Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-14 / 2. szám

Világ proletárjai, egyeeüljetehl XVI. évfolyam, 2. szám 4rai 90 fillér Kiskunfélegyháza, 1972, január 14. A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA A városi tanácsról jelentjük íj osztályok, új rendeletek, gyorsabb ügyintézés Az új esztendő első napjai mozgalmasan teltek el a városi tanácsnál. 1972. január 1-el ugyanis élet- belépett Kiskunfélegyháza Város Tanácsának az az elmúlt év végén alkotott rendelete, amely a tanács és szervei szervezetét és működését határozta meg. Ezzel kapcsolatban bizo­nyos szervezeti változások- na került sor a tanács szakigazgatási szervei (szakosztályai) vonatkozá­sában. A hatósági munka korszerűsítése, az állampol­gárok ügyeinek szaksze­rűbb és gyorsabb intézé­se érdekében egyes szak- igazgatási szerveket össze­vontak. így az eddigi ki­lenc helyett ezután hét szakigazgatási szervvel mű­ködik majd a tanács. Az egészségügyi osztály az egészségügyi és szociális feladatok ellátására, veze­tője: dr. Vámossy József, igazgatási osztály, az álta­lános igazgatási feladatok ellátására, vezetője dr. Szappanos Péter, műszaki osztály, az építés-közleke­dés, vízügyi, valamint kom­munális feladatok ellátá­sára, vezetője Gulyás Ist­ván, művelődésügyi osztály, az oktatási és közművelő­dési feladatok ellátására, vezetője Bense György, pénzügyi-,' terv- és munka­ügyi osztály, a szervezési, a pénzügyi, terv- és munka­ügyi feladatok ellátására, vezetője Bibok Sándor, tit­kárság, szervezési, jogi és gazdasági osztály a szerve­zési, propaganda, informá­ciós, jogi és gondnoksági feladatok ellátására, veze­tője dr. Papái Sándor. Ter­melés-, ellátásfelügyeleti osztály, az ipari, kereske­delmi, árhatósági és élel­miszergazdasági feladatok ellátására, vezetője Szántó Andor. Remélhetőleg ez a fel­sorolás megkönnyíti az egyes problémákkal kap­csolatos beadványok cím­zését, valamint a személye­sen hova lehet fordulni, az ügvek intézésében. A rendeletet már kihir­dették, így az érdeklődők azt a tanács információs irodájában vagy a tanács­tag elvtársaknál is megte- tekinthetik. Sajnos, terje­delme miatt azt a sajtóban, vagy plakát útján közzé­tenni nem lehet. Lehetőség van viszont arra, hogy az igények alapján a tanács­tag elvtársak beszámolóik során azt részletesen is- mertesék. Kihirdetésre került a vá­rosi tanácsnak az a rende­lete is, amely a helyi vi­szonyok figyelembevételé­vel rendelkezik a tanácsi értékesítésű és állami bér­lakások elosztásáról, vala­mint az állami bérlakások igénybevételi és használat­ba vételi díjának mértéké­ről, és az ezzel kapcsolatos szociális kedvezményekről. Biz a rendelet szintén az előbb említett módon te­kinthető meg, valamint a tanácsháza előcsarnokában elhelyezett hirdetőtáblán is ki van függesztve. A lakossági igények egy­re jobb -;s szélesebb körű kielégítései jelenti az is, hogy janífár 1-én megnyílt a városi tanácsnál á Csa­ládi- és Társadalmi Ese­ményeket Rendező Iroda, melynek vezetője Wálh György. Az iroda létreho­zása azért vált szükségessé, mivel mind többen jelent­keznek azzal az igénnyel, hogy társadalmi úton kí­vánják megrendezni a név­adó ünnepségeket, a házas­ságkötésüket, vagy elhalt hozzátartozójuk temetését. Az iroda csekély anyagiak ellenében vállalja a csalá­di ünnepek reprezentatív megrendezését. Az iroda hamarosan kiad egy részle­tes tájékoztatót, azonban addig is a személyes ér­deklődőknek készséggel ad tájékoztatást. Ügy a végrehajtó bizott­ság, mint a városi tanács is megtartotta az évi első ülését. Mindkét testületi ülésen meghatározták a szervezeti változtatással kapcsolatos feladatokat, jóváhagyásra került a ta­nács és vb 1972. évi mun­katerve. Mindkét testület jegyzőkönyvileg örökítette meg a közelmúltban elha­Öiiilik a tíz Gátéron Az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat Gátéron kutat fúrt 1969-ben, s ezért 600 ezer forintot vett fel. Azóta a nagy teljesítményű kútból ömlik a víz a szabadba, elárasztva a környéket, mivel lefolyása nincs megfelelően biztosítva. A környékben levő épü­letek erősen felvizesednek, s jelentős kár keletkezett már eddig is. Sajnos, a Vízmű Vállalat — a tanács tájékoztas­sa szerint — már több év óta húzza á vízvezeték­rendszer kiépítését. így a tanács által kifizetett nagy összeg a szó szoros értelmében elfolyik, s ez mellett a lakosságnak nem örömöt, hanem nagy kárt okoz. Jő lenne, ha az illetékesek intézkednének, hogy a bő vizű artézi kút vize ne a szabadba, hanem a csővezetékeken keresztül, rendeltetési helyére jus­son. •S. L. lálozott Molnár Imrén é emlékét, aki tagja volt a tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. Az egyéb napirend kere­tében többek között olyan határozat született, hogy a jelenlegi Nikos Beloian­nisz utca neve Móra Fe­renc utcára változik. Ezen döntés azért vált szüksé­gessé, mivel hosszú tudo­mányos kutatás után kide­rült, hogy Móra Ferenc (1879—1934) író, újságíró, régész, a XX. századi ma­gyar prózairodalom egyéni hangú művelője, ebben az utcában született. A jelen­legi Móra Ferenc utca pe­dig visszakapta régi elne­vezését, a Daru utca ne­vet. A jelenleg ugyanis' Kiss Gizella telep a Petőfi- város elnevezést kapta. K. Z. Eo’gár vendégek Félegyházán A Hazafias Népfront megyei elnöksége — és a városi népfront rendezésé­ben magyar—bolgár ba­rátsági napot rendeztek városunkban. A bolgár vendégeket, Ivajlu Konsz- tansztinovot, az Agromas képviselőjét, Diana Timo- vát, a Bolgár Kultúra munkatársát és Alexander Pautekevet, a Bolgár— Magyar Tervező Vállalat mérnökét, Szécsényi Ist­ván, a Városi Hazafias Népfront titkára, dr. Be- lényi István tanácselnök­helyettes, Pesír István tsz­Készülődés a nagy évfordulóra A Móra Ferenc Műve­lődési Központban a Ha­zafias Népfront Honisme­Emelkedett a születések száma Állandó rovataink egyik­másikának elmaradása ese­tén talán összességében sem kapunk annyi rekla­mációt, mint amikor va­lamilyen okból kimaradt a lapból az anyakönyvi rovat. Ebből is megállapít­hatjuk, hogy az anyakönyv Jól működik a napközis iskola A kunszállási községi tanács végrehajtó bizott­sága — elsősorban a ta­nyán lakó szülők kérésére — elhatározta, hogy a 2 év óta csupán 30 tanuló­val működő alsó tagoza­tos napközis iskola mellé a központi iskolában 30 fővel felső tagozatú nap­közis iskolát szervez. A fizikai dolgozók gyermeke­inek tanulmányi eredmé­nyei segítésében Kunszál­láson a nehézségek elle­nére. is sokat tettek ezzel. A napközis iskola mű­ködtetéséhez szükséges költséget már az 1971—72- es tanévre nem tudták biztosítani az illetékesek, de a tanács végrehajtó bi­zottsága mégis megterem­tette a feltételeket. Ügy az alsó, mint a felső ta­gozatos napközis iskolánál lényegesen javult a tanul­mányi átlag. A tanyai szülők is felismerték a napközis iskola előnyét, s jelenleg már újabb 30—40 tanuló felvétele jelent gondot az iskola igazgató­jának. A végrehajtó bi­zottság elnöke és az iskola igazgatója bíznak abban, hogy az 1972—73-as tan­évre a megyétől meg fog­ják kapni a szükséges | költségvetési fedezetet. — S — a Közlöny egyik legolva­sottabb rovata. Ugyanilyen érdeklődéssel várják az ol­vasók az év végi anya­könyvi statisztikát, és most, hogy az első szám­ból technikai okok miatt kimaradt, már számtalan olvasónk kérte annak le- közlését. A kérésnek ele­get téve, itt közöljük: Kiskunfélegyháza anya­könyvi kerületnél 1971-ben bejegyeztek 873 születést (26-tal több, mint 1970- ben). Házasságkötés 333 (1970-ben 367) történt, ha­láleset pedig 472 (1970-ben 457) volt. Ha a 873 születésből le­vonjuk a 472 halálesetet, az 1971. évi természetes szaporodást megkapjuk, ami 401 fő. (1970-ben ez 390 volt.) réti Bizottsága és a Hon­ismereti Klub 4-én, ked­den tartotta meg ez évi első együttes ülését. Bense György, a bizott­ság titkára ismertette a Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulójával kapcsolatos összeállított országos, megyei és helyi rendezvények tervezetét. A program célja, hogy Pető­fi költészetét az ifjúság, az üzemi és termelőszö­vetkezeti dolgozók, illetve az egész város lakosságá­val még jobban megis­mertesse. Az együttes ülés napirendjén szerepelt Kis­kunfélegyháza monográfi­ájának megírásával kap­csolatos előkészítés meg­beszélése is. Kéri a bi­zottság a város valameny- nyi dolgozóját, hogy a város történetével kapcso­latos dokumentumokkal segítsék ezt a fontos mun­kát. Az együttes ülés elhatá­rozta, hogy a Petőfi év­fordulóval kapcsolatosan olyan színvonalas rendez­vényeket szerveznek, me­lyek méltók lesznek nagy költőnkhöz. Ehhez kérik a város valamennyi dol­gozójának támogatását. Tanácstagi beszámoló Az 1. számú választó- körzet tanácstagja, Túr- csányi Lajos, aki egyúttal megyei tanácstag és foga­dóórát is tart, a 2. számú választókörzet tanácstagja Kurucz Alfonzné, a 3. szá­mú választókörzet tanács­tagja Pálus Elekné: 1972. január 17-én 17 óra­kor a Kisegítő Iskolában (Némedi V. Sándor utca) tanácstagi beszámolót tar­tanak a Móraváros lako­sai, valamint a Lenin utca, Jókai utca 51. számtól vé­gig és a Molnár Béla u. 53-tól és 58. számtól végig — lakosok részére. Ott a kenyér, ahol a hatalom Seres József elvtárs 62 éves volt, amikor jelent­kezett Félegyházán a mun­kásőrségbe. Nem volt már akikor sem fiatal, de most 77 éves korában is mun­kásőrnek érzi magát, és adott esetben fegyvert kér­ne, mert — szavait idéz­zük: „Ott a kenyér, ahol a hatalom, s nekünk a ha­talomra vigyázni kell, hogy a kenyeret ki ne ve­gyék a kezünkből.” Egy emberöltő tapaszta­latai vannak besűrítve eb­be a bölcs mondásba. Se­res elvtárs tudja milyen volt az élete, amikor nem volt hatalma a munkás­ságnak. Nem volt kenye­re sem. Két fillér bérjaví­tásért sztrájkolniok kellett Üjpesten, ahol megismer­kedett a munkásmozga­lommal. Szívesen elbeszél; ne arról óraszámra, de mi most másra vagyunk kí­váncsiak, a jó, vagy rossz emlékekre a 15 év előtti időkből. — A Pártbizottságot őriztem egyik éjjel, ami­kor rendőrruhába öltözött ismeretlenek kérték, hogy engedjem be őket, Alpár- ra akarnak telefonálni. Persze, ez csak ürügy volt, és a pártházban őrzött fegyvereket szerették vol­na megkaparintani. Hiába követelték, nem nyitottam ki a kaput. Még rágondol­ni is rossz, hogy milyen emberirtás következett volna, ha az újdonsült munkásőrség fegyverei az ellenforradalmárok kezébe kerültek volna. „Nem féltem tőlük, mert tudtam, hogy a íegyy^t élve .nem veszik ki a ke­zemből. És addig én is csináltam volna valamit.” Seres bácsi egyszerű bőrmunkás volt 1907-től 1961-ben történt nyugdíja­zásáig. Közben sokat volt munka nélkül, de hiába próbált áttérni más fog­lalkozásra, nem fogadták be, mert minden szakmá­nál rengeteg volt a mun­kanélküli. A szakmában, az egyéni és közéletben is egy emberöltőn át helyt­állt. Tanúsítja ezt a két Kiváló dolgozó jelvény, az 5 és 10 éves jubileumi munkáson kitüntetések, a Tanácsköztársaság emlék­érem és a Maevar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa által adománvozott Fekzahadulási Jubileumi Emlékérem. jr. m elnök és Némedi Imre, a pártbizottság munkatársa fogadták. A kölcsönös bemutatko­zás után a Vörös Csillag Tsz-be látogattak, ahol Pesír István elnök rövid tájékoztatót adott a tsz- ről, majd megtekintették a padláson nevelt csirké­ket. A vendégek nagy el­ismeréssel szóltak az ötle­tes csirkenevelésről és több kérdést tettek fel ez­zel kapcsolatban. Ezután a bikahizlaldát nézték meg, ahol a legmodernebb technológiát alkalmazzák. Szabadon mozognak a jo- szágok és ugyancsak sza­badon tetszés szerint esz­nek, isznak. Ezzel a mód­szerrel naponta 1,5—1,7 kilogrammos súlygyarapo­dást tudnak elérni. Este a tsz kultúrtermé­ben barátsági gyűlés volt. A megnyitó után Ivajlu Konsztantinov „A bolgár mezőgazdaság fejlődésének új szakasza ” címmel tar­tott előadást. A nagy tet­széssel fogadott előadás után a kérdések áradata indult meg, amelyekből látszott, hogy mennyire érdekli a tsz dolgozóit a bolgár mezőgazdaság fej­lődése. Az előadás, majd a válasz után egy bolgár mezőgazdasági szakfilmet, valamint Bulgária szépsé­geit mutatták be filmen. A házigazdák ezt követő­en a Félegyházi Rapszó­dia című, városunkról szó­ló színes filmet mutatták be vendégeiknek. A színvonalas előadás és a filmvetítések után bará­ti vacsorával végződött a magyar—bolgár barátsági nap.

Next

/
Thumbnails
Contents