Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-21 / 20. szám

Világ proletár fai, egyesüljetek f Ara: 90 fillér XV. évfolyam, 20. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1971. május 21. Köszöntjük a 100 éves Petőfi Gimnáziumot KISZ-vezetőség választás az iskolákban Kiskunfélegyháza város vezetősége, lakossága ne­vében nagy szeretettel kö­szöntjük a 100..születés­napját ünneplő iskolát, az ünnepségre városunkba ér­kező volt tanárokat és diákokat, hozzátartozókat. Azokat is köszöntjük, akik e jeles ünnepnapra nem jöhettek haza az ország, vagy a nagyvilág távoli pontjairól, de szivük az ünneplőkével együtt dob­ban, gondolatban itt van­nak a kiskun város falai között, az öreg iskola vén platánja alatt, a sokszor megfaragott iskolapadok­ban. Köszöntjük az ünneplő­ket és ünnepeiteket, a ked­ves hozzátartozókat és ven­dégeket, akik eljöttek ün­nepet ülni és megcsodálni a nem is olyan régen még poros, sáros mezőváros megfiatalodását, épülését, szépülését. És amikor szív­ből köszöntjük a centená­rium minden kedves részt­vevőjét, egy kérésünket is kifejezésre juttatjuk: ez­után se feledkezzenek meg rólunk, a városról, az is­koláról f és arról a helyről, ahová az élet állította a volt prepákat, licistákat, gimnazistákat, a lehetősé­gekhez mérten segítsék to­vábbi előrehaladásunkat. Az ünnepség után is gon­doljanak néha ránk. mint ahogy mi, a város lakói is nagy szeretettel emléke­zünk mindazokra, akik in­nen indultak az életbe, in­nen vitték tarisznyájukban az útravalóul kapott tudo­mányt, emberséget, becsü­letességet. Kívánjuk, hogy — mint a mesebeli csoda­síp — ez az útravaló min­den nehézség leküzdésében segítse a 100 éves iskola minden volt és jelenlegi diákját, tanárját, s az át­lagból kiemelkedve, sze­rezzenek újabb hírnevet, dicsőséget saját sikereiken keresztül a városnak és az iskolának is. T. M. 100 éves iskolánk 1871- ben. mint tanítóképző kezd­te meg működését. Eötvös József népoktatási törvénye alapján 20 „képezdét” léte­sítettek. Ezek egyike volt a mi intézetünk is. Az Alföld közepén — ahol az itt éló lakosság 80 százaléka volt analfabéta | — ez volt az egyetlen ála- | ml tanítóképző. Kezdetben j Csongrádon működött, de: a Tisza gyakori áradása1 oktatás és nevelés irányí­tóivá, politikai, társadalmi, tudományos, irodalmi, mű­vészeti és sportéletünk ki­emelkedő képviselőivé. Intézetünk először a mai Móra Ferenc Általános Is­kolában nyert elhelyezést, nevelési gimnázium is (az ún. sportgimnázium). Mindkét iskolatípus 1953- ban átalakult Testnevelési Szaktanítóképző Intézetté. 1955-től 1958-ig az iskola fokozatosan gimnáziummá alakult. 1962—63-ig fiú­gimnázium, majd 1963. szeptemberétől koedukált gimnázium lett. 1967 óta pedig biológia—kémia tago­zat is működik az isko­lánkban. Bár intézetünk miatt 1876-ban Kiskunfél­egyházára költözött. Rövi­desen az ország egyik leg­eredményesebben működő oktatási intézménye lett. Ez az iskola nevelte több mint 8 évtizeden át -a Du­na—Tisza köze és a Tiszán­túl nagy területének nép­tanítóit. Iskolánk nemcsak a fa­lunak és a tanyavilágnak adott hivatásszerető neve­lőket, hanem végzett diák­jai közül többen váltak az majd 1904-ben költözött mostani otthonába. Az is­kolareformok következté­ben jellege az utóbbi 25 évben többször változott. Az 1956—57-es tanévig be­zárólag mint Állami Taní­tóképző Intézet, de vele párhuzamosan 1949—50-ig állami líceumként is műkö­dött. A líceum 1949—50-től átalakult Állami Pedagógiai Gimnáziummá, mellyel párhuzamosan indult test­jellege többször változott, mindig becsülettel betöltöt­te hivatását. Ezt bizonyít­ják elért eredményeink is. 100 éves fennállása idején az iskola több mint 5000 növendékének adott tanítói oklevelet, illetve érettségi bizonyítványt. Csak a fel­szabadulás óta eltelt ne­gyedszázad alatt 327 tanítói oklevelet, 110 líceumi érett­ségi bizonyítványt, 129 test­nevelési-szaktanítói okleve­let és 810 gimnáziumi érett­ségi bizonyítványt szereztek végzett tanulóink. Az alma mater büszke végzett diákjaira, és szere­tettel várja őket centená­riumi ünnepségére. Hagyományaink méltó ápolásával, további ered­ményes munkával kíván a jövőben is eleget tenni ma­gasztos hivatásának: mű­velt. szocialista embereket j nevel hazánknak. Kovács Sándoi igazgató 1 A jubileumi nap eseményei 9 órától: Gyülekező, osztálytalálkozó a tanter­mekben. 11 órától: ünnepélyes megnyitó az iskola udvarán. 12 órától: közös felvonulás (ősballagás) a Kossuth utcán, majd a Petőfi-szobor megkoszorúzá­sa. 13—15 óráig: ebéd. 15 órától: az elhunyt tanárok sírjainak megkoszorúzása. 17 órától: az iskola öreg­diákjainak és ifjúságának közös, műsoros találkozó­ja az intézet udvarán. 19 órától: zenés szórakozás, tánc az „öreg platán” alatt, Az iskolai KlSZ-vezető- ségek az 1970 71-es tanév elejétől készültek folyama­tosan a KlSZ-vezetőszer- vek és vezetőségek újjává- lasztására. A KISZ-vezetőségek fel­készítését és a választások előkészítését tervszerűen, előre elkészített írásos in­tézkedési terv alapján bo­nyolították le a középisko­lák és a szakmunkásképző intézetek KISZ-vezetőségei. Legtartalmasabb intézkedé­si tervet a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága készítette. Az előkészítő munkára elegendő idő állt rendelke­zésre. így a KlSZ-vezetősé- geknek és a megválasztott jelölő bizottságoknak is volt lehetősége arra, hogy a KISZ-tagok véleményét ki­kérve a legmegfelelőbb fiatalok kerüljenek be a KISZ-vezetőszervekbe és a vezetőségekbe. A KISZ-ve- zetőségek mellett több alap­szervezetnél megválasztot­ták a jelölő bizottságot, me­lyekre — a tapasztalat alap­ján — szükség volt, jól hangolták össze a KISZ- vezetőségek, a KISZ-tagok véleményét a káderkivá­lasztás során. Pozitívan értékeljük, hogy a vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűléseken részt vettek az iskolái igazgatók, az osztályfőnökök, a párt­tag tanárok és a KISZ- szervek képviselői. A beszámolók tartalma­sabbak voltak, mint az elő­ző választási ciklusban. Az osztályközösség gondjaival, problémáival többet foglal­koztak. A beszámolók felet­ti vitában egy-egy alap­szervezetben 4—5 hozzászó­lás hangzott el. A hozzá­szólásokban általában a kö­vetkező főbb gondok fog­lalkoztatták a fiatalokat: A KISZ-szervezetek által irányított — tanuló-önkor­mányzati szervek — mun­kájának javítása, a pártoló rendszer további erősítése, az iskolai KlSZ-vtdnöksé­Tanév régi hajrá úttörőinknél Ismét mozgalmas időszak veszi kezdetét városunk út­törőinek életében. Folynak a nyári úttörőolimpia sport- versenyei, május 20-án ke­rült sor az úttörő honvé­delmi verseny városi dön­tőjére. A jubileumi év kap­csán különböző találkozó­kon vesznek részt a pajtá­sok. Kecskeméten május 21-én 10 órakor, az úttörő­történeti és mozgalmi peda­gógiai emléküléssel veszi kezdetét a 3 napos megyei úttörőtalálkozó. A gazdag program során kiemelkedő színfoltnak ígérkezik a ju­bileumi úttörődélután. A műsorban szerepelnek sportversenyek, különböző bemutatók, kultúrműsorok, ízelítőül néhány szám a programból: 4x100 méteres leány-, fiúváltóverseny, lab­darúgó-bajnokság, kisdobos és úttörőtűzoltók bemutatói, UHV-bemutatók, tornász- bemutatók, gyermek és fel­nőtt repülő- és rakétamo­dellezők bemutatója stb. Mindezeken kívül motoros akrobaták, úttörődalok és táncok teszik változatossá a jubileumi úttörődélután programját. A Kecskeméti Katona József Színházban — e találkozó keretében — rendezik meg az úttörő kul­turális szemle díszbemuta­tóját, melyen fellép a kis­kunfélegyházi úttörő-citera- zenekar is. Június 5—9-ig az V. or­szágos úttörőtalálkozó al­kalmával Budapesten, a XVIII. kerületi 1408-as Hu­nyadi Mátyás és az 5062-es Martos Flóra úttörőcsapa­tok vendégei lesznek úttö­rőink. i Folynak az előkészületek a jubileumi úttörőtáborok megszervezésére. Az idén is megrendezzük a haleszi ál: talános iskola mellett mint­egy 120 fő részvételével, június 10—20-ig az őrsve­zetőképző tábort. Június 21-től 30-ig Balatonfenyve- sen piheni ki az elmúlt tanév fáradalmait és sok szép tábori élménnyel lesz gazdagabb 150 kiskunfél­egyházi úttörő. Nemsokára kezdetét veszik a különbö­ző szaktáborok, ahol a szaktárgyi versenyeken eredményesen szereplő út törők vesznek részt. Csapatokon belül sem unatkoznak a pajtások. Ezekben a napokban tör­ténik a próbapontok igazo­lása, s röyidesen kezdetét veszi a tanulmányi munka terén is az év végi hajrá. Hudra András városi úttörőtitkár gek kiszélesítése, a tanév hátralevő részében és a nyár folyamán az akció- programban meghatározott feladatok végrehajtása, a hátrányos helyzetű és gyen­gébb képességű tanulók se­gítése a jobb tanulmányi eredmények elérése érde­kében, az iskolai KISZ- szervezetek és a diákottho­nok együttműködésének ja­vítása. Az iskolavezetés, a peda­gógus pártszervezet, a párt­csoportok a választás idő­szakában állandó segítséget nyújtottak az iskolai KISZ- vezetőségeknek. A megválasztott új KISZ- vezetőségek a jövőre vo­natkozóan a következő főbb célkitűzéseket határozták meg: A tanulmányi munka színvonalának emelése, a megválasztott KISZ-vezetők képzése. Nagyobb gondot kívánnak szentelni a helyi vezetőképzésre is. A klub­munka javíiása. az első­évese: hatékonyabb patro- nálása. a tanulmányi ver­senyeken több tanuló ve­gyen részt A fizikai dolgo­zók gyermekeinek segítése a jobb tanulmányi ered­mény elérése érdekében. A KISZ VIII. kongresz­szusára való felkészülés so­rán iskolai KISZ-napokat, honvédelmi napokat, kirán­dulásokat. találkozókat szerveznek. Az iskolai KlSZ-válasz­tások befejeztével folytató­dik más ifjúsági rétegekben a KISZ-vezetőség újjává- lasztása. A KISZ városi bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki az iskolai KISZ- vezetőségek, a pedagógus pártszervezetnek és az is­kolák igazgatóságának azért a munkáért, melyet a vá­lasztások idején végeztek. Szabkov Miklós, városi KISZ vb-titkár Ismerkedés az üzemekkel A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár városunk egyik legnagyobb, szépen fejlődő üzeme. Arra voltunk kí­váncsiak, vajon mennyire ismerik a pályaválasztás előtt levő gyerekek. A Petőfi Sándor Általános Iskolában régi hagyomá­nyai vannak az üzemláto­gatásnak. Már a 4. osztá­lyosokkal megkezdik a gyárlátogatásokat, a tízéves gyerekek ismerkednek az üzemekkel, barátkoznak az üzemi dolgozókkal. A látót-1 takat leírják és még felnőt- I teknek is tanulságos azok1 elolvasása. Meglátogattam a 4. b. osztályt, ahol élénk Bz iskola rövid története i fantáziával mondták el a : gyerekek, mit láttak a Mű­anyaggyárban. Volt szó a : munkahely tisztaságáról, a i présüzem munkájáról, • tudják, hogy van hőre lá- ; gyűlő és hőre keményedé > műanyag, és azt is, hogy a félegyházi gyáregység az ; ország legnagyohb bakelit­üzeme. Mire kikerülnek az iskolából, már azzal is tisz­■ tában lesznek, hogy a mű- i anyagipar a jövő szakmá- i ja, századunk leggyorsab­■ ban fejlődő mestersége. Talán ez a „titka” annak, I hogy a nyolcadik osztály- j ból öten már felvételt is nyertek a gyárba, s ez a , szám valószínűleg még nö- 1 vekedni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents