Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-07-19 / 28. szám

I •t •• FELEGYHffl MUM A juhtenyésztés mintagazdasága a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz A juhállomány 24 százalékkal, az ányajuh 22 százalékkal tovább csökkent — olvastuk egy városi jelentésben, s ugyanakkor a Dó­zsa Tsz-ben a juhállományt 12,2, az anyajuhok számát 19,2 száza­lékkal növelték. — Miért csökkent városi szin­ten, -és miért emelkedett a Dózsá­ban? A kérdésre választ kapunk Retkes Imre alapszervi titkártól és Bodnár András elnök, főmező­gazdásztól. — Mert a juhtenyésztés nem, vagy csak kevésbé nyereséges, de ez nem jelentheti azt, hogy a me­zőgazdasági szocialista nagyüze­mek figyelmen kívül hagyják a népgazdaság érdekeit. — Az iparnak továbbra is, és egyre növekvő mértékben szük­sége lesz a fésűs finomgyapjúra, a nemzetközi húspiacon ugyan­akkor tovább nő a kereslet a pe­csenyebárány iránt, ami jelentős devizabevéltelt jelent államunk részére. A Dózsa Tsz vezetőinek és tag­ságának egészséges közgazdasági szemléletét bizonyítja a jelenlegi kormányintézkedés, mely mind népgazdasági, mind üzemi érde­kekből támogatja ezt az üzem­ágat, de az is, hogy eddig min­den támogatás nélkül, már 1962­től kezdve intézményesen is pro­pagálta a tsz a juhtenyésztés fej­lesztését, és míg országosan csök­kent, náluk évről évre úgy meny- nyiségileg, mint minőségileg ja­vult az állomány. A tervszerű fejlesztés eredmé­nye, hogy 1972. december 31-én a Dózsában a felnőtt juhok száma 2870, ebből anyajuh 2185 darab, a pecsenyebárány-értékesítés 970 da­rab, a felnőtt gyapjútermelés 110 mázsa volt. Ezek a számok 1975-re, illetve 1980-ra a következőképpen fog­nak alakulni: felnőtt juhlétszám 3750, 5400, ebből anyajuh 2850, 4003, tenyésztésbe véve 900, 1400, pecsenyebárány-értékesítés 1470, 2300. Felnőtt gyapjútermelés 145 mázsa, 212 mázsa, az áruértéke­sítés 1975 végére megközelíti a 3 millió, 1980-ra meghaladja a 4 millió forintot, miközben az állo­mány értéke is megkétszerező­dik. Mit mondanak a szakemberek? — erre voltunk kíváncsiak, ezért megkérdeztük Bárdos Ferencet, a Gyapjúforgalmi Vállalat igazga­tóját, és Szántó Andort, a városi tanács vb termelésellátás felügye­leti osztály vezetőjét. Bárdos Ferenc: Mondhatjuk, hogy a Dózsa Tsz-ben van a me­gye legjobb állománya, úgy mi­nőségileg, mint mennyiségileg. Ér­demes a támogatásra, és arra, hogy a megye juhtenyésztési min­tagazdaságává fejlesszük. Ehhez a mi vállalatunk hajlandó évi 300 ezer forinttal hozzájárulni. Szántó Andor: Nyilatkozat he­lyett egy felterjesztési mutatót, melyet az osztály készített és to­vábbított a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetőjéhez : ... A juhtenyésztés fejlesztésé­nek lehetőségeit figyelembe vé­ve, a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz- nél a nagyobb anyajuhlétszám lehetővé teszi az intenzív, korsze­rű juhászat kialakítását... ... Az évenkénti beruházási összeg 1 600 ezer forint (3 mély­fúrású kút, villamosítás, 500 fé­rőhelyes új juhhodály építése), ebből a biztosított saját erő 800 ezer, a Gyapjúforgalmi támogatá­sa 300 ezer, a mutatkozó éven­kénti támogatási igény 500 ezer forint...” Ezek után reméljük, hogy a do­tációt megkapja a Dózsa Tsz és év­tizedes következetes fejlesztési munkája eredményeként megva­lósul a népgazdaságilag is nagyon fontos cél: a juhtenyésztés me­gyei bemutató mintagazdasága. Tóth Miklós A törzsvásárlók megbecsülése A BfK új vas-műszaki áruhá­zának megnyitása óta minden félévben tárgysorsolást rendez­nek, amikor a vásárlási könyvvel rendelkező vevők között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Az 1974 első félévi vásárlások után az 1038 könyvtulajdonos közül hatszáznegyvenen tettek eleget a feltételeknek és adták le a könyvben levő szelvényt. Nagy érdeklődés előzte meg a sorso­lást és a zsúfolásig megtelt áru­házban Juhász Ferenc boltvezető köszöntötte a sorsoláson megje­lent vevőket és a sorsolást lebo­nyolító társadalmi bizottságot. Szántó Andor, a városi tanács vb termelésellátás-felügyeleti osz­tályvezetője helyezte a szerencse- kerékbe a beérkezett szelvénye­ket, melyeket egy kisleány és egy kisfiú húzott ki, alapos megfor- gatás után.. Negyvennyolc értékes nyere­mény talált gazdára ezen a sor­soláson, s a kisorsolt tárgyak ér­téke 25 ezer forint volt. A fő­nyereményt, egy 150 literes, 4600 forint értékű hűtőszekrényt a 9-es sorsjegy tulajdonosa, Sándor István, Fürst Sándor u. 21. szám alatti lakos nyerte. T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán 1974. július 20-án, szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Kiss Lajos tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfél­egyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. Tele­fon: 523. Ugyanezen idő alatt a külterü­lethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora, Kunszállás Petőfiszállás és Gátéron dr. Szán­tó Tibor tart ügyeletet. Lakása: Pálmonostora, telefon: 18. új gép-új gyártmány Az őskortól napjainkig A Villamosszigetelő és Műanyaggyár jó eredményekkel zárta az első félévet, s minden jel arra mutat, hogy az év végére sikeresen telje­sítik 290 millió forintos tervüket. Eredményeik elérésében nagy segít­séget jelentenek az új gépek, amelyek termelékenyebbek', s kezeiésük is könnyebb. A gyárban az első félévben több új terméket is gyár­tanak, ilyen . többi között a Márka üdítő ital szállítására szolgáló műanyag rekesz. Ennek a gyártásánál újításnak számít az, hogy míg a cólás rekeszekbe 24 üveget lehet elhelyezni, ezekbe már 36 üveg fér. Külön jelentősége az új rekeszek gyártásának, hogy 12 százalékos anyagmegtakarítást lehet így elérni. A gyár erre az évre 300 ezer rekeszre kapott megrendelést, s ebből az első félévben már több mint 70 ezret elszállítottak. 9 A bakelitüzemben három új, korszerű NDK -gyártmányú fröccsgép kezdte meg a ter­melést. Felvételünk Mogyoró Ilona szakmunkást örökítette meg munka közben az egyik új géppel. 9 Sablon segítségével festik az új rekeszekre a Márka fel­írást. Dobos Józsefné egy mű­szak alatt több százszor végzi cl ezt a műveletet. (Opauszky László felvételei.) 9 Fazekas István múzeumigazgató ismerteti a kiállítóit anyagot. Mellette Kovács Sándorné műv. osztályvezető (Rádi J. felvétele.) Nem hiszem, hogy' a város fennállása óta, de az bizonyos, hogy az utolsó ötven esztendő­ben még nem volt ilyen tömör, könnyen áttekinthető, mégis olyan sokatmondó helytörténeti kiállítás, mint amit most nyitot­tak meg Kiskunfélegyháza törté­nete az őskori emlékektől nap­jainkig címmel. A Kiskun Múzeum ódon épü­letébe gyönyörűen beillő gyűj­temény szemléltetően is bizo­nyítja, hogy városunk 200 éves története az idők végtelenségé­ben csak egy pillanat és ebben a 200 évben az utolsó 30 év még annak is csak egy részecskéje. De azt is bizonyítja, hogy ennek a településnek szívós, szorgalmas lakosai ilyen rövid idő alatt is mi mindenre képesek voltak. A kiállítás megteremtője, Faze- kes István múzeumigazgató és segítőtársa, Zalatnái Pál grafi­kus, valamint a többi neves és névtelen közreműködő régi adós­ságot törlesztett, amikor az ez évi kiskun napok nyitányaként összehozták ezt a kiállítást. Itt az őskor cirbolyafenyő-marad­ványától, a mamutcsontig, az ős­ember eszközeitől a felszaba­dulást követő gyártelepítésig be­mutatják ennék a földnek tör­ténelmét, megállva egy pillanat­ra a nevezetes évfordulóknál: 1774-nél, 1848-nál, 1919-nél és 1944-nél. A kiállítás október 15-ig lesz nyitva és hétfő kivételével min­dennap 10—18 óráig megtekint­hető. T. M. A SZURKOLÓKNAK Jönnek Alberték. A városunkat érintő megyei I. és II. osztályú labdarúgó-bajnokság augusztus 4- én indul 34 hetes útjára. A Kun Béla SE azonban a Megyei Szö­vetségtől egyhetes halasztást ka­pott, mivel ezen a napon rende­zik meg a 200 éves város tiszte­letére, a kiskun napok kereteben lezajló rendezvénysorozat egyik kimagasló eseményét az FTC öregfiúk városi válogatott talál­kozót. A Ferencvárosi Torna Club az ország legnépszerűbb egyesü­lete ez évben ünnepelte fennállá­sának 75. éves évfordulóját. A Fradi csapatában számtalan Európa és világklasszis játékos szerepelt és méltán lett világ­hírű a zöld-fehér együttes. Re­mélhetőleg az öregfiúk Félegyhá­zára is több válogatottal érkez­nek. Többek között számíthatunk Mátrai, Fenyvesi dr. és Albert já­tékára. akik' 80. 76 illetve 75-ször öltötték magukra a megtisztelő címeres mezt. De várjuk Gulyást, sőt Novákat is. aki Albert társa­ságában helyet kapott a világvá­logatottban is. Az FTC-nek ná­lunk is nagy a tábora és meggyő- désem, hogy sok néző keresi fel augusztus 4-én a pompás Honvéd sporttelepet és hiszem, hogy a közönség látványos, gólokban gaz­dag, sportértékben is kimagasló mérkőzésnek lesz szemtanúja. Két nap. Jugoszláviában. A ré­gi Vasas játékosok 2 napos túrára Szabadkára utaznak, ahol július 21-én a III. ligás ZORKA csapa­tával mérik össze erejüket, A visszavágó augusztus 20-án lesz. A Vasutasnap tiszteletére az Al­pári úti pályán július 21-én 9 órai kezdettel a régi és új Vas­utas csapat jubileumi találkozót rendez az égyesület 25. évfordu­lója alkalmából. Igazolások. A Vasas játékosai a szakosztály megszűnésével a Kun Béla SE-be igazoltak. Jel­lemző, hogy a Petőfi Népe július 11-i közlése után még aznap megjelentek városunkban maga­sabb osztályú egyesületek megbí­zottai. hogy leigazoljak Sahint és Szegőt. Tizenkettedikén pedig Gu­lyásért utaztak Félegyházára. A sporttársak fáradozása azonban hiábavaló volt. a Kun Béla SE gárdája együtt marad. A Vörös Csillag leigazolta Kársait a Va­sasból. Solvmosit és Lovászt a Vasutasból. A kluo új edzője va­lószínűleg Kurucz István, a Móra Gimnázium új testnevelő tanára lesz. A Vasutasban ismét játszik Kelemen, igazolták a Vasasból Bartát, Görögöt, Cserkót, Faragót, A Honvédből Szabó Imre kapust és Dora Tibort, a cikk írásakor az átigazolási időszak még nem ért véget és a listából csak az ismer­tebb neveket tüntettem fel. P. J. Anyakönyvi hírek Születtek: Ézsi Anikó (Kollár Ró­zsa), Fazekas Anikó (Csányi Anna), Beregi Melinda (Kádár Hona), Kovács Sándor (Kis Katalin), Juhász Zoltán (Tóth Veronika), Mezei Erzsébet, Me­zei Katalin ikrek (Szabó Erzsébet Ju­lianna), Herédi Zoltán Gáspár (Lan­tos Erzsébet), Bense Andrea Erzsébet (Punyi Erzsébet), Csányi Attila Sán­dor (Major Ilona), Jani Róbert (Seres Etelka), Szabó Árpád Jenő (Kalmár- Nagy Luca), Kuklics Márta (Csányi Julianna), Cseh Attila (Gulyás Ilona), Fekete Katalin (Hegyi Katal n), Koncz Adrienn (Volenszki Ilona). Keresztesi Zsolt (Nagy Erzsébet Mária), Kordik Rita (Kovács Irén), Révfalvi Nóra (Kordik Piroska Jolán), Móczár Ró­bert (Tarjányi Veronika), Nyúl-Tóth Irén (Szabó Irén), Tóth Attila Zsolt (Tóth Piroska), Tyukász József (Pet- róczi Éva), Bori Gábor (Ágoston Er­zsébet). Házasságot kötöttek: Gyenes Ferenc — Kis Klára Ilona, Kerti József — Merschdorf Katalin, Ónodi György — Csabai Katalin, Kutasi Ferenc József — Fekete Agnes Erzsébet. Meghaltak: Fekete Mihályné Rigó Erzsébet, 89 éves, Forczek György, 76 éves, Süveges Sándor 87 éves. Bakos Antalné Tapodi Mária 78 éves, Droz- dik József 57 éves, Tatár Ferencné Apró Mária 76 éves, Tóth Andrásné Udvardi Veronika 85 éves. Tóth Jó­zsef László 4 hónapos, Malinowski Béláné Sölymosi Rozália 86 éves, Kis Sándor 67 éves. Móra Ferenc üzen Ma 95 esztendeje annak, hogy Móra Ferenc született. 1879. jú­lius 19-ét írtak akkor. Igaz, hogy 22 éves korában Szegedre ment, mint „szegény vándorlegény szolgálatot keresni”, s a Szegedi Naplónál a jól sikerült íráspró­ba után fel is vették. Móra Fe­renc ettől kezdve Szeged írója lett. Az irodalom is így ismeri őt, csak azt felejtették el, hogy Móra Ferenc előtte már évek óta szülővárosa, „kedvelt poétája” volt. Teste szögedi lett, de lélekben mindig Félegyházán járt: „En­gem Félegyháza tett íróvá — amit le se szeretnék tagadni — a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta, és ezen kívül minden benne van Félegyházá­ban, ami nekem kedves: a Daru utca, gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti Apámat, az ö derűjét, és Anyám simogató ke­zét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig ...” „Mint író, ettől a várostól kap­tam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Az alakjaim is hiába szögediek, azok valóban félegyháziak. Az én írásaimban félegyházi nap süt, lélegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a város­tól kaptam a kiskunok nyers, nyakas makacsságát is .. A halála előtti évben, 1933- ban fejezte ki Móra Ferenc azt a végakaratát, hogy szülővárosá­ban temessék el: „Azt, ami meg­maradt belőlem, ide hozzák Félegyházára, mert csak itt lesz nekem jó álmom, itt lesz jó alvásom...” 1934. február 8-án jött a szo­morú hír: Móra Ferenc meg­halt ! Kiskunfélegyházán kegye- letes gyászközgyűlésen emlékez­9 Móra Ferenc (rajzolta: Balogh Ágnes, a Móra Gimnázium III. osztályos tanulója). tek meg a nagy veszteségről, díszpolgárunk haláláról és hatá­rozatot hoztak: „Szeged város nagylelkűsége iránti teljes tiszteletének és el, ismerésének nyilvánítása mellett, jogait Móra Ferenc hamvaihoz kifejezetten fenntartja, és alkal­mas időben díszsírhelyet jelölve ki számára, haza hozza, hogy édesapjával közös sírban nyu­godjon ...” Ügy véljük, ez az alkalmas idő születésének 100. évforduló­ján: 1979. július 19-én jön el, amikor egy országos Móra-ün- nepség középpontja lenne Fél­egyháza, a róla elnevezett új, modern művelődési központ ava­tásával egybekötve, öt évünk van ennek megvalósítására. T. M. Vasutasok a reflektorfényben Országszerte, így Kiskunfél­egyházán is megünnepeltük a 24. vasutasnapot július második va­sárnapjának előestéjén. Az állomás nagyarányú átépí­tése miatt a Kiskunság étterem különtermében tartották meg az ünnepi gyűlést, amelyen a párt és tanács vezetői nevében Hege­dűs Ferenc, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte az ünneplő vasutasokat, hozzá­tartozóikat és az ünnepségen megjelent Cseh Gábor és Fekete Ferenc főtanácsosokat, az igaz­gatóság képviselőit. Az ünnepi beszédet tartó Óno- dy János, főtanácsos, állomásfö- nok-helyettes kihangsúlyozta, hogy nem évzáró ünnepség ez a vasutasnap, hogy utána hosszú vakáció következzen, hanem rö­vid visszapillantás az eltelt idő­szakra és erőgyűjtés a még na­gyobb feladatok végrehajtásához. Ezek közül kiemelte a XI. párt- kongresszus, a 200 éves város és hazánk felszabadulásának 30. év­fordulójára tett munkafelajánlá­sokat. A múlt évi eredmények után vezérigazgatói dicséretben része­sült Kiváló főnökség dolgozói között a legkiemelkedőbb telje­sítményt nyújtók közül hatan Ki­váló dolgozó jelvényt, tízen rendkívüli előléptetést kaptak; négy törzsgárda arany-, tizen­négy ezüst-, nyolc bronzjelvényl és összesen 140 dolgozó között 66 640 forint pénzjutalmat osztot­tak ki. T. M. 9 Dudás Lajos rendelkező forgalmi szolgálattevő. Egy a hat közül, akik az állomás nagy forgalmának lebonyolítását intézik. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143, «73. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—99/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 902 MMMMI

Next

/
Thumbnails
Contents