Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-28 / 4. szám

Világ proletár fal, egyegűlfeiekt Arat 90 fillér Félegyháza 1972-ben Interjú városunk idei fejlődéséről Dr. Dobos Ferenc, a vá­rosunk tanácselnöke újévi vezércikkében nagy vona­lakban kitért a városfej­lesztésre is. Most az újon­nan szervezett Terv- és Munkaügyi Csoport vezető­jét: Dinnyés Istvánt ke­restük fel abból a célból, | hogy egy kicsit bővebb tájékoztatást kapjunk az idei, 1972. évi tervekről, építkezésekről. Elsőnek a legégetőbbet, a lakásépítést vesszük. A ne­gyedik ötéves terv (1971— 75.) lakásépítési előirányza­ta 1600 lakás, ebből 1971. végéig 245 felépült. 1972- re (reálisan és óvatosan) 250 új lakást tervezünk. Várhatóan átadásra kerül­nek a Petőfi téren, a Már­tírok és Kossuth utca sar­kán és a Móravárosban épülő lakások. A Dózsa György és Attila utca közti szakaszon a már megkezdett 45 lakás építésén túl elkezdik 126 újabb lakás építését, mely­nek átadási határideje át­húzódik 1973-ra. Megkez­dődik a Kossuth és Ka­zinczy utcák sarkán az OTP bonyolítású lakó- és üzletházak építése is. 1972-ben befejeződik a város egyik legmodernebb épületének, az új rendelő- intézetnek építése is, és annak mielőbbi használat­ba vétele érdekében máris megrendelték a szükséges j műszereket, mintegy 6 mii- 1 lió forint értékben. Hetven százalékos ké-1 szültségi fokot ér el ebben az évben a Batthyány ut­cai 16 tantermes iskola építése, amihez a 6,5 mil­lió forint fedezet biztosítva van. Átadásra kerül a Petőfi Gimnázium udvarán épü­lő, 10 millió forint kivite­lezési költséget igénylő szakközépiskolai modern műhelyterem. Tovább folytatódik az út- és járdaépítés. Ennek keretében elkészülnek a Holló Lajos utca burkolási és csatornázási munkálatai és újabb 4 kilométer járda kerül megépítésre, közel 4,5 millió forintos költség­gel. Megkezdődik a régen esedékes szennyvízcsatorna építése is, és remény van rá, hogy év végére a fő­gyűjtőcsatorna már fogad­ni tudja a szennyvizet. Ez a program 35 millió forin­tot igényel. Most már bizonyosnak látszik, hogy valóra válik másik nagy álmunk is: a DÉGÁZ Vállalat megkezdi nálunk is a gázprogram végrehajtását, lefekteti a városban gáz-gerincveze­tékeit. Ez a program 29 millió forintot jelent. Kezdetét veszi a Kossuth utcai lakótelepen egy szol­gáltató ház építése, amely­nek 9 milliós programjából az idén 3 millió megvaló­sítását tervezik. Az üzlethálózat további bővítésére az idén több mint 6 millió forintot köl­töttünk. Megnyílik a Kos­suth és Wesselényi utcák sarkán az Iparcikk áruház, a Mártírok és Kossuth ut­cák sarkán a korszerű Lakberendezési áruház, és Lakástextil Szaküzlet, bő­vül a Kiskunság Étterem és nagyobb helyiségbe köl­tözik a közkedvelt Mackó büfé. A legkisebb állampolgá­rokról sem feledkeztünk meg: 60 férőhellyel bővül a Dózsa György utcai óvo­da, amelynek munkálatai máris beindultak, s amely közel 2 millió forintos fej­lesztést jelent. Végül, a negyedik ötéves terv nagyon fontos lakás­fejlesztési programjának továbbfolytatásához 1972- ben 3,6 millió forintot irá­nyoztak elő. Ebből az ösz- szegből elsősorban a Kos­suth, Kazinczy, Mónús Il­lés, Zrínyi utcák által ha­tárolt terület szanálása történik. T. M. Á sportlétesítmények helyzetéről A Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a város sport- létesítményeinek helyzetét. Az MTS városi tanácsa be­számolójában többek kö­zött megállapította, hogy jelenlegi sportlétesítmé­nyeink a legszükségesebb igényeket kielégítik, az is­kolai testnevelés oktatását biztosítják. Probléma azon­ban, hogy a szabadtéri lé­tesítmények túlterheltek, tömegsportversenyek lebo­nyolítására csupán két pá­lya alkalmas. Jobb a helyzet a torna­termi ' ellátottság területén. A városban nyolc tornate­rem és egy gyógytornate­Fegyverrel, munkával Nemes Imre is ott volt a hat munkásőr között akik az. ünnepi századgyű- íésen megkapták 15 -T'; szolgálatukért az érdemér­met. ö is egyik alapítója volt a munkásőrségnek Akkor. 38 évesen a gépál­lomás pártszervezetének vezetőségi tagjaként dolgo­zott. Imre bácsi azóta sem változtatott munkahelyet bár a cégtáblát átfestették ő maradt. Most a Vörös Csillag Tsz gépjavító üze­mében a tmk dolgozója. A munkásőrségben volt már „minden”: géppuskás, raj- parancsnok, műszaki sza­kaszparancsnok, új mun­kásőrök kiképzője, fegyver­mester — de minden be­osztásban teljes odaadással dolgozik ma is. Élő példa­képe a kommunista helyt­állásnak, példamutatásnak, fegyverrel, munkával, fel- világosító szóval... rém biztosítja a tanulóif­júság foglalkoztatásának feltételeit. Ezen a téren a megye városai közül Fél­egyháza a legelőnyösebb helyzetben van. Mégis probléma a sportegyesüle­tek tornatermi igényeinek a biztosítása, mivel a ter­mekkel rendelkező intéz­mények jelentős használa­ti díjat kérnek. Meg kel­lett állapítani azt is, hogy városunk területén még kevés a játszótér, valamint nem megoldott hosszú idő óta az ifjúság úszóoktatá­sa. Az úszóoktatásnál az egyik probléma, hogy a sportolóknak is minden al­kalommal jegyet kellett váltani a strandra történő belépéskor. Ezen a strand­fürdőt kezelő. Vízmű Vál­lalat tudna segíteni. Az MTS és a városi tanács a fennálló gondokat folyama­tos munkával, az anyagi és társadalmi erők összefo­gásával meg kívánja ol­dani. A sportlétesítmények fej­lesztésére komoly célkitű­zések vannak a IV. ötéves tervben. Fejlesztik a Hon­véd-sporttelepet egy füves labdarúgó-pályával és egyéb kispályákkal, A Va­sas-sporttelepen kosár- és röplabdapálya, öltöző, ülő­helyek bővítése, illetve épí­tése van tervbe véve. Kor­szerűsítik a Vasutas-sport­pályát és a Vörös Csillag Mg. Tsz sporttelepét. A parkerdőben tömegsportpá­lyát létesítenek, így az ott­levő üzemek dolgozóinak sportolási igényét biztosí­tani tudják. A létesítményt elsősorban a Műanyaggyár fogja építeni, azonban ko­moly társadalmi munkával segítik majd az üzemi KlSZ-bizottságok és szer­vezetek. Fejlesztik az isko­lai kispályás sportlétesít­ményeket, elsősorban a Dohánybeváltó és a Gyap- júfeldolgozó Vállalatok kö­zötti területen. Ezzel a lé- ' tesítménnyel biztosítva lesz a Fürst Sándor utcai lakó­telep lakosai sportolási igé­nyeinek kielégítése is. Több iskola udvarán épülnek majd különböző pályák. A város sportéletének fellen­dítése és az ennek érdeké­ben kifejtendő munka koordinálásának biztosítá­sa végett az MTS városi tanács és a városi tanács művelődési szerződés meg­kötését tervezik. Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a másfél évszá­zados Petőfi-évforduló megünneplésének program­ját. A programban szerepel többek között: az MTA irodalomtörténeti vándor- gyűlés, Petőfi nevét viselő termelőszövetkezetek talál­kozója, ünnepi tanácsülés 1972. december 31-én, Pe-. tőfl-emlákkiállítás, Petőfi- szavalóverseny. irodalmi vetélkedő. Petőfi-emlékpla- kett alapítása, amelyet azok a fiatalok és felnőt­tek kapnak meg, akik a Petőfi-kutatásban. a Pe- tőfi-kultusz ápolásában a legtöbbet tevékenykedtek. A Petőfi-szobor és a „Haty- tyúház” állandó esti meg­világítást kap. A Petőfi- évforduló városi program­ját időben egy ízléses ki­vitelű füzeiben fogják köz­readni. Ezt követően a végrehaj­tó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt. K. Z. A Félegyházi Közlöny idei másodiK számának ve- zérckkéböl több hasznos, közérdekű tanácsi intézke­désről értesült városunk lakossága. Innen tudjuk, hogy tanácsi határozattal a Kis Gizella-telep városrész elnevezést Petöfivárosra változtattál., a Móra Fe­renc sz.'lőház utcáját — a régi Sza vas utcát — Móra Ferenc teának nevezték el. Addig, amíg a Móra Fe­renccel kapcsolatos utca­névváltoztatásokat öröm­mel fogadhatjuk, helytör- ténetileg és iroáalomtörté- netileg indokoltnak tart­juk, vitatnunk kell az új Petőfiváros elnevezés tör­téneti és közigazgatási megalapozottságát. Városunk a telepített helységek sorába tartozik, ezért a városbelsö különö­sebb beavatkozások nélkül hosszú ideig alkalmas volt tudatos fejlesztésre. A vá­ros szerkezetét a Vörös­hadsereg útja, a Felszaba­dulás útja, — a régi Kecs­keméti és Szegedi út — to­vábbá a Bajcsy-Zsilinszky utca — régen Csongrádi út — és a Kossuth utca ha­tározza meg. Ez a négy ut­ca szinte a város újratele­pítésétől kezdődően négy tizedre, később négy köz­igazgatási területre osztot­Két Petőfiváros? ta a várost. Ez a szerkezet körülbelül 150 évig megfe­lelt városunk lakosságának. Ez alatt az idő alatt az ősök által beltelekként meghagyott terület azon­ban benépesült. 1890-ben a városi tanács a Felső-nyomás egy részét, benne a „Váras-Föld”-et — a mai Izsáki út, Mikszáth Kálmán utca, Bessenyei utca, Lisznyai utca és Per- czel utca által határolt te­rületet — jelölte ki házhe­lyekként. Az új telkek a századfordulóig jelentősen beépültek, ezért az 1900. évi népszámlálás kezdetéig az új lakótömbnek a köz- igazgatási helyét meg kel­lett határozni. A köznép csak egyszerűen „Üj vá- ras”-nak nevezte, a tanács az eddigi négy tized terü­letét meghagyva, ötödik­ként odasorolta az „Űj vá- rast”. A századfordulón vá­rosunk közigazgatásilag 5 kerületre volt felosztva. A város lakosságának len­dületes létszámnövekedése 1925—30 között újabb te­lekkiosztást igényelt. Ekkor lett házhelyekként kioszt­va a „Régi vásártér’’ — az úgynevezett Tisztviselőtelep — és Romhámd utca tuda­ti oldalától az Alpári útig eső terület a „Békás”-sal együtt. A területében je­lentősen megnövekedett vá­rost közigazgatásilag ismét rendezni kellett. 1929 ja­nuárjában úgy döntött a városi tanács, hogy a vá­rost 6 kerületre osztja fel. (A kerületi határok kijelö­lésénél csak elkerülhetet­len esetben módosították azonban a hagyományos határokat.) A kerületek el­nevezése a következő lett: I. került Jókaiváros, II. ke­rület Rákócziváros, III. kerület Erdélyváros, IV. kerület Árpádváros, V. ke­rület Kossuthváros, VI. ke­rület Petőfiváros. A Petőfiváros területe a Vöröshadsereg útja, a Kö­rösi út, a Bajcsy-Zs. út és a Tanyasor által volt kö­rülhatárolva. Lényegében a régi negyedik tized, a ké­sőbbi negyedik kerület te­rületével lett azonos. Elne­vezését kétségtelenül a ke­rületben levő Petőfi utcá­tól és a Petőfi-háztól kap­ta. Ennek az elnevezésnek tehát a terület névadójá­val, városunk nagy fiával, Petőfi Sándorral elszakít­hatatlan kapcsolata van. A v 1QJ.Q átsi fmnun^’anna.lútP lási Iratok is igazolják, hogy városunk a hat kc- rületes közigazgatási be­osztást megtartotta. Nincs tudomásom arról, hogy ké­sőbb hivatalosan meg lett volna változtatva. Az is tény, hogy a tanácsi köz- igazgatási rendszerben a kerületek jelentősége elho­mályosult, s mint szükség­telen el is halt. Nem je­lenti azonban azt, hogy a növekvő városban való jobb eligazodás végett az egyes városrészek névhasz­nálata szükségtelen volna. Ezt igazolja a Móraváros új elnevezés is. Nem ragaszkodik senki sem a Kis Gizella-telep el­nevezéshez, de a fentiek­ből kitűnik, hogy az új neve történetileg ellent­mondásos, nem illik bele a félegyháziak Petöfi-hagyo- mánytiszteletébe. Különö­sen most a Petőfi-jubileumi ünnepség közelségében bántó a figyelmetlenség. A Petőfibáros maradjon ott, ahol a Petőfi emlékhe­lyünk van, ahol Petőfi bol­dog gyermekéveit élte, s a periférián levő új város­rész kapjon más, megfelelő elnevezést. Ezt kívánja Pe­tőfi iránti tiszteletünk és szeretetünk. falt»*« „ Autó-fejtámasz A Mezőtextü ktsz kiskunfélegyházi telepén három évvel ezelőtt kezdték meg egyéb termékeik mellett az autófejtámaszok készítését. Azóta évente átlag 4—5 ezer gondosan kidolgozott hét színben készített fejtá- maszt szállítanak a fővárosi HAFÉM szövetkezetbe, ahol azután elvégzik a végső szerelést. Felvételünkön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents