Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)
1974-10-18 / 41. szám
Kongresszusi Verseny a vasútnál Kiskunfélegyháza vasútállomás dolgozói — mint a kifüggesztett sok „Élüzem” oklevél is bizonyítja — eddig is szép sikerrel vettek részt a szocialista munkaversenyekben. Most, a közelgő XI. pártkongresszus tiszteletére — mint az erre az alkalomra indított kongresszusi versenyhíradóban olvastuk — szinte teljes számban, kézzelfogható, konkrét vállalásokkal rajtoltak. A Kossuth szocialista brigád javaslatára az állomás dolgozói vállalták az élüzem célkitűzések 0,1 százalékos túlteljesítését. A Petőfi szocialista brigád kommunista vasárnap keretében az állomás szigetperonjait lemeszelte. Ficsór Erzsébet jegyvizsgálót precíz, fegyelmezett munkájáért Barta László fővizsgáló állomásfőnöki dicséretre javasolta. A Felszabadulás szocialista brigád a IV. számú őrhely körzetében parkosított és a váltójelzőket leolajozta. A személyvonatos kísérők közül tehervonatos szolgálat vállalással kiemelkedő eredményt értek él: Bánáti Imre, Tábi Károly, Tarjányi Sándor, Fehér József, Juhász Mátyás, Puskás István, Vincze László dicséretben és 200—500 forint pénzjutalomban részesültek. A KISZ-szervezet szellemi vetélkedőjén Boldog István, Csuka Teréz, Nemes Nagy Ibolya végzett a három első helyen. Az Április 4/ szocialista brigád 6 újítással vesz részt az újítómozgalomban. A Petőfi szocialista brigád kommunista vasárnap a VIII. és IX. számú vágányok között fűtisztítást végzett. Tov.ábbtanulás terén sokan tettek pótvállalásokat. Hárman tanulnak marxista egyetemen, öten gimnáziumban, öten tisztképzőn, tizenhatan jeles, negyvenhármán jó eredményt értek el az időszakos forgalmi vizsgára való felkészülésben. T. M. Született a szabadsággal (Rádi J. felv.) Molnár Imre, anyja neve: Vi- dács Luca. Született: 1944. október 23-án. Ezután az anyakönyvi bejegyzés után indultunk el, megkeresni Molnár Imrét, a város egyetlen lakóját, aki a front kellős közepén, a szabadság hajnalán született. Mi leit abból az újszülöttből, aki akkor érkezett, amikor dörögtek az ágyúk, szóltak a fegyverek, amikor a halál uralkodott a város felett? A nyomok egy új üzemhez, a Gyapjú- és Textil- nyerasanyag-forgalmi Vállalathoz vezettek. Akit kerestünk, egy motoros targoncán ült, annak segítségével rakta a kétméteres gyap- júszsákokat egy kocsira. Amikor a kocsi elment a rakománnyal, szívesen állt rendelkezésünkre. Mi történt vele azóta? Megnősült, felesége a cipőgyárban dolgozik. Van egy első osztályos kislányuk, egy óvodás kisfiúk, mindkettő napközis. A Bankfaluban saját családi házuk van. havi keresetük négyezer forint körül mozog, plusz a családi pótlék. Elégedett, munkás emberek. Milyen érdekes az élet. Születése napján lett szabad a város. A két szülő munkahelye is, a két gyermek iskolája, óvodája, napközije, de még a családi pótléka is a felszabadulás ajándéka. 4 ház is. az utca is. az utca neve is: Üj élet utca. mintha csak á legnagyobb viharban idetévedt áj életről, az akkor született csecsemőről kapta volna a nevét. E jeles napon született családfőnek. kedves családjának harmincadik születésnapon kívánunk további sikeres életet, sok boldogságot. egészséget. Tóth Miklós \ városi úttörő parlament elé Az úttörőmozgalom jelentős fóruma a kétévenként összeülő parjament, ahol az úttörők által kijelöl* küldöttek megvitatják az eltelt időszak eseményeit, mérleget vonnak a tett és a „kellett volna” között. Kidolgozzák a jövő teendőit, az úttörőmozgalom elvi, gyakorlati irányát, területi súlypontozást hajtanak végre, egyszóval komoly és felelősségteljes feladatok várnak az idei parlamentre is. Az országos szintű fórumot csapat-, városi és megyei szintű rendezvények előzik meg. A csapatparlamentek városunkban jórészt lezajlottak. A második lépcsőfok, a városi tanácskozás összehívása október 24-én történik meg. Előzetes tájékoztatót kérve, felkerestük Szabó Sándor városi úttörő elnököt, azzal a kérdéssel, hogy milyen feladatok várnak a küldött pajtásokra? Megkérdeztük azt is, hogy miből áll a parlament programja? — Délelőtt a kúdöttek plenáris ülésen vesznék részt, ahol vitaindító előadás hangzik el, „Miről beszélnek a tettek” címmel. Az elmúlt évben indított országos jellegű úttörő akciónak, a „Nem térkép e táj” című expedíciónak egyik jelszava, s a parlamentnek is ez a mottója. Hogy milyen kérdések szerepelnek a plenáris ülésen? Feltesz- szük önmagunknak azt a kérdést, hogy mi az, amit a két évvel ezelőtti parlament üzenetéből és akcióprogramjából megvalósítottunk. A másik kérdés az első következménye, vagyis mi mi az, amit nem teljesítettünk, mi az, ami hátráltatta a munkánkat. A városi tanácskozást csapatparlament előzte meg, s ezeken az úttörőelnökség is képviselve volt. Érdekes javaslatok hangzottak el. Például több csapat felajánlotta, hogy szívesen végezne társadalmi munkát a városban létesülő úttörőház építésén. Hasonló felajánlások történtek egy városi KRESZ- park létrehozására. Ezek lényege, hogy nem készként várják, s ha a maguk módján is, de tennének érte valamit, valami jót, valami hasznosat. — Egy úttörőház megléte milyen lehetőséget rejt magában? — Elsősorban módszertani központ szerepét töltené be. Ennek segítségével tágítani lehetne a mozgalmi munka határait és hatóköreit. Az iskolákból ki lehetne hozni a mozgalmat. Mert mi van ma? Az osztályban tartott őrsi foglalkozásoknak iskolás légköre van, vagyis „örsi órán” vesznek részt a gyerekek, holott nem ez a cél. önállóságra nevelés, önmaguk értékeinek kiadása, egyéni elképzeléseik közösbe dobása, hogy érvényre juttathassák képességeiket. — A parlament további programja? — Délután a pajtások külön üléseken vesznek részt. Három szekcióban vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. Az első szekció témája a felkészülés a kistfjobps-, az úttörő- és a KISZ- tagságra, az ezzel járó jogok és kötelességek. A második külön ülés témája a vidámság, játék, szórakozás, szabad idős programok a csapatban, rajban és őrsben, valamint a nyári úttörőélet lehetőségeiről beszélgetnek a pajtások. A harmadik szekcióban szó lesz az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatáról, valamint a lakóterületi úttörőéletről, az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel. társadalmi, gazdasági szervekkel és kulturális intézményekkel való együttműködésről. Az ülések befejeztével újabb együttes tanácskozáson vesznek részt a pajtások, s itt összegezik a szekcióüléseken elhangzottakat, felmerült problémákat. A meghívottként részt vévő párt-, állami és gazdasági szervek vezetői válaszolnak a pajtások kérdéseire. A városi úttörő parlament utolsó mozzanata lesz, amikor megválasztják a pajtások az őket képviselő megyei küldötteket — fejezte be a tájékoztatót a városi úttörőelnök. Nagy Mária Fejlődés - gondokkal A város fejlődéséért és lakóinak ké- • nyelméért dolgozik a városban már két éve. egy kislétszámú szakember- gárda. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Kirendeltsége Kiskunfélegyházán egyre több félegyházi lakos előtt lesz ismert. Az év végéig több mint ezerszáz lakásban lesz gázfűtés, mely, nem csak a kényelmünket. hanem' városunk tisztább levegőjét is szolgáljál. A város vezetőinek sok irányú és céltudatos támogatásával a kirendeltség a szolgáltatáson ki vüi külső és belső gázvezeléképités-' sei Ls foglalkozik. A fűtési idény kezdetével érthetően türelmetlenebb a gázra várók népes tábora. A szerelések természetesen ta- vásszal és nyáron kezdődnek, így az új bekapcsolások nagy része — 300 lakás — most folyik. A gyors ütemmel igyekszünk lépést tartani, de a nagyfokú szakemberhiány nehezíti munkánkat. A város és a DÉGAZ vezetői a héten írták alá — a most elkészült ki- rendeltségen — a jövő évi vezetéképítési tervet. Ha a létszámot jó szakemberekkel sikerül kiegészíteni, a töretlen fejlődés nemcsak a fogyasztók számának növekedésében, hanem a szolgáltatási színvonal emelésében is megnyilvánul. Sugár Miklós kirendeltségvezető Ünnepi tanácsülés Városunk felszabadulásának 30. évfordulóján: október 23-án délelőtt fél 10 órai kezdettel a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága koszorúzási ünnepséget rendez a Szovjet Hősök emlékművénél. 10 órakor ünnepi tanácsülés, utána pedig a Felszabadulási emlékparkban ünnepélyes faültetés kezdődik. Szabad szombat a Petőfi általános iskolában 511 tanulóval 16 osztályban 27 nevelő foglalkozik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Amikor meglátogattuk, Szendrei Lajos igazgatótól és Bányai Fe- rencné igazgatóhelyettestől — rendhagyó módon — nem arról érdeklődtünk, hogy mit csinál az iskolában, hanem azt, hogy mit kezd ennyi gyerek a szombattal, amikor nem megy iskolába? A feltett kérdés nem volt váratlan, a kísérletképpen bevezetett szabadnap tervezésekor, de őket is foglalkoztatja. Minden hétfőn, míg az élmények frissek, felmérést csinálnak. Minden gyerek beszámol, hogy és hol töltötte a szombatot. Ahány gyerek, annyiféle válasz. A 8. osztályosok felénél gépkocsi van a családban. Itt a legtöbb az elutazó, rokonlátogatás, országjárás stb. Kihasználják e kettős Tiszaalpár már nem tartozik / Félegyházához, a város és & köz- / ség közötti kapcsolat azonban ma is élő és eleven. A tiszáalpáriak ma is éppúgy árulják a félegyházi piacon a jó tiszai halat, a vesszőkosarat, mint öt, vagy ötven évvel ezelőtt. Ha az alpári azt mondja: bemegyek a városba — Kiskunfélegyházára jön. Városunk lakóinak pedig ma is kedvelt kirándulóhelye a természeti szépségekben bővelkedő Ti- sza-parti község. Ezért is gondol, tunk arra, hogy tájékoztatjuk olvasóinkat a jövőre 900. évfordulóját ünneplő Tiszaalpárról. A legenda szerint „Alpár mesz- sze terült síkján” egykor Zalán fejedelem vára állott. A község történetének korábbi írói tudni vélik azt is, hogy „ ... midőn Árpád fejedelem Zalán hadait futásra bírta, e hely - megtetszett neki és benne megpihent”. A szájhagyomány pedig úgy mondja: Árpád követe Alparról vitte a mezők, legelők megvételét szimbolizáló füvet. A Pallas Lexikon még az „alpári” szó jelentését is az „alpári cselből” eredezteti, mellyel a magyarok Za- lár.tól egy fehér lovon, egy aranyos fékén és nyergen megvették az országot.” Mindezek hozzátartoznak Alpárhoz. A lakosok szívesen emlegetik, ha tudják is, hogy — a jórészt Béla király névtelen jegyzőjének művéből vett történetek — csak legenedák. A történtem, a tudomány mást bizonyít. A régészeti kutatás már a 1940-es évek végén tisztázta, hogy a ma is látható két domb egy őskori földvár maradványa. A jelenleg is folyó ásatások pedig arról tanúskodnak, hogy a késő avarkorban temetkezésre használták. Okleveles adataink 1075-ig nyúlnak vissza, mely évben I. Géza király a váci püspök, nek adományozta Alpárt. Ez az adománylevél a 900 éves lét bizonyítéka. Bár az is igaz, hogy a török hódoltság idején több mint száz évig Alpár is lakatlan volt. Néhány évtizeddel később pusztulhatott el mint Félegyháza, mert a török kincstár 1559. évi adólajstromában még 11 adóköteles házzal szerepelt. A teljes elnéptelenedése a 'XVI. század végére tehető és ezután Félegyházához hasonlóan Kecskemét pusztájává vált. Újra telepítése a XVIII. század elején történt és 1775-ben (Félegyháza vérytsá nyilvánítása után egy évvel) alakult önálló községgé. Az ünneplő nagyközség, Tiszaalpár viszont fiatal: 1973. július 1-én született Alpár és Tiszaúj- falu közigazgatási egybekapcsolásából. Az ünnepre — melyet hazánk felszabadulásának 30. év, fordulójával együtt rendeznek meg — gazdag kulturális és sport programmal készülnek. Arra is gondolt a község vezetősége, hogy ez alkalomból maradandót is alkossanak. A főtérre emlékmű felállítását tervezik, épül az új művelődési otthon, felújításra kerül a könyvtár. Ezek az építkezések mar a jövőnek szólnak. Mert Alpámak nemcsak legendája és történelme van, hanem nagy reményekre feljogosító jövője is. A megvalósuló vízlépcső a fejlődés ma még alig belátható mértékét és ütemét sejteti. S. G. „ünnepet”. Az 5. b. osztályból 25 segít a szülőknek, utána 13 elutazik. Játék, televízió, rádió, olvasás szerepel a programban. Sok megy moziba, kihasználja a 2 forintos kedvezményes jegyet. Folyamatban Van a művelődési központban és a Petőfi Sándor könyvtárban is a gyermekfoglalkozások szervezése. Megtanítják már most a gyermekeket, tudjanak mit kezdeni a szabad idővel. A szülők körében is általános a helyeslés. 182 napközisből az első szombaton 25, a , másodikon 20, most pedig csak 17 ment be a napközibe, ahol összevont csoportban foglalkoznak a nevelők azokkal, akiknek szülei dolgoznak. A szabad szombat bevezetésével van vasárnapunk — nyilatkoznak az édesanyák, akar a szülők, akár a nevelők táborá- , hoz tartoznak. Szombaton a gyerekek segítségével elvégeznek minden házi munkát, s a vasárnap a pihenésé, a kikapcsolódásé- Enélkül vasárnap kellene mindent elvégezni. Van-e hátránya a szabad szombatnak, nem megy-e a tananyag megtanulásának rovására? Nem, mert a tanítási napokat szinte észrevétlenül megnyújtották.. Reggel 8 előtt 15 perccel kezdődik, és a rendes idő után még 10 perccel folytatódik a tanítás. Megéri, mert egy egész napot kapnak vissza. T. M. Félegyházi jegyzetek Előrebocsátom: nem nagy ügy, nem is a legfrissebb, mégis. . . A Kazinczy utcában — miután a kábelfektetéssel végeztek — új burkolatot húztak a járdára. Majd — bizonyára előírás szerint — végig, jó vastagon valami fehér, lisztszerű porral hintették be. Az egész fel sem tűnt az ama járóknak, legfeljebb rikító színével. Egészen addig, amíg fenn a lakásokban, a szőnyegekről vissza nem kezdtek köszöngetni a cipőnyomok. Kellemetlen volt. Annál is inkább, mert a foltok igen makacsnak bizonyultak, csak kínkeservesen lehetett kicsalogatni őket a perzsából. Mit kellene tenni? A probléma aztán másnap — szombat délután — megoldódott. No nem önmagától. Tanácselnökünk — mert, hogy ő is ott lakik —, a házmester társaságában előkerített egy slagot és nekilátott. Saját kezűleg söpörte-verette le vízzel a lakóház előtti szakaszról a porréteget, jóllehet csupán egy telefonjába került volna és eltakarítják. Segíts magadon, csináld magad . . .? Avagy az elnök sem táplál illúziókat a hivatali ügyintézés gyorsaságát, hatékonyságát illetően? . . . Megkezdődött grr A w • • 1 / a fűtési idény Szokássá vált nálunk, hogy a tél közeledtével, a fűtési idény megkezdésével felkeressük a tűzoltóparancsnokságot egy minden évben visszatérő kérdéssel: Mire vigyázzunk a fűtésnél, a tüzelésnél, és a tüzelőanyag tarolásánál ? ' Tokai György főhadnagy, a városi tűzoltóság parancsnoka szerint jelenleg a szokásosnál is gondosabban, éberebben kell el - járnunk a megelőzési rendszabályok betartásánál. Köztudott, hogy az olajárak emelkedése miatt minden háznál, üzemnél, intézménynél a szokottnál _is nagyobb készleteket tárolnak Fűtőolajból, benzinből. Ez a körülmény nagyobb veszélyt rejt magában. Éppen ezért különös gondot kell fordítani az előírások tjetartására. Például: tárolni csak szabványos edényben, tűzbiztos, különálló helyiségben szabad, egy lakásban, 2 edényben, legfeljebb 50 liter fűtőolajat, pincében, alagsorban lakásonként 250 litert, egy lépcsőházban legfeljebb 2 ezer litert Dohányozni, nyílt lángot használni tilos feliratú táblákat el kell helyezni, a felirat szövegét a legszigorúbban be kell tartani. A fűtésnél a minden évben megismételt szabályokat: tűztávolság betartása, füstcsövek rögzítése, szabályszerű felszerelése mellett most, az olajkályhák számának növekedésekor arra nagyon kell ügyelni, hogy azokat feltölteni csak lehűlt állapotban szabad. T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán, 1974: október 19-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügypletet, Lakása: Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. Telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmo- nostora, Kunszállás, Petőfíszállás és Gátéron dr. Csőke András tart ügyeletet. Lakása: Kunszállás. Telefon: 4. ÉRTESÍTÉS Értesítjük Kiskunfélegyháza város lakosságit, hogy az éjszakai központi körzeti orvosi ügyelet Kilián György u. 7. szám alatt (a régi Egészségházban) működik a földszinten. Telefon: 547. Ügyeleti szolgálat igénybe vehető sürgős vagy életveszélyes esetben naponta 19 órától reggel 7 óráig, szombaton 12 órától reggel 7 óráig. Dr. Szabó Mária városi főorvos Anyakönyvi hírek Születtek: Bozsó Zsolt (Sinkó Veronika), Tülkös Andrea (Vass Erzsébet), Sánta Edit (Tóth Rozália Katalin), Sándor Szilvia (Fricska Erzsébet Luca), Vakulya Gyöngyi Márta (Törteli Irén), Tamási János Tamás (FerenczI Sarolta), Szász-Győző Viktória Mónika (Fekete Zsuzsanna), Bánfi János Zsolt (Tóth Mária), Borbély Kornél Sándor (Patyl Margit), Retkes Krisztina (Túri Julianna), Berta Éva Ildikó (Nagy Erika Marianna), Makai Tímea (Szabó Mária Anna), Seres Dezső (Kapóit Erzsébet), Busa Jenő Zsolt (Térjék Mária). Tóth Margit (Tóth-Pál Margit), Makai Zita (Pap Margit), Czinkóczi Attila (Varga Emerencia), Bende Stella (Berkes Éva), Molnár Tünde Éva (Csikós Erzsébet), Fricska Zsolt (Szénást Rozália), Szabó Sándor (Kurucz Piroska), Tholt Margit (Tő- eér Margit), Patai Mónika (Rédal Klára), Nagy Zoltán (Lapocza Mária Margit), Tarjányi László (Zsigó Margit), Ferenczi Csaba (Bános Mária Irén), Hürkecz Gyöngyi Erzsébet (Török Julianna). Házasságot kötöttek: Horváth Rudolf — Kiss Mária Margit, Hajnal Tibor — Faragó Erzsébet, Réczi Pál — Virág Erasébet Mária, Galló László — Csányi Mária, Kiss István Mátyás — Gyovai Mária Éva, Fekete Mátyás — András Erzsébet, Sinkó Ferenc — Kovács Piroska, Dobos István József — Gál Zsuzsanna Erzsébet, Dékány Ferenc István — Nagy Rozália, Tóth József — Szemerédl Etelka Erzsébet, Fekete László — Földi Mária, Nemes László — Nagy Mária. Meghaltak: Pintér Bertalanné Varga Etelka 74 éves, Tóth Rozália 66 éves, Tülkös Andrea egynapos, Győri Pé- temé Kocsis Rozália 74 éves, Patyl János 72 éves, Zanócz Erzsébet 59 éve®, Seres Andorné Csányi Hona. 56 éves, Patyi Gábor 66 éves, Pintér Lászlóné Bibok Erzsébet 80 éves. A S/I RKOI ÓKNAK Réczi bronzérmes. Bálszerencsés versenyző ez a Réczi. Végre olyan formába lendült, hogy akár a világbajnoki ezüstöt, vagy aranyat is megszerezhette volna és akkor jön egy betegség, ami indulását is kétségessé teszi. Csak hallatlan szívósságának és a ka rater ej éhek tudható be, hogy még- y is részvehetett Katowicében a kötöttfogású birkózó-világbajnokságon. Sajnos, éppen e gátló körülmény miatt ném tudta megismételni bukaresti bravúrját, amikor a szovjet Kavkajev ellen 0:7-ről 10:8-ra nyert. Harmadik helye így is óriási jelentőségű és a 27 éves fiúnak minden reménye megvan arra, hogy 1976-ban a kanadai Mont- reálban is ő képviselje a magyar színeket az olimpián. Fuss az egészségedért! A budapesti és kecskeméti kocogóverseny után a városi sportfelügyelőség az üzemekkel karöltve Félegyházán ig megrendezi a felszabadulási emlékversenyt. A verseny két résziemen kerül lebonyolításra. Az első kocogovei-Keny 20-an vasárnap fél lü órakor indul. Gyülekezőhely a Műanyaggyár mellett) parkerdő. Ezt a rendezvényt varosunk, felszabadulása 30. évfordulója alkalmából rendezik meg. Rés/.tvehet mindenki, férfi és nő egyaránt és bízunk benne, hogy egészsége érdekében sokan autóznak, motoroznak, kerékpároznak és gyalogolnak ki a parkerdőbe, hogy részt vehessenek a Fuss az egészségedért emlékversenyen. A második kocogást 1975. április 4. körül, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezik meg. Labdarúgás: A Honvéd érsekcsanádi vendégjátéka nem fog a dicsőségtáblára kerülni. Egy bajnokjelölt, NB inra pályázó csapatnak nem szabad egy 16. helyezett, mindössze eddig egy győzelmet szerzett csapattal szemben alulmaradni. Megjegyzem: a Vaskút elleni sovány hazai győzelem, a II. osztályú Tiszakécske elleni gyenge játék már előrevetette a vereség árnyékát. a szurkolótábor és a magam next ben is kérem a Kun Béla SE legénységét. hogy szedjék ösfcze magukat# és ne csak lézengjenek a pályán, hanem szívvel, lélekkel harcolják végig a 90 perceket. Vasutas—Lajosmizse 0:2. A Vasutasnak kellett volna olyan lelkesen játszania, mint 'a vendégeknek. A hazai vereség megérdemelt. Helvécia—V. Csillag. 3:3. Jó teljesítmény. Góllövők: Kürti, Popovics, Karsai. Az ellenfél már 3:l-re vezetett. Kosárlabda: Vasas—Hódmezővásárhely 50:42. pálinkás Mária 22, Fekete Zsuzsa ll, Szabó Erika 9 pontot szerzett. A meccset szabadban, esőben Játszották. Lenin Tsz—Hódmezővásárhely 57:47. Vásárhely első veresége. Kosárszerzők: Mészáros 19, Kerék 18. Németh volt a cßapat legjobbja. Sportműsor: Kun Béla SE—Hajós 13.30 órakor, V. Csillag—Hetényegyhá- za 13.30 órakor, Kecel—Vasutas. Az esti gyors félórát késik? Nem újság. Az idő gyalázatos? Vigasztalanul ömlik az eső? Sajnos, ez is megszokott jelenség. Be kell végre látni: a MAV-nak és a természetnek nem lehet parancsolni. Sőt, kérni sem ildomos őket. Egyszerűen nem tűrnek dolgaikba beavatkozást. Nagyhatalmak. Az utas messziről jön, ott még sütött a nap. hát nincs ernyője. Kocsival sem várják, taxi sincs a közelben, mert ez egy kisváros. Nagyon ..kicsi”. Tanácstalanul toporog a kijáratnál: vajon most mitévő legyen? S mert, ráér közben az eszét is használni, rádöbben : virágzik errefelé még egy nagyhatalom, de mekkora! A Volán. Van ugyanis, rendszeresítve e vonathoz buszjárat, de annak — pláne ilyenkor! — be kell tartania az előírt indulási időt. Méghozzá: szigorúan! Ha már a szerelvény késik, legalább ,,ő” legyen pontos, nem igaz? Ésszerű! Így aztán az Ikarus — mint általában szokott — menetrend szerint végigcsattog útvonalán, egészen a garázsig. Hogy töküresen? Hát aztán! Volánék Félegyházán nem a forgalomból élnek. A renoméból még kevésbé. De hát akkor mi az ördögből? Kutast Ferenc väjüss**,#-, ■ 'v.íi'-." ú* félegyhazi közlöny 1 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terieszti. Előfizethető* a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nycmda Kecskemét Telefon: 13-72S Index: 25 902 v * - ' 0 V i 'MÉM* Ünnepre készül Tiszaalpár