Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-23 / 25. szám

Világ proletariat egreaüljetekt Ara: 90 fillér* Megkezdte tanácskozását az országgyűlés SS költségvetés teljesítéséről szóló jelen tés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vettek: L osonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal. Az országgyű­lés tagjai helyükről feláll­va, hosszantartó tapssal, meleg szeretettel köszön­tötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökét. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszter­pellációt nyújtott be, en­nek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután kö­zölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé te­szi az országgyűlés ügy­rendjének módosítását. Be­jelentette, hogy a módosí­Aratás előtt Kádár János és Komócsin Zoltán az ülésteremben (MTI Foto — Szebellédy Géza felv. — KS) Vock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke, továbbá Aczél György. Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi- kal\ Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyá­ban helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó miniszterelnökét. — Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a né­pek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánkban jó alkalom arra, hogy a meg­beszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin ki­cseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, s szemé-1 lyesen is tapaszíalja azt az őszinte rokonszenvet amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. — A Magyar Népköztár­saság országgyűlése nevé­ben sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népé nek és vezetőinek az or­száguk felvirágoztatásáért j folytatott munkájukhoz —, feiezte be üdvözlő szavait tanács megbízásából Falu­végi 'Lajos- pénzügyminisz­ter a Magyar _ Népköztár­saság 1971. évi költségve­tésének - végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyű­lésnek; dr, Gonda György, az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bi­zottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Mi­nisztertanáccsal egyetértés­ben — a Magyar Népköz- társaság Ügyészségéről szó­ló törvényjavaslatot ter­jesztett be. A benyújtott törvényjavaslatokat az or­szággyűlés tagjai között szétosztották, a költségve­tés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvény- javaslatokat előzetes tár­gyalás céljából az ország- gyűlés illetékes állandó bi­zottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő inter­tás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító ja­vaslatait az őszi üléssza­kon terjeszti az országgyű­lés elé. Apró Antal ezután ja­vaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangú­lag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság Ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság | 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör- j vényjavaslat tárgyalása. j Faluvégi Lajos pénzügy-1 miniszter emelkedett szó­lásra. A város és a 4 község tsz-eiben. szakszövetkeze­teiben e héten már meg­kezdik a kalászosok aratá­sát. A gabonaföldeken eddig végzett munka, a biztató kilátások, amelyhez hozzá­járult a kalászosok szá­mára kedvező időjárás is, arra kell, hogy ösztönöz­zön minden tsz-tagot. szak­embert, hogy a lehető leg­jobban készüljenek fel és végezzék a betakarítást. Ma már mind sűrűbben mondjuk, hogy a betaka­rítás egy kicsit „verseny­futás az idővel”. Termelőszövetkezeteink­ben, szakszövetkezeteink­ben az idén 15 ezer hold­ról' kell a kalászost beta­karítani. E munkát 57 kombájn, 252 traktor és ugyanennyi pótkocsi segíti. A mind nagyobb fokú gé­pesítés ez évben is lehe­tővé teszi a betakarítás csaknem teljes egészében géppel való végzését. A góos/emlék azt bizonyít­ják, hogy k a gépeket mindenütt lel­kiismeretesen és jól rendbehozták. A felkészülés nagyon fontos pontja az aratási munkaszervezet kialakítá­sa. Mindenütt betakarítási tervet készítettek, amely­ben rögzítették a gépek és személyek feladatát. A ter­veket közös párt- és gazda­sági vezetőségi üléseken, több tsz-ben párttaggyűlé­seken is megtárgyalták. Az aratás gyors és sike­res elvégzését segíti a Ho­mokhátsági Területi Szö­vetség által június 13-án szervezett értekezlet is, ahol vállalatok (ÁFOR. MEZŐGÉP, AGROKER, Terményforgalmi Vállalat stb.) és a termelőszövetke­zetek képviselői tárgyalták meg az alkatrész-, üzem­anyag-ellátást és a termés- átvétel időpontjának üte­mét. Elhangzott ezen az értekezleten, hogy a Terményforgalmi Vál­lalatnak mintegy 400 va­gon terményre tárolási szerződést kell kötni a gazdaságokkal. mert nincs elég tároló­helye. A termelőszövetkezetek­ben nemcsak a gépek üze­meltetésére tették meg a szükséges intézkedést, ha­nem a kombájnosok, trak­torosok, szerelők étkezésé­ről is gondoskodnak. Ki­dolgozták a kombájnosok bérezését, premizálását is. Az aratás befejezését 25— 30 munkanapra tervezték, de számítani kell azonban arra is, hogy az időjárás akadályozhatja a betaka­rítást. Lehet, hogy ez több­letköltségeket idéz elő, de ez azonban sokszorosan megtérül a kisebb szem­veszteség, a kisebb fajsúly­csökkenés, a jobb minőség révén. Az eddigi becslések alap­ján jó termésre lehet szá­mítani. Céltudatos, jól szerve­zett munkával, az embe­rek jó együttműködésé­vel remélhetőleg gyor­san, veszteségmentesen kerül majd magtárakba a gabona. Valószínű szükség lesz a kölcsönös segítségre, támo­gatásra. Akik hamarabb tudnak végezni, segítsenek azokban a gazdaságokban, ahol erre szükség lesz. A kölcsönös segítségnyújtás már a korábbi években is jól segítette á betakarítást. N. I. Tanévzáró Az Ipari Szakmunkásképző Intézetben Faluvégi Lajos előadói beszéde Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtár­sak! Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása -r- amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végre­hajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben. 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az el­múlt évek átlagánál némi­leg magasabb és jól illesz­kedik a szocialista orszá­gok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számotte­vő tényező volt a haté­konyság javulása. A ked­vezőbb termelékenység, amely évek óta egyre in­kább forrása a nemzeti jő- i vedelem ' növekedésének.: 1971-ben teljes egészében | fedezte ezt az emelkedést. IFolytatás a 2. oldalon) Szohoravatás lesz Városunkba került Ceg­lédről Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművész Dózsa Györgyöt ábrázoló alkotása, melyet a Vörös! Hadsereg útja és a Fisch' Emil utca kereszteződésé­nél állítottak fel. Augusz­tus 20-án politikai nagy­gyűlésen avatják fel a nagy parasztvezér szobrát. Az ünnepi beszédet dr. Ro­mán y Pál elvtárs, az MSZMP Bács-Kiskvn me­gyei Bizottságának első j titkára mondja* i Ha szűkebb hazánkban: városunkban, valaki nem becsülné eléggé államunk éltetőjét, a munkát és nem tisztelné vezetőjét, a mun­kásosztályt, ‘annak végig kell nézni az Ipari Szak­munkásképző Intézet tan­évzáró ünnepélyét, ahol minden évben útjára bo­csátják a sok, erőtől duz­zadó, tettvágytól égő, fe­gyelmezett fiatal szakmun­kást. Ebben a tanévben 16 harmadik osztály 496 nö­vendéke búcsúzott az is­kolától, több print bárme­lyik középiskolánk összes, I—IV. osztályos növendé­ke. Nagy szó-ez olyan vá­rosban, ahol a felszabadu­lás előtti években . még munkásosztály sem volt, mert ipari üzemmel sem rendelkezett ez a város. Kár, hogy a szakmunkás­vizsgázók közül csak 60 százalék növeli a város ipari szakmunkásainak lét­számát. Sok ezer ember, szülő, hozzátartozó simogató sze­me nézte végig a végtelen hosszú sorban felvonuló if­jú szakmunkások búcsú­menetét. Közel ötszáz csa­lád mondhatta újra: fel­nőtt ember, jól képzett szakmunkás lett fia. lánva. Olyan szakmunkás, akit nem az országút és ván­dorbot, hanem nyitott gyárkapuk üzemi kollektí­vája tárt karokkal vár. S a jelenlevő szülőknek, gyerekeknek nem lehet gond a pályaválasztás, ha eddig nem tudtak válasz­tani, mert munkásállam­ban nem lehet nagyobb ki­tüntetés, mint bejutni an­nak vezető ereje, a mun­kásosztály soraiba. A környezet is kezd mél­tóvá válni a munkásosz­tályhoz. Az elnökségi emelvény — melyen helyet foglaltak a megye, a párt, a tanács és nagyobb üze­meink vezetői — mögött ott állt a hatalmas, 1969-* ben 18 milliós költséggel épített iskola. Előttük a ma még romhalmaz, bontás alatt álló terület, amelyen ebben az ötéves tervben 40 milliós költséggel felépül az új diákotthon, tanmű­hely, konyha és ebédlő, amely egy emelettel még az iskolánál is magasabb lesz. Az új létesítményhez az intézeti KISZ-bizottság szervezésében a tanulók is hozzáadták erejüket, verej­téküket: szabad idejükből f 6500 társadalmi munkaórá­ban végeztek bontási mun­kákat. De segítették a nagy szövetségest, a parasztsá­got is: a kollégiumban la­kók 4440 társadalmi mun­kaórában végeztek szürete­lést, kukoricatörtést, kapá­lást. Az intézet tanulmányi átlaga 3,27. Ehhez a szép átlaghoz nagyban hozzájá­rultak a kitűnő tanulók: Seres Erzsébet, Ficsór Er­zsébet férfiszabó, Kanyó Márta fényképész. Arnold Márton. Görög László vil­lanyszerelők és az igen sok jeles, s a még több jó ren­dű tanuló. A tanult szak­mákban is otthonosan mo­zognak, bizonyítják ezt az országos versenyek is, aho­vá legjobbjaink minden évben felküzdik magukat. Nyugodtan idézhetem hát a búcsúzók szónokának sza­vait: „Nem félünk az üze­mektől, bátran, bizakodva, sok tervvel és reménység­gel indulunk a felnőtt élet­be ... ” Mondhatják ezt azért is, mert az üzemek régebbi dolgozói nagy sze­retettel és megértéssel vár­ják a fiatal szakmunkáso­kat, mert — hála rendsze­rünknek — nem kell tőlük félteni kenyerüket, nem ve- télytársak, hanem munka­társak lesznek, akikkel megerősödve, együtt mun­kálkodhatnak hazánk to­vábbi felvirágzásáért. az életszínvonal emeléséért. Tóth Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents