi autóutat nemrég kiszélesítették, korszerűsítették, növelve ezzel áteresztőképességét. A művelet természetesen együttjárt az úgy­nevezett parkolószegély meg­szüntetésével. Pontosabban: — más megoldás nem lévén — en­nek terhére történt. Ami viszont rendkívül érzékenyen érintette a gépjárművezetőket, különösen azokat a külföldi kamionokat, akiket éppen a városban ért az este. Eddig ugyanis a centrum­ban — közel szállodához, étte­remhez — a széles parkolósáv ideális pihenőhelyül szolgált a hatalmas járműveknek. Ezzel szemben most — néha még nézni is rossz, amint — a régen engedélyezett és megszokott út­szakaszon lefékeznek, aztán, rá­eszmélve a tiltó táblára, tétován- tanácstalanul újra indítanak, gondterhelten kutatva egy kis félreeső, megállásra alkalmas terület után. Legtöbbjük ekkor még nem tudja: nincs ilyen hely. Sőt — fáradságukat, kimerült­ségüket tekintve — „messze földön” nincs! Tudom komoly gondot okoz ez a közlekedésrendészetnek, mégis bízzunk benne: keresnek és ta­lálnak majd megoldást. A másik inkriminált színhely: közel a központhoz, a Kilián Gy. utca torkolata. Háromemeletes épületek mintegy száz-százhúsz méter hosszan, szűk utca, szélén állandóan 3—6 várakozó személy­autóval, megnövekedett forga­lom, a lakóházak végénél parko­lóhely — jórészt üresen. A je­lenség okát illetően pusztán ta­lálgatásokra vagyok utalva: 1. Szeretik az emberek „bizton­ságban” tudni a kocsit. Meg­nyugtató érzés, ha lenéznek az ablakokból és ott látják az autót, ahol hagyták. Van aki — gondolom — éjszakánként több­ször is fölriad egy-egy ellenőrző pillantás céljából. Az előírt par­kírozó pedig kiesik a látómeze­jükből. 2. Ha kijelölt helyére ál­lítanák a kocsit, volnának olya­nok, akiknek a lakásáig és visz- sza tán kétszáz métert is meg kellene tenniök — gyalog. Gya­log? Még mit nem! Amikor leg­szívesebben a lépcsőházba is fölhajtanának. Érthetetlen. Inkább figyelmez­tetésnek, mint rosszmájúságnak szánom: könnyen előfordulhat, hogy egyszer egy rendőr sza­bálysértésnek minősíti az ese­tet. Akkor pedig ... A két példa között párhuza­mot vonni fölösleges. Sok a gép­jármű — és egyre több lesz — Félegyházán is. A parkolóhely pedig vészesen kevés. Ahol szinte elengedhetetlenül szükséges, ott nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható, ahol viszont adottak a lehetőségek — nehezítve a biztonságos közlekedést —, nem használják ki. Ma még megtehetjük... Kutasi Ferenc Pedagógusainkat köszöntöttük Immár hagyományossá vált, hogy június első vasárnapján ha­zánk figyelme a pedagógusok fe­lé fordul. A tanév befejezése előtt szerte az országban a fiata­lok köszöntik a velük foglalkozó oktatókat, nevelőket, a szülők so­kasága szorítja meg hálásan gyer­meküket formáló óvónők, tanítók, tanárok kezét. A mostani pedagógusnapnak külön jelentőséget ad, hogy egy­beesik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával, s ez alkalom­mal került átadásra első ízben a Pedagógus Szolgálati Érdemérem. A tanácsháza zsúfolásig meg­telt dísztermében rendezett fe­ledhetetlenül kedves, megható ünnepségen Kovács Sándorné osztályvezető köszöntötte a peda­gógusokat, az első sorokban ülő nyugdíjasokat. Ezután dr. Belé- nyi István, a városi tanács el­nökhelyettese mondott ünnepi be­szédet, visszatekintve a három éivtized előtti időkre, a „nemzet napszámosaink” keserves életkö­rülményeire. Ezután került sor a kitünteté­sek átadására. Az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesültek: V. Nagy Bálint, az állami zeneisko­la igazgatója, Kovács Katalin ta­nítónő és László Józsefné szak­felügyelő. Száz kisgyermek Kézzelfogható, gyümölcsöző szo­cialista szerződést kötött a hon­védség félegyházi alakulatával a Kossuth utcai óvoda vezetője, Sándor Istvánné —. 5 óvónő, 5 daduska és a gondjaikra bízott 95 kisgyermek nevében. A honvéd­ség társadalmi munkával tette le­hetővé a csoportok bővítését, ho­mokozót, betonozott tornateret Miniszteri elismerésben rész« sültek: Illésy Istvánné szakfelü gyelő, Szert Lajos igazgató, Se voli Józsefné tanárnő. Kaput Mihályné nevelő, Csizmadi Lászlóné tanárnő és Rigó 1st vámé tanítónő. Pedagógus Szolgálati Érdem érem kitüntetésben részesülte! Vakulya Károly szakfelügyelő i Molnár Vilmosné tanítónő. Kiváló Dolgozó kitüntetésbe részesültek: Némedi Imrén gondnoknő, Horváth Józsefm Kocsis Mária és Ladányi Fereni nél óvodai dajkák, Farkas Káról hivatalsegéd, Tarjányi Jánosn konyhai dolgozó. Miniszteri dicséretben része sült: Kardos Erzsébet tanánni Ivicz Györgyné óvónő és Bá Lászlóné óvónő. Kiváló úttörővezetői kitünte tésben részesült: Förgeteg Józst és Magyar Józsefné. Űttörővezetői Érdemérem k; tüntetésben részesült Kovács Ei nőné, Kiváló ifjúvezetői kitünte tést kapott: Kutasi Fér énem 16-an 10 éves, 11-en 15 éves, 9-ei 20 éves törzsgárdajelvényt kap tak. Az ünnepség a Battyány Lajc Általános Iskolában közel 400 te rítékes társasvacsorával fejező dött be. T. M. második otthona épített, fűtést, világítást szerel Gyermeknapra, színházlátogatásr autóbuszt bocsát rendelkezésük™ cserébe az óvoda helyet ad a hon védségi állományban levő szülő gyermekeinek, s ha igény van rí még a kis „művészek” vendégsze replését is lehetővé teszi. T. M. • Zászlódíszben a homokvár. ANYAKÖNYVI HÍREK Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Somogyi Piroska, — Somogyi Szilveszter (Tóth Má­ria), (ikrek). Kása Andrea (Szom­bati Erzsébet) Tantucz Tamás Imre (Szólya Mária). Lövei László (Szabó Erzsébet). Pikó László Ró­bert (Juhász Rozália Aranka), Bal­ia Ilona Erzsébet (Koncz Ilona Anna) Czakó Márta (Udvari Ilona Ágnes), Forgó Tibor (Barta Mária), Dobák Beáta (Hé­vé? Ilona) Füstös Magdolna (For- czek Mária), Lajos János (Sikár Márta Piroska), Molnár Lajos (Szász Éva), Szombathelyi Szilvia Klára (Hegedűs Klára Veronika), Keserű Csilla Klára (Simon Ilona Mária), Barta Norbert (Pleskó Ilona), Szemerédi Ilona (Juhász Ilona). Horváth Mária (Csányi Erzsébet). Karó Ilona Melinda (Szabó Ilona). Soós Rita Cecilia (Petró Cecilia), Nagy Anikó Éva (Józsa Anasztázia Margit). Pencz Ágnes (Horváth Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Zsigó György — Kovács Klára, Hegedűs Vince — Vizi Éva, Hor­váth József — Drozdik Katalir Máriás Ferenc — Ladányi Év Emma, Szabó István — Vadkerti Tóth Katalin, Benkő Gábor Tibc — Patyi Éva, Rőfi Géza — Szón di Magdolna Erzsébet. Modo Kálmán — Kiss Julianna. Bóc János — Jusztin Éva Erzsébet. MEGHALTAK: Lajos Zsuzsán na 49 éves, Sallad Béla 40 éves Kovács Tamás 71 éves, Szabó Jé zsefné Szabó Ágnes 93 éves, Rád nay Márton 88 éves. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán június 7 én, szombaton délután és va sárnap egész nap dr. Kiss Lajo. Lakása: Bajcsy-Zs. u. 2., tele fon: 523. Ugyanezen idő alatt a kültí rülethez tartozó négy községbei tehát Pálmonostora, Kunszállá Gátér és Petőfiszálláson az ügye letet dr. Gyöngyösi Péter tartji Lakása: Petőfiszállás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents