Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-02-05 / 5. szám

Világ proletár jai, egyesüljetek! Arat 90 fillér FÖMHÄZI KÖZLÖNY XV. évfolyam, 5. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1971. február 5, napirenden Mezőgazdaságunk fejlődése és tervei Nehéz, sok gonddal teli évet zárt 1970-ben a mező- gazdaság. A késői kitava­szodás, a belvíz, a rendkí­vüli csapadékos nyár és az azt követő száraz ősz fo­kozott feladatot jelentett a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek és dolgozóinak. A tsz-ek vezetői keres­ték annak a lehetőségét, hogy a kalászosok kiesési értékét mivel tudnák pó­tolni. A növénytermesz­tésben á kedvezőtlen idő­járás miatt a búzából hol­danként 130, kukoricából pedig holdanként, 180 ki­logrammal termett keve­sebb, mint 1969-ben. A tsz-ek növénytermesz­tési bevételi tervüket a kiesés ellenére túltelje­sítették, a bázishoz, de az 1970. évi tervhez vi­szonyítva is. A múlt évi termeléssel szemben 13 százalékos a növekedés. Az árbevétel- növekedés magyarázata a borsó nagyüzemi termesz- lesére való ratérés. a tor­ma terület növekedése, va­lamint az, hogy a feldol­gozott áru árbevételét is itt számolták el. Javította helyzeten a szeszélyes idő­járás elltíriéré a szőlő gon­dos művelésé, ami a tér-, méshozamok • növekedését- eredményezte. Az állattenyésztésben megmaradt az 1969. évi szerkezeti változás. a szarvasmarha-állomán.y- azonban tovább növeke­dett. A gazdaságok bevé­telei a bázishoz viszonyít­ja 34,6 százalékkal növe­kedtek. Elősegítette a nö­vekedést az, hogy több li­bát hizlalnak. 1969-ben 54 ezer 537 libát értékesítet­tek. 1970-ben pedig már 115 ezer 353-at. • A libák 66 százalékát az Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz hizlal­ta. Tovább' növekedett a pecsenyecsirke nagyüzemi nevelése, tavaly már 6 millió 9-10 ezret értékesí­tettek. A mejléküzemági tevé­kenységnél érvényesült az ~a célkitűzés. hogy minél .több - saját .terméket .dol­gozzanak fel. Az elmúlt id-i z.akhoz viszonyítva a nipP éküzpmágí tevékeny­séget nem növelték, a munka minőségét viszont tovább, javították. V város ellátásában je­lentős része van a tsz- ek által fenntartott üz­leteknek, ezek a város kereskedelmi forgalmá­nak 15 százalékát bonyo­lítják le. ' Tavaly igen komoly problémát jelentett a tsz- ekben a nerp kielégítő gé­pesítés és az alkatrészhi­ány; valamint az akadozó üzemanyag-ellátási A meg- . levő - gépek elöregedtek és . pótlásukra sincs sok kilá­tás az idén sem. Hasonló a helyzet az alkatrész-ellá­tással kapcsolatban. A be­ruházások összegé 1970- bén 42 millió 178 ezer ' fo­rint volt. Az eddigi felmérések alapján a tsz-ekben nem lesz mérleghiány, kivétel Gátér, ahol 3,5 millió fo­rint és Kunszállás, ahol 500 ezer forint mérleghi­ány mutatkozik. Az 1970. év számadatai azt* mutatják, hogy 1969. termelési értékének szint­jét megtartották tsz-eink, sőt egyes mutatókban még előrelépés is történt. Rend­kívül nagy dolog volt, hogy ilyen esztendő után nincs visszaesés a terme­lésben, és a két tsz kivé­telével nincs mérleghiány. Ez egyértelműen bizonyít­ja, hogy a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek életerősek, és a rossz idő­járási viszonyok sen> tud­ják alapjaiban megingatni őket. Az 1970. év bizonyította, j hogy tSz-eink vezetői lé- ; nyegében minden nehézzé- { get le tudnak küzdeni a . párt- és a tömegszerve- j vetek. valamint a tagság' segítségével. Az - eredmé­nyek elérését nagymérték-' ben segítette a X. kong­resszus tiszteletére kibon­takozót- szocialista munka- j vensehy. Tsz-einkben 40 ' brigád 752 tagja verseny- ; zett.- közülük 8 brigád. 51 tagja már elnyerte a szx>- i eialistar címet: Az egyéni f versenyzők száma 518. A i termelőszövetkezetek 1970-; ben 447 új tagot vettek fel. I Az 1971. év feladatai t A X. pártkongresszus, a megyei és a városi pártér­tekezletek határozatai szab­ják meg azokat a felada- ! tokát, amelyeket az idén j és a IV. ötéves terv során végre kell hajtani a mező- j gazdaságban. A zárszámadó-közgyűlé-! sek időpontjában keli el­készíteni az 1971. évi ter- I veket. Az .1971. évi tefvek- ! nek az 1970. évi mérlegre kell épülni, ezéi-t nem kő- ! zömbös. hogy a mérlegek ■ mennyire lesznek ponto- , sak, és a reális valóságot I tükrözik-e. 1971. május 30-ig min­den tsz-nek és" szakszö­vetkezetnek el kell ké­szíteni a IV. ötéves ter­vét. A növénytermelés évi ! növekedését 2,7 százalék- ban szabta meg a városi , pártértekezlet. Ennek meg­valósításához a szükséges ! féltételekkel rendelkeznek í a gazdaságok. Növelni kell egyes ter­mények átlagtermését. A rozs vetésterületét tovább kell csökkenteni, helyet­te több kukoricát és tri- ticalet kell vetni. Tovább kell folytatni a ; talajjavítást,' bővíteni kell : az . öntözési i lehetőségeket. ; Továbbra is jelentős fel­adat lesz a homok komp- : lex hasznosítása. A nyár- és hag'yomá- ! nyos erdőtelepítéssel, va­lamint a legelő- és rétgaz- j dálködássál különös gond- i dal kell foglalkozni. A szőlő- és gyümölcsül­tetvényeknél 1971-ben is fontos feladat a korszerű­sítés. Az állattenyésztésben el­sőrendű feladat a fejlesz­tés, elsősorban szarvas- j marha- és sertésállomány j növelése. A sertéslétszám I növelésének egyik módja I a. társulásokkal létreho- i zott szakosított telepek, a j másik pedig a háztáji ál­lomány növelése. Különö­sen fontos a szarvasmar­ha-állomány növelése a háztáji gazdaságokban. A baromfitenyésztésben to­vább kell fejleszteni a nagy testű baromfiak ne­velését és a libahizlalást. Az idén már nagyüzemi módszerrel 120 ezer liba hizlalására képesek a ter­melőszövetkezetek. A kiegészítő tevékeny­ségnél törekedni kell a gazdaságosságra, a saját termékek feldolgozására. Keresni kell a helyes koo­peráció és a társulás lehe­tőségeit, A . szocialista munkaverseny mindenkor a termelés eredményeit nö­veli ég ezért az idén to­vább kell szervezni a szo­cialista brigádmozfáímat is., A vezetés további erősí­tése. a személyzeti, a ká­dermunka helyes értelme­zése és megvalósítása fon­tos feladat. Mind több fi­gyelmet kell fordítani a tagság szociáljs-kulturális helyzetének javítására. A munkaerő pótlásának leg­főbb módja a gépesítés fo­kozása, de ezt megkívánja a jelenlegi géppark elöre­gedése is. A pártszervezetek elsőd­leges feladata legyen a dolgozók nevelése, mozgó­sítás. a gazdasági munka sikeres elvégzéséhez. N. I. Tanácsülés less február 10-én A Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága január 28-án ha­tározatot hozott, mely sze­rint a városi tanács ülé­sét 1971. február 10-én, szerdán délelőtt 9 órára összehívja. Napirenden többek között olyan fontos pontok szerepelnek, mint a város négy községének 1971—75. évi középtávú pénzügyi terve és az 1971. évi költségvetés előirány­zatának jóváhagyása, va­lamint jelentés a városi ta­nács végrehajtó bizottsága 1970. évi tevékenységéről. Kérjük a tanácstagok pon­tos megjelenését. Az idei első zárszámadás A - termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések sorát Kiskunfélegyházán a Vörös Október Tsz nyitotta meg. Január 30-án immár országos hírnevet szerzett Vörös Október Tsz veze­tősége a Kiskunság Étte­remben adott számot dol­gozóinak, s az egész várost képviselő párt, tanács, test­vérszövetkezetek, üzemek, szervezetek képviselőinek a múlt év eredményeiről. Az eddig eltelt évek alatt már minden szövetkeze­tünk megtalálta azt a pro­filt, amelyik adottságainak legjobban megfelel. így van Két hét a Szovjetunióban A századik év A Kiskunfélegyházi Pe-< tőfi Sándor Gimnázium — a volt tanítóképző — 100 éves fennállásának jubileu­mi ünnepségét 19.71. május 22-én rendezzük. A szerve- ző bizottság kér minden öregdiákot, tudassa címét az iskola igazgatóságával. A találkozók szervezői. közöl­jék osztálytársaik nevét, pontos címét, és azt. hogy melyik évben végeztek, Lapunk olvasóit pedig "ar­ra kérjük, hogy ezt a fel­hívást tudassák minden olyan rokonukkal, ismerő­sükkel, akik ebben az in­tézetben végezték tanul­mányaikat. A közelmúltban kéthetes tapasztalatcserén az ukrán és moldvai köztársaságok termelőszövetkezeteit láto­gatta meg egy küldöttség. Városunkat, illetve me­gyénket Sztanojev András, a városi pártbizottság el­ső titkára és Laczkó Gyu­la, az Egyesült Lenin—Rá­kóczi Tsz elnöke képvisel­te. A . látogatás célja az volt, hogy megismerkedje­nek a szovjet mezőgazda- sági üzemek kiegészítő te­vékenységével. Laczkó Gyula, a Lenin— Rákóczi Mg. Tsz elnöke el­mondotta, hogy ez jórészt sikerült is. A két hét alatt hét termelőszövetkezetet és egy tsz-közi cementgyárat látogattak meg. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az ottani tsz-ek is többségükben, az erők kon­centrálásával. társulások formájában foglalkoznak a kiegészítő tevékenységek­kel. Különösen jelentősek az építkezésekre való tár­sulások. Példának mondot­ta el, hogy sóik helyen a járás valamennyi szövetke­zete összefog és létrehozza az építő közösséget. A tsz- ek tagjai dolgoznak a köz­ségekben. s ők végzik el a járás területén a .tsz. a la­kás, iskola, óvoda, bölcső­de. sőt üzlethálózat építé­sét is. Igen jelentős tevé­kenységet folytatnak a zöldség- és gyümölcsfeldol­gozó üzemek. Ezek az üze­mek saját termésből be­főtteket. lekvárokat készí­tenek. A feldolgozása szál­lítási problémák miatt hely­ben gazdaságosabb. Több helyen láttak olyan házi­ipar szerű — főleg fafel­dolgozó — tevékenységet, melyek sokat segítenek a ■ szövetkezet jövedelmének ! növelésében. i Társulásaink vállalatsze- j rüen gazdálkodnak, s a be- | fektetett tőkével, munka- erővel arányosan részesül- . nek a . jövedelemből. Nern- j csak szorosan gazdaságaik­kal, de a területükhöz tar- ; tozó minden problémával foglalkoznak, sokszor el­sőbbséget biztosítva példá­ul egy iskola felépítésének. Igen érdekes volt a Krim félszigeten egy tsz-közi, je­lentős nagyságú cement­üzemben tett látogatás. Az egész járás cementigényét ! kielégíti ez az üzem, meg- i gyorsítva az építők mun­káját. A Moldva Köztársa­ságban magyar tervek alapján ötezer hektáron al­matelepítés folyik, s ezzel egyidőben a termés feldol­gozására két konzervgyárat is építenek. — Mindenütt nagy szere­ltettél fogadták a küldöttsé- I get — mondotta befejezé- i sül Laczkó Gyula — és I szeretnék "viszonozni a lá- i togatást. Szeretettel várjuk } őket,' s reméljük . ők is tud­■ nak majd hasznos tapasz- ; tálatokat szerezni a terme- | lőszövetkezetünkben. Bálint László a 3305 holdas, nem egé­szen 8 aranykoronás, tehát elég gyenge földekkel ren­delkező vörös Októberben is. Jó érzékkel kiválasz­tották maguknak azt a nö­vényt, amit termeszthet­nek, feldolgozhatnak és e köré csoportosítják többi üzemágukat és segédüzem­águkat. Torma ültetvényük kétszerese lett az addig leg­nagyobb debreceninek és ebben az esztendőben még nagyobbra: 115 holdról 215- re növelik. Tartósított tor­májukkal nemcsak bel-, ha­nem már külföldön is hír­nevet szereztek. Kovács Lajos elnök a ve­zetőség beszámolójában is­mertette többek között azt is, hogy dolgozóik az 1970- es évben 170 ezer munka­napot teljesítettek. A ta­gok 94 százaléka túlteljesí­tette a kötelezően előírt munkanapokat. Az egy dol­gozóra eső évi átlagkereset alig néhány forinttal keve­sebb mint 25 ezer forint, s a tiszta haszon meghaladta az 5 és fél millió forintot. Amikor a mérlegzáró közgyűlésen elhangzott az 1971. évi ’terv ismertetése, már mindenki természetes­nek találta, hogy ezeknél a szép eredményeknél is na­gyobb célokat, még na­gyobb feladatokat tűztek ki maguk elé. T. M. Tanácstagi beszámoló Kiskunfélegyházán a 25. sz. választókerület tanács­tagjai: Ócsai Sándor, a 27. sz. választókerület tanács­tagja: Tóth Miklós, a 28. Sz. választókerület tanács­tagja: Dobák Ernöné a Kossuth iskolában tartják tanácsi beszámolóikat feb­ruár 9-én, kedden este 6 órai kezdettel, a vasútállo­mástól a Batthyány utcáig terjedő három tanácstagi körzet választói részére. FELHÍVÁS Felhívjuk a városban élő i hadirokkantakat és hadiöz- j vegyeket, járadékosokat és ! járadéknélkülieket, hogy ! ötszöri utazásra, illetve fél­áru jegy .váltására jogosító ! arcképes igazolványuk ki- ! állítása és érvényesítése vé-1, gett a városi tanács eg'>sz ségügyi osztályán (II. en 3.) Endre Sándornánél v elnöküknél, Holló B'“!.' 22. szám alatt február 1 ■ 17-ig a délelőtti órákba!' jelenjenek meg. Megtartotta első összejövetelét a honismereti klub által létrehozott krónikaíró klub tagsága. Czinege Gá­bor klubvezető ismerteti az 1971. évi jeladatokat. V

Next

/
Thumbnails
Contents