Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-07-12 / 27. szám

A VB NAPIRENDJÉN Munka- és egészségvédelem, balesetelhárítás A városi tanács vb az elmúlt hetekben tárgyalta a me-, zőgazdasági szövetkezetek munka- és egészségvédelmi, va­lamint balesetelhárítási helyzetét. A jelentés megállapítot­ta, hogy városunkban a nagyarányú ipari fejlődés mellett továbbra is nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. A termelésben alapvető változások következtek be az elmúlt években. A mezőgazdasági munkák gépe­sítése a munka jellegéből adó­dóan az ipartól lényegesen eltérő munka- és egészségvédelmi kér­déseket vet fel. A termelési folya­matot nagyban befolyásolják az időjárási tényezők, az idényszerű­ség, a több profilú tevékenység, a nagy távolságok. Még mindig kevés az olyan szakember a ter­melőszövetkezetekben. mely az új technikát hivatott kiszolgálni. A termelőszövetkezetekben 2800-an dolgoznak rendszeresen, a dolgo­zók körülbelül 60 százaléka 50 éven felüli, örvendetes, hogy az elmúlt két évben az üzemi bal­esetek számának növekedését si­került megállítani. A város öt termelőszövetkezete 21 ezer hektáron gazdálkodik. Az egyesült termelőszövetkezetekben a szövetkezeti munkavédelmi sza­bályzatok átdolgozása, illetve új­bóli elkészítése megtörtént. Meg­nyugtató munkavédelmi szerve­zeti formával csak a Lenin Ter­melőszövetkezet rendelkezik, A többi szövetkezetben munkavédel­mi előadók látják el kapcsolt munkakörben. Függetlenített munkavédelmi előadó a Lenin és a Vörös Csillag Tsz-ben van. 1972-ben a munkavédelmi vizs­gáztatásokon (ami három éven­ként van) részt vett 1300 dolgo­zó. a vezetők 95 százaléka levizs­gázott. Az üzemi baleseti források a gyors ütemű technikai fejlődéssel párhuzamosan súlyosbodnak, a Nagyon megörült a kitüntetés­nek, mondta a főorvosnő, amikor az ünnepség utáni napokban rendelőjében felkerestük. Csupán egy kérése van, hogy külön, ró­la egy szót se írjunk, mert a ki­tüntetés egy jól sikerült kollek­tív munka elismerése. Ebben a munkában szíwel-lélekkel benne van a munkahelyi vezető, a ta­nács egészségügyi és művelődési osztálya, az óvónőktől a gyógy­pedagógusig mindenki, akinek segítségével, támogatásával célba értei:. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Országosan is csak most kezd kialakulni, de rohamosan szélesedni fog az a nálunk már bevált jó módszer, amelyik az felgyógyulás hosszabb időt igé­nyel. 1970-ben az öt szövetkezet­nél 235 üzemi baleset volt, a táp­pénzes napok száma 3796. A dol­gozók 6,7 százaléka szenvedett balesetet. 1973-ban 138 haláleset volt, táppénzes napok száma 2643 nap, a dolgozók 4.9 százaléka szenvedett balesetet. A betakarítással szorosan kap­csolatban álló munkafolyamatok­nál az erő- és munka-, valamint az anyagmozgató gépeknél és ra­kodó munkákból keletkező bal­esetek az összes 26.6 Százalékát teszik ki. A személvek eséséből eredő balesetek 21.6 százaléka az állatokkal, fogatokkal kapcsola­tosak, 14 százalékot képeznek. A kéziszerszám használatából eredő baleset 15.6 százalékos. Az említett főbb baleseti ve­szélyforrások mellett a még meg­levő műszaki, munkaszervezési, ellenőrzési hiányosságokon túl sok baleset forrása a dolgozók gondatlan, fegyelmezetlen maga­tartása és. nem utolsósorban az it­tasság. Ilyen figyelmetlenségből következett be egy traktoros ha­lála és másiknak súlyos balesete (négy ujját vágta le a gép). A vegyszertárolás helyzete ja­vult. ezek 80 százaléka külön erre a célra épült raktárban van el­helyezve. Komoly nehézséget je­lent a lejárt, illetve forgalomból kivont vegyszerek selejtezése. A munka- és védőruhát a dol­gozók részére biztosítják, de ezek minősége ellen sok a kifogás, újszülött gyermekeket komplex orvosi vizsgálat alá veszi, hogy az idejében felfedezett látási, hallási, beszéd- és egyéb hibákat idejében, még iskoláskor előtt meggyógyítsák. Az 5 éves kor után újabb vizsgálat következik, és iskolába már mint „teljes értékű” emberként kerül a gyer­mek, vagy ha makacsalbb a fo­gyatékosság, annak megszünteté­séig tovább gyógyítják. Mondani sem kell, hogy milyen nagy ön­bizalmat ad ez a módszer a fo­gyatékossága miatt kisebbségi érzés hatása alatt álló gyerme­keknek. Köszönet í érte a közösségi munkában résztvevő kollektívá­nak. Tóth Miklós hordásuk, viselésük kényelmet­len, a mozgást gátolja, egyes sze­rekkel szemben nem eléggé el­lenállók. balesetveszélyesek. A munkahelyek szociális ellá­tottsága az elmúlt két évben so­kat javult. Különösen sokat tett e téren a Lenin és a Vörös Csil­lag Tsz. A korszerűsítés vala­mennyi termelőszövetkezetben fo­lyamatban van. A városban levő szövetkeze­tekben 1973-ban 14 millió 600 ezer forintot használtak fel mű­szaki. szociális, üzemszervezési és propagandacélra. Az összeg je­lentős része a nehéz fizikai mun­kák könnyítését szolgálta. Sokat javult az üzemi étkeztetés szín­vonala. Igen jól felszerelt üzemi konyhája van a Lenin és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Az elektromos hálózat szab­ványvizsgálata a termelőszövet­kezetekben megtörtént, az el­avult szerelvények cseréje folya­matban van. Feladatként határozta meg a vb, hogy a szövetkezetek vezetői elemezzék a balesetet okozó kö­rülményeket. az okokat és intéz­kedjenek azok megszüntetésére. Fokozott figyelmet kell fordítani a különböző gépek, gépi beren­dezések. villamos szerelvények karbantartására. Elsődleges fel­adat e téren a műszaki megelő­zés, a gépjárművek műszaki biz­tonsága. Meg kell erősíteni a munkavédelmi szervezetet min­den termelőszövetkezetben. For­dítsanak nagyobb gondot az üze­mi utak karbantartására is. A végrehajtó bizottság felhívta a város tsz-elnökeit, hogy veze­tőségi ülésen külön napirendként tárgyalják meg a munka- és egészségvédelmi, valamint a bal­eseti helyzetet, tegyenek intézke­déseket a hiányosságok kijavítá­sára. N. I. A szurkolóknak A hírnév kötelez. Nagy megle­petés érte a napokban városunk szurkolóit. A Vasas elnöksége megszüntette a labdarúgó-szak­osztályt. Az 1975-ben megalaku­lásának 25. évfordulóját ünnep­lő egyesület elnöksége azonban megfontoltan, a jövő magasabb célkitűzéseinek megfelelően szán­ta rá magát e döntő lépésre. Ideális partnerre talált ennek végrehajtásában a Honvéd Sport­kör vezetőségében. Félegyháza labdarúgósportjának a szó legne. mesebb értelmében múllja van, a hírnév pedig kötelez. A Vasas 8 és fél évig játszott az az NB n-ben, majd 4 évig az NB m- ban, a Kun Béla SE kiváló ökölví­vógárdájával tette híressé városunk sportját, de labdarúgói Is több éven keresztül az NB Ill-ban szerepeltek. Ügy vélték, hogy magában sem a Vasas, sem a Kun Béla SE nem tud olyan együttest felvonultatni, ame­lyik képes az emelt szintű megyei bajnokság megnyerésére. Ismeretes, hogy a vasasnak mindössze 12—13 olyan játékos állt rendelkezésére, akikre Lantos edző támaszkodni tu­dott. Letiltásra, sérülésre mindig kell számítani, s ilyen esetben tapaszta­latlan Ifikkel kellett volna feltölteni az együttest. A középszerűségből azonban ki kell lépni, s erre csak egyetlen mód van; egyesíteni az erő­ket. Mindezek figyelembe vételével csak egyetlen lehetőség kínálkozott, megszüntetni a szakosztályt és a Honvéd piros-fehér színeiben küzde­ni a nehéznek ígérkező bajnoki cim elnyeréséért. A cél megvalósításában nagy segítséget nyújtottak a Vasa« Játékosai, akik kivétel nélkül aláírták belépési nyilatkozatukat a Kun Béla SE-be. így ősztől egy ütőképes, jó képességű együttes képviseli váro­sunkat a megyei I. osztályú bajnok­ságban, ahol 18 csapat Indul az augusztus 4-én kezdődő küzdelemso­rozatban. A bajnoki találkozók a Honvéd pompás fekvésű játékterén kerülnek lebonyolításra. A labdarú­gó-szakosztály vezetésére már meg­születtek a döntések. Amennyiben nem jön közbe valami objektív té­nyező, a szakosztályvezető dr. Papdl Sándor, az Intéző Ónodi László lesz. Az együttes I. csapatának edzője Lantos János, tartalék-, Illetve Ifi- csapat szakvezetői Kanyó János és Villányi Csaba lesznek. A múlt évi bajnokságban a Vasas az NB Ill-ban 6., az Ifi szintén 6. lett. A Honvéd a megyei I. osztályban az 5., az Ifik Villányi irányításával a 3. helyen végeztek. Sok sikert kívánunk az ú] szakosztálynak, és ősztől bizonyára szép számmal keressük fel a Hon­véd-pályát és nem marad el a biz­tatás sem: „Hajrá Honvéd!” P. J. A második helyezett • Kállai Sándor második lett egyéniben a tiszaalpári megyei hor­gászversenyen. (Rád! József felvétele) Közösségi munka eredménye Olvassuk a Petőfi Népében, hogy a megyei Semmelweis ün­nepségen, Kecskeméten, Egészségügy kiváló dolgozója minisz­teri kitüntetést kapott dr. Szabó Mária, a kiskunfélegyházi ren­delőintézet szakfőorvosa is. Elmosta az eső a szövetkezeti napot A kiskunfélegyházi városi ipa­ri szövetkezeti bizottság is a világ összes szövetkezeti szervei­vel együtt — minden évben meg- ünnepli a szövetkezeti napot. Az idén, a vasárnapra tervezett ün­nepséget elrontotta az előtte át­vonuló vihar, szél és a vasár­nap is szemerkélő, eső. A terve­zett 600 résztvevőből mindössze kettőszázötvenen mentek ki a Tőserdőbe, de ezek a bátrabbak nem bánták meg, mert délután­ra kisütött a nap is. A borús időben sok derűs percet szerez­tek a rendezők a mókás vetél­kedőkkel, női labdarúgással, és sportversenyek rendezésével és a győztesek között kiosztott 1500 forint értékű díjakkal. A rossz időt így sikerült ellensúlyozni, csupán a vendéglátás körül, az ebédnél voltak panaszok. Még mindig nincs felkészülve ez a kirándulóhely nagyobb tömegek fogadására, mint a példa is mu­tatja: a tervezett közönségnek a fele sem jelent meg, mégis órá­kig tartott az ebéd felszolgálása. Hatvan évig gyógyított Benőséges ünnepségen vettem részt Kecskeméten, a Megyei Rendelőintézet tanácstermében, ahol H4 éves korában, 60 évi lel­kiismeretes és emberséges orvosi munka után nyugalomba vonu­lása alkalmával búcsúztak el dr. Szarvas András főorvostól, a kedves Bandi bácsitól munka­társak, barátok, tisztelők. A kecskeméti ünnepség fényé­ből egy villanásnyi minket, fél- egyháziakat is elér, hiszen itt született, itt érettségizett. Innen indult, félegyházi ösztön­díjjal Párizsba, orvosi diplomát szerezni, hogy ide visszatérve, előharcosa legyen az alföldi nép­betegség, a tbc e'leni küzde­lemnek, túl kis■ városunk hatá­rán, a megyeszékhelyen, az egész megyében. Az aranydiplomás fő­orvosnak, az Egészségügy kivá­ló dolgozója miniszteri kitünte­tés mellé odatesszük a fél-gyhá- ziak köszönetét és azt a kíván­ságunkat is, hogy sokáig élvez­ze még Bandi bácsi egészségben, boldogságban azt az életet, ame­lyet olyan sok-sok embertársá­nak meghosszabított. Tóth Miklós Rajzkiállítás nyílt e héten a Petőfi Sándor Városi Könyvtár gyermekrészlegében. Még az Iskolai év befejezése előtt a könyvtárosok felhívására könyvborí­tót terveztek, több alsótagozatos nap­köziben a gyerekek. A témát, a cí­met mindenki maga választotta, a mese és az állatok világából vagy a mindennapi életből. Tegyük hozzá, nem eredménytelenül, melyet a Jól sikerült rajzok Is bizonyítanak. A munkák értékelésénél az ötletes cím­adást és a szép rajzolást vettük fi­gyelembe. A sikerült művekért könyvjutalmat kaptak: A József Attila iskolából: Kovács Árpád. Réczl Attila, Fekete Róbert, Fazekas Zoltán. Bajcsy-Zs. iskolából: Juhász Kata­lin. Szabó Tibor, Szabó Szilveszter. Fekete Ildikó, Bdrbás Ildikó. Batthványl Iskolából: Bodor Edit, Sípos Emese, Seres Erzsébet. Móra F. iskolából: Héjjá József, Nemes Nagy Tibor. A gyerekek munkája Iránt több szülő érdeklődött. Ezúton értesítjük őket. valamint minden kedves olva­sónkat, hogy a kiállítást a nyitva­tartási időben bármikor megtekint­hetik a nyári szünet Idején. Az ér­deklődőket szeretettel várják a könyvtárosok. Fekete Jánosné Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kiss István (Hevér Julianna), Lajos Tibor (Hegedűs Ilona,) Horváth István (Sinkó Mag­dolna), Kónva Zsolt Lajos (Nagy Mária), Tarjányi Edit (Berecz Zsu­zsanna), Szabó András (Tholt Te­rézia), Tarjányi József (Mendl Ilo­na), AJ tál Kálmán (Vörös Katalin), Kurucz Gyöngyi (Forgó Erzsébet), Görög Szilvia (Dóczi Mária Magdol­na), Dinnyés Levente Páris (Ger­gely Ilona), Sallal Bernadett (Hevér Zsuzsanna), Samu Aranka (Szabó Éva Mária). Túri László (Banka Ka­talin). Zámbó Mária Ágnes (Kövesd! Ágnes Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Ko­vács Sándor — Polvák Mária, Ficsor József — Kovács Anikó. Berta Sán­dor Attila — Verebély Katalin Jolán, Szabó-Szűcs József — Palatínus Ju­lianna, Lőrlncz István Mátyás — V1- czinai Erzsébet, Némedi-Varga Ist­ván — Bibók Erzsébet Franciska, Nagy-Pái László — Bense Katalin Ágnes, Medek Máté József — Glra- sek Terézia Katalin. MEGHALTAK: Gál Antal 75 éves, Lajos István 66 éves. Hevér Meny­hért 75 éves, Provics Istvánná Nagy Etel 75 éves. Patvl Lajosné Iványi Erzsébet 60 éves, Bagl Jánosné Nagy Mária Magdolna 58 éves, Horváth Imre Gáspár 75 éves. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán július 13-án, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc tart ügyele­tét. Lakása: Kiskunfélegyháza, Kilián u. 20. Telefon: 162. Ugyanezen idő alatt a külterület­hez tartozó községekben, tehát Pál- monostora, . Kunszállás, Petőflszállás és Gátéren dr. Gyöngyösi Péter tart ügyeletét. Lakása: Petőflszállás. Népzenei koncert 0 A kiállítás megnyitása. Vasárnap délelőtt 10 órakor rendezték meg Kiskunfélegyhá­zán a Móra Ferenc Művelődési Központban a citerazenekarok II. megyei találkozóját. A bemu­tató előtt a balett-teremben nép­művészeti kiállítás nyílt meg, melyről dr. Nagy Györgyné, a Népművelési Tanácsadó munka­társa adott előzetes tájékoztatót. Az Egyesült Lenin Tsz asszo­nyainak ügyes kezéről és ízlésé­ről vallanak a kiállítás darab­jai, a hangulatos térítők, díszpár­nák, szettek, tálak, s a ma olyan divatos népi motívumokkal díszí­tett blúzok és ruhák. Ezután ke­rült sor a citerazenékarok bemu­tatójára. A népzenei találkozóra előze­tesen bejelentett 22 együttes kö­zül 20 csoport jelent meg. Az utóbbi egy évben végzett mun­kájukat három tagú zsűri érté­kelte, melynek tagja volt Domo­kos Mária, az MTA népzeneku­tató-csoportjának munkatársa, Halkovics János, a Rádió nép­zeneosztályának munkatársa, és Budai Sándor, a sándorfalvi -ci- terazenekar vezetője, a népmű­vészet mestere. Szamosfalvy Im­re, a Népművelési Tanácsadó ve­zetője üdvözölte a résztvevőket. A bemutató Nagy Jánosáé által vezetett kiskunfélegyházi citera- zenekar műsorával kezdődött. A szép sikersorozatot magának vall­ható együttestől megszokott nívós előadásmódtól most egy kicsit el­tértek. Ezt a csalódást Nagy Já­nosné szép zengésű, mélyen át­élt népdalcsokra feledtette. a A következőkben a számomra élményt jelentő együttesek re­pertoárjáról kívánok képet adni, s kiemelni e produkciók szim­patikus vonásait. A Vörös Csil­lag Tsz citerazenekaráról szólva el kell ismerni, hogy a négy fia­talember rövid idő alatt' verseny- képes együttessé kovácsolódott. Előadásmódjuk jóízű, ritmusuk dinamikus, bár itt-ott összecsen- gési disszonanciák fellelhetők. Virtuózai a oiterának, s ez időn­ként ahhoz vezetett, hogy kiugró, egyéni játékstílus zavarta az összhatást. A bemutató kedves színfoltja volt a lakiteleki úttörők műsora. Legnagyobb közönségsikert a ti- szakécskei menyecskekórus és citerazenekar vívott ki magának. Élvezettel énekeltek, s látszott, élik e dalokat. Amatőr voltukat kinőtték, s profi módon bárhol megállnák helyüket, együtt és külön-külön is. A balotaszállási citerazenekar és férfikórus sike­rének titka hasonló a trtszakécs- kei együtteshez. Megtalálták a szántézist az énekhang és a cite- razene között Egységes, bársonyos bariton férfikari hangzás és ki­művelt zenekari játék tette él­ménnyé műsorukat. A bemutatót nyilt zsűrizés és szakmai tanácskozás követte. A nézők közül sokan maradtak, s e tény jó bizonyíték arra, hogy a népzene iránti érdeklődés fo­kozódik. Halkovics János az együttesek munkáját értékelve intette a csoportokat, hogy mű­soruk összeállításánál ügyelje­nek arra, hogy annak tisztasá­gát ne zavarják betévedt nép­dalhangzású műdalok, vagy ép­pen nóták. A találkozó végén Kovács Sán- dorné, a városi tanács művelődé­si osztály megbízott vezetője ajándékozta meg a csoportokat egy-egy kiskun nápi emléklap­pal és plakettel, valamint a Nép­művelési Tanácsadó által fel­ajánlott indiai gonggal. Három együttes pénzjutalomban része­sült, a tiszakécskei együttes 4 ezer forintot, a laki teleki és jászszentlászlói együttes 3—3 ezer forintot kapott. A bemutató Szamosfalvy Imre zárószavaival ért véget. Nagy Mária 0 A város citerazenekara. Az alsó képen: az Egyesült Lenin Tsz asszonykórusa. (Rádi József felvételei) fElegyházi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143. JTS. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902

Next

/
Thumbnails
Contents